Pesti Srácok

Sírjaik hol domborulnak? – Így keresnek milliókat a háború áldozatain a remény uzsorásai

Sírjaik hol domborulnak? – Így keresnek milliókat a háború áldozatain a remény uzsorásai

A gyász mindig jó üzlet a csalók számára és ha egy háborúban valamiből túltermelés van, az a gyász. Ukrajnában most már milliárdos üzletet építettek azoknak a családoknak a kihasználására, akik a fronton eltűnt hozzátartozóikat keresik. És hogy kik keresnek ezen a legjobban? Hát a hadsereg simlis alkalmazottai.

Vannak hozzávetőleges adataink az orosz-ukrán háború áldozatairól. Persze, egyik oldal forrásaira sem hivatkozhatunk, hiszen ha ezeknek hinnénk, akkor vagy az ukrán, vagy az orosz férfiak haltak volna meg már régen egytől egyig. De nagyjából képet tudunk alkotni arról, hogy százezres számban kell mérnünk az elesetteket. Igaz, Kijev szerint még csak negyvenezer katonát vesztettek, és minden halott ukrán ezer oroszt vitt magával a túlvilágra, de ezt a részét a propagandának rövidre zárhatjuk.

Amit viszont nem, hogy a miért is érdemes trükközni a számokkal. Zelenszkij még a háború elején kijelentette, hogy minden halott ukrán katona kárpótlást és hatalmas összegű jóvátételt kap. Nem is csoda, hogy amióta ez a bejelentés megszületett, azóta hivatalosan alig halnak meg az ukrán katonák, senki nem akar fizetni a családjaiknak. Megszaporodtak azonban az "eltűntek". Ha egy teljes egység rakétatalálatot kap és a holttestek olyan állapotban kerülnek elő, hogy már fogminta alapján se tudnák őket azonosítani, akkor onnan bizony senki nem halt meg, mindenki csak eltűnt.

A remény uzsorásai

PestiSracok facebook image

A hozzátartozók pedig reménykednek, remélik, hogy az ő fiaik, apáik, férjeik nem haltak meg, csak eltűntek, valahol ott vannak a végtelen sztyeppén, vagy egy orosz hadifogolytáborban, de egyszer majd hazamennek. Ezekre a kétségbeesett családokra csapnak le a világ legalantasabb férgei. Telefonon, vagy a közösségi médiában megkeresik a hozzátartozókat, azt hazudják, hogy az SZBU munkatársai (vagy talán tényleg azok), vagy az "eltűntek" harcostársai, és tudnak segíteni a megtalálásukban, vagy abban, hogy felkerüljenek a fogolycsere-listákra. Persze, jó pénzért. A Comments.ua által idézett szakértők becslése szerint az elmúlt két évben a csalók 1,5–1,7 milliárd hrivnyát (12–14 milliárd forintot) loptak el gyászoló családoktól.

A legnagyobb kufárok pedig azok, akik tényleg közel ülnek a tűzhöz, a hadsereg állományában vannak, de nem a fronton, így megbízhatóbbnak tűnnek. Mint az az odesszai katonai könyvelő, aki az eltűnt katonák kifizetéseit egy barátja bankszámlájára utalta át és 2,3 millió hrivnyát (mintegy 19 millió forintot) lopott el. Hogy hol volt a felettese, akinek ellenőriznie kellett volna a munkáját? Valószínűleg mellette állt, és lenyúlta a pénz dupláját, de őt úgysem fogják elővenni soha. Mocskos, utolsó, aljas hullarablás.

Hová forduljon, akinek nincs kihez mennie?

A háború második évében beindítottak egy adatbázist, a Wartears.org főképpen az orosz katonai adatbázisokra hagyatkozik, amit összevet az ukrán hadsereg eltűntekről kiadott listájával és így próbál információt adni arról, hogy van-e még reménye a családoknak, hogy megtalálják hozzátartozóikat. Az adatbázis nem teljes, és az ukrán szolgálatok mindent megtesznek, hogy Ukrajna területéről ne lehessen elérni. VPN-en, idegen IP-címeken keresztül kikereshető, de volt már néhány csapda oldal is, amit azért hoztak létre, hogyha valaki megpróbálja megtalálni a rokonait, akkor lecsaphassanak rá: a csalók, a szolgálatok, vagy a csaló szolgálatok.

A Wartears-en külön vezetik a halottakat, a hadifoglyokat és azokat, akikről nincs információ. Az adatbázis nem tökéletes, nem teljes, de hamis adatok nincsenek, ha valakiről nincs megerősített információ rajta, akkor inkább nem is vezetnek fel semmit. Hogy működik-e azt igazolni tudom, találtam már rajta ismerőst, szerencsére hadifogoly, nem halott.

A háború köde sokmindent elfed, különösen a veszteségeket, azonban ahhoz, hogy tisztán lássunk, minden információra szükség van, amihez csak hozzáférünk. Itt pedig meg kell jegyeznünk, hogy bár a harcoló felek értelemszerűen megpróbálják kisebbíteni saját veszteségeiket, a nyilvánvalóan hamisított adatok mindig azoknak ártanak, akik hamisítják őket.

Fotó: MTI/EPA/Pavlo Pahomenko

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.