Pesti Srácok

Hiába pumpálják a fegyvereket Ukrajnába, az emberanyag döntheti el a háborút, abban pedig az oroszok sokkal jobban állnak

Hiába pumpálják a fegyvereket Ukrajnába, az emberanyag döntheti el a háborút, abban pedig az oroszok sokkal jobban állnak

Úgy tűnik, hogy az emberállomány határozza meg az orosz–ukrán háború kimenetelét – legalábbis erre hívja fel egyre több szakértő a figyelmet. Az látható, hogy a hadianyag pótlását mind az oroszok, mind az ukránok meg tudják oldani, ez viszonylag gyorsan megoldható mindkét fél oldaláról. De az emberállomány kiesésében nem ilyen könnyű a helyzet, és ebben a versenyben az ukránok vesztésre állnak.

Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő arra világított rá egy brit titkosszolgálati jelentésre hivatkozva, hogy bár Oroszország lélekszáma több mint 140 millió, a törzspopulációt láthatóan védeni kívánják, ezért toboroznak embereket Kubától a kirgizekig, sőt, Koreáig. Ezzel szemben a korábban közel 50 millió főt számláló Ukrajnában vélhetően már 30 millióan sem élnek, a lakosság egy százaléka pedig már kiesett háborús áldozatként, és most is naponta több százan halnak meg a fronton.

Ez az egy százalék a szakértő szerint azért is nagyon sok, mert például az első világháborúban a központi hatalmak a 15–49 éves férfiak 10 százalékos kiesésénél adták fel végül a harcot négy év pusztítás után, és úgy véli, hogy mostani viszonylatban egy társadalomban a mai töréspont lényegesen alacsonyabb, mint akkor volt. Ezzel szemben az is látható, hogy ha a felszerelés elfogy, például tüzérségi lőszer vagy légvédelmi rakéta, mind a két oldalon megoldják, hogy feltöltsék a hiányt. Egyelőre egyik fél sem szenved döntő hiányt, hiába volt erről szó többször.

Arra, hogy az emberállomány mennyisége döntheti el a háborút, pár héttel ezelőtt, a Tranziton is rávilágítottak külpolitikai szakértők. Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő az orosz–ukrán háborúról szóló vitában kifejtette, hogy szerinte a jelenlegi viszonyok szerint 5−6 évig még eltarthat a háború, mígnem − ahogy fogalmazott − "az egyik fél be nem dobja a törölközőt" a demográfiai adatok miatt.

PestiSracok facebook image

Fotó: MTI/AP/Libkos

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.