Pesti Srácok

Hiába pumpálják a fegyvereket Ukrajnába, az emberanyag döntheti el a háborút, abban pedig az oroszok sokkal jobban állnak

Hiába pumpálják a fegyvereket Ukrajnába, az emberanyag döntheti el a háborút, abban pedig az oroszok sokkal jobban állnak

Úgy tűnik, hogy az emberállomány határozza meg az orosz–ukrán háború kimenetelét – legalábbis erre hívja fel egyre több szakértő a figyelmet. Az látható, hogy a hadianyag pótlását mind az oroszok, mind az ukránok meg tudják oldani, ez viszonylag gyorsan megoldható mindkét fél oldaláról. De az emberállomány kiesésében nem ilyen könnyű a helyzet, és ebben a versenyben az ukránok vesztésre állnak.

Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő arra világított rá egy brit titkosszolgálati jelentésre hivatkozva, hogy bár Oroszország lélekszáma több mint 140 millió, a törzspopulációt láthatóan védeni kívánják, ezért toboroznak embereket Kubától a kirgizekig, sőt, Koreáig. Ezzel szemben a korábban közel 50 millió főt számláló Ukrajnában vélhetően már 30 millióan sem élnek, a lakosság egy százaléka pedig már kiesett háborús áldozatként, és most is naponta több százan halnak meg a fronton.

Ez az egy százalék a szakértő szerint azért is nagyon sok, mert például az első világháborúban a központi hatalmak a 15–49 éves férfiak 10 százalékos kiesésénél adták fel végül a harcot négy év pusztítás után, és úgy véli, hogy mostani viszonylatban egy társadalomban a mai töréspont lényegesen alacsonyabb, mint akkor volt. Ezzel szemben az is látható, hogy ha a felszerelés elfogy, például tüzérségi lőszer vagy légvédelmi rakéta, mind a két oldalon megoldják, hogy feltöltsék a hiányt. Egyelőre egyik fél sem szenved döntő hiányt, hiába volt erről szó többször.

Arra, hogy az emberállomány mennyisége döntheti el a háborút, pár héttel ezelőtt, a Tranziton is rávilágítottak külpolitikai szakértők. Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő az orosz–ukrán háborúról szóló vitában kifejtette, hogy szerinte a jelenlegi viszonyok szerint 5−6 évig még eltarthat a háború, mígnem − ahogy fogalmazott − "az egyik fél be nem dobja a törölközőt" a demográfiai adatok miatt.

PestiSracok facebook image

Fotó: MTI/AP/Libkos

Ajánljuk még

Pákh Imre a PS-nek: „Kimentem a szüleim sírjához és megesküdtem, hogy a turul újra visszaszáll” (Videó)

Exkluzív 2022 október 21.
Nem a várárokban fekszik, hanem a munkácsi múzeum egyik termében, ponyvával letakarva őrzik az október 13-án a várfokon álló obeliszkről barbár módon levágott turulmadár darabjait – tudta meg a PestiSrácok.hu Pákh Imrétől, aki lapunknak azt mondta: nem nyugszik, míg vissza nem kerül rendeltetési helyére a magyarok eredetét, Kárpát-medencei ezeréves múltját szimbolizáló szobor. A New Yorkban élő magyar üzletember Kárpátaljáról, Munkácsról származik. Édesapja, Pákh Sándor élete egyik legfőbb küldetésének tekintette a munkácsi vár felújítását és a csehszlovákok által 1924-ben ledöntött turul helyreállítását. A vár felújítását és a 25 méter magas obeliszk, rajta a turul elkészítését és felállítását is a Pákh család finanszírozta. Pákh Imrét akkor az ukrán államfő ki is tüntette a kulturális értékmentésért, sőt, mi több, az akkori polgármester díszpolgári címet is adományozott neki. 14 évre rá, 2022 október 13-án másodjára is ledöntötték a turulmaradat. „Aznap kimentem a temetőbe a szüleim sírjához és megesküdtem, hogy újra visszaszáll a turul” – mondta lapunknak Pákh Imre, aki, mint cikkünkből megtudják, nagy valószínűséggel a szobor és az obeliszk jogos tulajdonosa lehet. A szobordöntés számtalan jogsértés lehetőségét felveti, az üzletember mégis a probléma igencsak gáláns megoldását javasolja és magyar jogászokkal vág neki a turul megmentésének.