Sírjaik hol domborulnak? – Így keresnek milliókat a háború áldozatain a remény uzsorásai

A gyász mindig jó üzlet a csalók számára és ha egy háborúban valamiből túltermelés van, az a gyász. Ukrajnában most már milliárdos üzletet építettek azoknak a családoknak a kihasználására, akik a fronton eltűnt hozzátartozóikat keresik. És hogy kik keresnek ezen a legjobban? Hát a hadsereg simlis alkalmazottai.
Vannak hozzávetőleges adataink az orosz-ukrán háború áldozatairól. Persze, egyik oldal forrásaira sem hivatkozhatunk, hiszen ha ezeknek hinnénk, akkor vagy az ukrán, vagy az orosz férfiak haltak volna meg már régen egytől egyig. De nagyjából képet tudunk alkotni arról, hogy százezres számban kell mérnünk az elesetteket. Igaz, Kijev szerint még csak negyvenezer katonát vesztettek, és minden halott ukrán ezer oroszt vitt magával a túlvilágra, de ezt a részét a propagandának rövidre zárhatjuk.
Amit viszont nem, hogy a miért is érdemes trükközni a számokkal. Zelenszkij még a háború elején kijelentette, hogy minden halott ukrán katona kárpótlást és hatalmas összegű jóvátételt kap. Nem is csoda, hogy amióta ez a bejelentés megszületett, azóta hivatalosan alig halnak meg az ukrán katonák, senki nem akar fizetni a családjaiknak. Megszaporodtak azonban az "eltűntek". Ha egy teljes egység rakétatalálatot kap és a holttestek olyan állapotban kerülnek elő, hogy már fogminta alapján se tudnák őket azonosítani, akkor onnan bizony senki nem halt meg, mindenki csak eltűnt.
A remény uzsorásai

A hozzátartozók pedig reménykednek, remélik, hogy az ő fiaik, apáik, férjeik nem haltak meg, csak eltűntek, valahol ott vannak a végtelen sztyeppén, vagy egy orosz hadifogolytáborban, de egyszer majd hazamennek. Ezekre a kétségbeesett családokra csapnak le a világ legalantasabb férgei. Telefonon, vagy a közösségi médiában megkeresik a hozzátartozókat, azt hazudják, hogy az SZBU munkatársai (vagy talán tényleg azok), vagy az "eltűntek" harcostársai, és tudnak segíteni a megtalálásukban, vagy abban, hogy felkerüljenek a fogolycsere-listákra. Persze, jó pénzért. A Comments.ua által idézett szakértők becslése szerint az elmúlt két évben a csalók 1,5–1,7 milliárd hrivnyát (12–14 milliárd forintot) loptak el gyászoló családoktól.
A legnagyobb kufárok pedig azok, akik tényleg közel ülnek a tűzhöz, a hadsereg állományában vannak, de nem a fronton, így megbízhatóbbnak tűnnek. Mint az az odesszai katonai könyvelő, aki az eltűnt katonák kifizetéseit egy barátja bankszámlájára utalta át és 2,3 millió hrivnyát (mintegy 19 millió forintot) lopott el. Hogy hol volt a felettese, akinek ellenőriznie kellett volna a munkáját? Valószínűleg mellette állt, és lenyúlta a pénz dupláját, de őt úgysem fogják elővenni soha. Mocskos, utolsó, aljas hullarablás.
Hová forduljon, akinek nincs kihez mennie?
A háború második évében beindítottak egy adatbázist, a Wartears.org főképpen az orosz katonai adatbázisokra hagyatkozik, amit összevet az ukrán hadsereg eltűntekről kiadott listájával és így próbál információt adni arról, hogy van-e még reménye a családoknak, hogy megtalálják hozzátartozóikat. Az adatbázis nem teljes, és az ukrán szolgálatok mindent megtesznek, hogy Ukrajna területéről ne lehessen elérni. VPN-en, idegen IP-címeken keresztül kikereshető, de volt már néhány csapda oldal is, amit azért hoztak létre, hogyha valaki megpróbálja megtalálni a rokonait, akkor lecsaphassanak rá: a csalók, a szolgálatok, vagy a csaló szolgálatok.
A Wartears-en külön vezetik a halottakat, a hadifoglyokat és azokat, akikről nincs információ. Az adatbázis nem tökéletes, nem teljes, de hamis adatok nincsenek, ha valakiről nincs megerősített információ rajta, akkor inkább nem is vezetnek fel semmit. Hogy működik-e azt igazolni tudom, találtam már rajta ismerőst, szerencsére hadifogoly, nem halott.
A háború köde sokmindent elfed, különösen a veszteségeket, azonban ahhoz, hogy tisztán lássunk, minden információra szükség van, amihez csak hozzáférünk. Itt pedig meg kell jegyeznünk, hogy bár a harcoló felek értelemszerűen megpróbálják kisebbíteni saját veszteségeiket, a nyilvánvalóan hamisított adatok mindig azoknak ártanak, akik hamisítják őket.
Fotó: MTI/EPA/Pavlo Pahomenko