Hiába pumpálják a fegyvereket Ukrajnába, az emberanyag döntheti el a háborút, abban pedig az oroszok sokkal jobban állnak
Úgy tűnik, hogy az emberállomány határozza meg az orosz–ukrán háború kimenetelét – legalábbis erre hívja fel egyre több szakértő a figyelmet. Az látható, hogy a hadianyag pótlását mind az oroszok, mind az ukránok meg tudják oldani, ez viszonylag gyorsan megoldható mindkét fél oldaláról. De az emberállomány kiesésében nem ilyen könnyű a helyzet, és ebben a versenyben az ukránok vesztésre állnak.
Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő arra világított rá egy brit titkosszolgálati jelentésre hivatkozva, hogy bár Oroszország lélekszáma több mint 140 millió, a törzspopulációt láthatóan védeni kívánják, ezért toboroznak embereket Kubától a kirgizekig, sőt, Koreáig. Ezzel szemben a korábban közel 50 millió főt számláló Ukrajnában vélhetően már 30 millióan sem élnek, a lakosság egy százaléka pedig már kiesett háborús áldozatként, és most is naponta több százan halnak meg a fronton.
Ez az egy százalék a szakértő szerint azért is nagyon sok, mert például az első világháborúban a központi hatalmak a 15–49 éves férfiak 10 százalékos kiesésénél adták fel végül a harcot négy év pusztítás után, és úgy véli, hogy mostani viszonylatban egy társadalomban a mai töréspont lényegesen alacsonyabb, mint akkor volt. Ezzel szemben az is látható, hogy ha a felszerelés elfogy, például tüzérségi lőszer vagy légvédelmi rakéta, mind a két oldalon megoldják, hogy feltöltsék a hiányt. Egyelőre egyik fél sem szenved döntő hiányt, hiába volt erről szó többször.
Arra, hogy az emberállomány mennyisége döntheti el a háborút, pár héttel ezelőtt, a Tranziton is rávilágítottak külpolitikai szakértők. Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő az orosz–ukrán háborúról szóló vitában kifejtette, hogy szerinte a jelenlegi viszonyok szerint 5−6 évig még eltarthat a háború, mígnem − ahogy fogalmazott − "az egyik fél be nem dobja a törölközőt" a demográfiai adatok miatt.
Fotó: MTI/AP/Libkos
