Országgyűlés: az ellenzék nem szavazta meg a veszélyhelyzet meghosszabbítását

Megtartotta a tavaszi ülésszezon első ülését az Országgyűlés, melynek első feléről ebben a cikkben beszámoltunk már. Kocsis Máté a Facebook-oldalán közzétett fényképhez azt írta, hogy a baloldal semmit sem változott: most sem szavazták meg a veszélyhelyzet meghosszabbítását, ha rajtuk múlik, február 22-én éjféltől megszűnt volna: az ágazati bértámogatás,  a hitelmoratórium, az adó- és járulékcsökkentés, a bérleti díj-elengedés,  a háziorvosok béremelése,  az otthonfelújítási támogatás,  de megszűnt volna a védekezés valamennyi szabálya is. Ott folytatják, ahol abbahagyták – nem támogatják a járvány elleni védekezést és bizonytalanságot keltenek az oltásokkal kapcsolatban. Reménytelenek – tette hozzá. 

Kocsis Máté közösségi oldalán osztotta meg, hogy az ellenzék újból nem támogatja a kormány járványellenes intézkedéseit.

Napirend előtti beszédében a párbeszédes Tordai Bence azt mondta, hogy a koronavírus-járvány és a válság kezelésében rosszul szerepelt a kormány, amely eközben “folytatta eddigi gyakorlatát, a közpénzek széthordását, a közvagyon privatizálását, a hatalom további koncentrálását, a szabadságunk további csorbítását”.

Ez egy kleptokrácia: megrabolják az emberek pénzét, megrabolják az emberek bizalmát, és eközben kormányzás szinte nem is folyik”

– fogalmazott. Hozzátette, “túlleszünk a Covidon, túlleszünk a NER-en”, a “rezsim” elsöprése után pedig hozzá kell látni a valódi munkához, lezárni a “kizsákmányoló, klímagyilkos kapitalizmus” korszakát, a helyén emberközpontú társadalmat, fenntartható gazdaságot teremtve, átmenettel a biztonságos zöld világba.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára válaszában azt hangsúlyozta: a kormány magas fordulatszámon dolgozik a vírus leküzdésén, és azon, hogy minél több oltóanyagot szerezzen. Utóbbi kapcsán kitért arra: Brüsszelben “valaki elszúrt valamit”, hiszen az uniós tagállamok lemaradásban vannak az oltás terén.

A halálozási adatokról szólva megemlítette, hogy Magyarország minden esetben feltünteti, ha az elhunyt Covid-fertőzött volt, de nem mindenhol ezt az adatközlési módszert használják. Megjegyezte, a korábbi időszakokkal összevetve tucatnyi uniós tagállamnak rosszabbak a halálozási mutatói Magyarországénál. Az államtitkár kifogásolta, hogy az ellenzék nem jelöli meg, az újraindítási program mely elemeit bírálja, miközben az elmúlt hónapokban “folyamatosan hajtotta az álhírrollert”, most éppen az oltás ellen keltve hangulatot.

Keresztes László Lóránt, az LMP frakcióvezetője felszólalásában elégtelennek ítélte a kormány válságkezelését. A rendkívüli felhatalmazással nem éltek, hanem visszaéltek – jelentette ki, példaként említve az önkormányzati forráselvonásokat, ami szerinte az összeomlás szélére sodorja a szektort. Hozzátette, hogy “aljas támadást” indított a kormányzat az egyetemek, a felsőoktatás és annak szabadsága ellen.

A hazai mikro-, kis- és középvállalkozások helyett a saját oligarchái támogatását tartotta fontosnak a kormány, miközben soha meg nem térülő, elképesztő, és a magyar nemzeti érdekek oldaláról alá nem támasztható gigantikus beruházások mellett áll. Ezekre példaként a Budapest-Belgrád vasútprojektet említette.

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti és stratégiai államtitkára reagálásában hangsúlyozta: az önkormányzatoknak plusz lehetőségeket biztosít az idei költségvetés.

A polgári oldal az önkormányzatok barátja, legjobb partnere, amely kisegíti őket szorult helyzetükből, nem lehetetlen helyzetbe hozza őket, mint legnagyobb ellenségük, a baloldal tette”

– mondta.

Önök tisztán politikai megfontolásból abban érdekeltek, hogy lövészárkokat hozzanak létre az önkormányzatokban”

– fogalmazott az államtitkár, hozzátéve, az ellenzéknek inkább azt kellene belátnia, hogy a védekezésből mindenkinek ki kell vennie a részét.

Szólt arról is: a kormány tavaly a törvényhozás elé terjesztette a felsőoktatási modellváltást. Kiemelte, a magyar fiatalok munkaerőpiaci és tudományos helytállásához arra van szükség, hogy ezek az intézmények még jobban tudjanak teljesíteni; ennek a jogszabályi hátterét teremtették meg az ősszel.

Ha szabadabban, kötöttségek nélkül akarnak működni ezek a felsőoktatási intézmények, akkor helytelen, ha ebben meg akarja őket akadályozni, és politikai perpatvart akar a kérdés mögé teremteni”

– címezte szavait a felszólalóhoz Schanda Tamás.

Az államtitkár után Bangóné Borbély Ildikó kapott szót, aki arról beszélt: a járvány második hulláma sokkal jobban érintette Magyarországot, hiszen az összes fertőzés 98 százaléka, és az összes haláleset 95 százaléka szeptember óta következett be. Hozzátette: Magyarországon a koronavírus-fertőzöttek 3,4 százaléka meghal, ami régiós szinten is rossz arány. Úgy értékelt, az országos tisztiorvosi szolgálat rendszerének 2011-től kezdődő átalakítása, “szétverése” mellett nem meglepő, hogy problémás a járvány elleni védekezés Magyarországon. Szerinte az egészségügyet kapkodás és káosz jellemzi, már nem is lehet tudni, hány miniszter felel a kabinetben a területért. Önálló egészségügyi minisztériumot és kompetens minisztert követelt.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára úgy válaszolt: ha a magyar orvosok, ápolók és betegek valamitől rettegnek, az éppen az, hogy a baloldal újra kezébe veszi az egészségügyet, hiszen kormányzásuk alatt bezártak kórházakat, elbocsátottak 6 ezer dolgozót és felszámoltak 16 ezer ágyat, a béreket pedig csökkentették. Ezzel szemben – folytatta – a jelenlegi kormány “emberemlékezet óta” a legnagyobb mértékű orvosi béremelést vezette be Magyarországon. Az államtitkár szerint az MSZP-s képviselő a tisztiorvosi hivatalban dolgozók munkáját támadja, amikor azt állítja, hogy nem végezték el a munkájukat.

Ez szégyen és gyalázat, nem lehet ezt tenni a járvány elleni védekezésben résztvevőkkel”

– jelentette ki. Ha összehasonlítjuk, mennyivel többen hunytak el tavaly Magyarországon mint egy évvel korábban, és ezt összevetjük más országok adataival, akkor alig van tíz ország, ahol Magyarországnál kisebb lenne a halálozási többlet – hívta fel a figyelmet Rétvári Bence.

Jakab Péter, a Jobbik frakcióvezetője úgy értékelt: Magyarország nehéz helyzetben van, egyre többen veszítik el a megélhetésüket, csőd szélén a vendéglátóipar, az egészségügy kimerült, az emberek pedig egyre ingerültebbek, várják, hogy az állam segítsen rajtuk, azért a “temérdek adóért” cserébe, amit befizettek. Bírálta, hogy a kormány ebben helyzetben milliós jutalmakat adott az államtitkároknak. Azt szorgalmazta: nyitni kell, ha fokozatosan is, mert “különben végleg bezárhatunk”.

Nagyotmondásból nem lehet kenyeret venni, adják vissza a magyarok munkáját, adják vissza az emberek pénzét, adják vissza az emberek életét” 

– fogalmazott. Arra szólította fel a kormányt, hogy “ne szórakozzanak, nem konzultálgassanak”, hanem fizessék ki a bajba jutott emberek bérének 80 százalékát, emeljék meg az álláskeresési járadékot, tegyék adómentessé minimálbért, adják vissza az ellenzéki önkormányzatok pénzét, és fejezzék be a lopást, ne provokálták a magyar embereket tovább, mert éhséglázadás lesz belőle.

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára arra figyelmeztette a képviselőt, hogy a düh tudja a leginkább háttérbe szorítani a józan döntési képességet. Úgy értékelt: a Jobbik beállt abba a baloldali összefogásba, amelynek pártjai kormányon csúfosan megbuktak válságkezelésből, és nyomort hoztak azoknak az egyszerű dolgozóknak, akiknek a nevében most a Jakab Péter beszélt. Számon kérte az ellenzéken, hogy nem szavazták meg a koronavírus elleni védekezésről szóló törvény, és a hitelmoratórium bevezetését sem.

Micsoda felelőtlenség ez”

– kommentálta a döntést, szintén felelőtlennek nevezve, hogy a jobbikos politikus bár nyitást akar, de az oltás ellen kampányol.

A KDNP-s Juhász Hajnalka arról beszélt: a családok támogatására vonatkozó kormányzati program a koronavírus elleni küzdelem ideje sem állt le, az otthonteremtési program kibővítésével akár több tízmillió forint is a családoknál maradhat. Elmondta: 2021-től új támogatási formák is megjelentek, így az otthonfelújítási támogatás és kölcsön. Szólt arról is: nem szabad megfeledkezni az idősekről sem, ezért a kormány támogatja a többgenerációs otthonok felújítását, növeli a nyugdíjakat és visszaépíti a 13. havi nyugdíjat.

Gratulált Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszternek a munkáját, amivel soha nem látott mértékben támogatja a magyar állam a családalapítást és a gyermekvállalást.

Zsigó Róbert családokért felelős parlamenti államtitkár hangsúlyozta: a nemzeti keresztény kormány célja, hogy egyre könnyebb legyen Magyarországon családot alapítani, gyermeket vállalni és nevelni. Elmondta: 2010 óta 2,5-szeresére emelték a családok támogatását, így idén 2600 milliárdot forint áll erre rendelkezésre. Kiemelte: míg a baloldali kormányok eltörölték a korábbi otthontámogatási rendszert, belesodorva az embereket a devizahitel-csapdába, addig a nemzeti-keresztény kormány támogatja a családokat, segíti a vállalkozásokat, és újraindítja a magyar gazdaságot.

Bánki Erik, a Fidesz országgyűlési képviselője szerint a baloldal egyszer már megbukott válságkezelésből, és ha most ők kormányoznának, ugyanúgy csődbe vinnék az országot. Az Orbán-kormány azonban eredményesen védte meg a munkahelyeket, tavasszal pedig már a gazdaság újraindítása lesz a legfontosabb feladat. Sorolta az ennek érdekében hozott döntéseket, a többi között az új építésű lakások áfájának 5 százalékra csökkentését vagy a 13. havi nyugdíj visszaépítését, amely, mint mondta, az akcióterv egyik legfontosabb lépése.

A kormány nem megszorít, hanem igyekszik segítséget nyújtani az embereknek”

– közölte.

Schanda Tamás, az innovációs és technológiai tárca államtitkár azt felelte: a baloldal korábban, válságkezelés címén megsarcolta a családokat, a vállalkozókat és elviselhetetlen terheket rótt a dolgozó emberekre. Az Orbán-kormány azonban az emberek értékteremtésében és a munkában hisz.

Ez a politika szerinte sikeres volt, a kormány az elmúlt tíz évben a magyar családok együttműködésével rendkívüli eredményeket ért el. Így a vírus okozta válság nem tudta ledönteni a gazdaságot, de valóban ütést mért rá”

– fűzte hozzá. 2020 a védekezés éve lett, a gazdaságvédelmi akcióterv azonban sikeres volt, miközben a baloldal álhíreket terjesztett és bírálta az egészségügyi szakembereket.

Farkas Félix roma kisebbségi szószóló az auschwitz-birkenaui koncentrációs tábor felszabadulásának évfordulójára emlékezett. Ahogy elmondta, a táborban hatmillióan vesztették életüket, köztük romák is. Ez soha többé nem fordulhat elő – hangsúlyozta. Arra is emlékeztetett, hogy az 1990-es években skinheadek járták az utcákat és romákat bántalmaztak, köztük későbbi jobbikos politikusok is voltak.

Felidézte a szocialista kormányok idején elkövetett romagyilkosságokat is, hozzátéve: máig találgatások tárgya, kik voltak ezek felbujtói. Az akkori kormány hagyta a Jobbikhoz közeli Magyar Gárda masírozását – fogalmazott -, majd a baloldal a nyilvánosság előtt is összeállt a Jobbikkal – közölte.

A jelenlegi kormány azonban nem asszisztál a rasszizmushoz és zéró toleranciát hirdetett az antiszemitizmussal szemben”

– szögezte le.

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium államtitkára az áldozatokra emlékezve elmondta: a feladat, hogy a rettenet még egyszer ne fordulhasson elő, sem az, hogy skinheadek járják az országot, vagy az, ami a szocialista kormányok idején, hogy a Magyar Gárda a Jobbik vezetésével félelemben tartotta a romákat. Ugyancsak nem fordulhatnak elő a romagyilkosságokhoz hasonló esetek sem – hangsúlyozta.

Hozzátette: a jelenlegi kormány volt az, amely felszámolta az egyenruhás bűnözést, és zéró toleranciát hirdetett az antiszemitizmus ellen. Az Országgyűlés 148 igen szavazattal, 29 ellenében és 10 tartózkodás mellett fogadta el a tavaszi ülésszak munkarendjét. Kövér László házelnök beszámolt arról, hogy Tiba István (Fidesz) és Szabó Tímes (Párbeszéd) mentelmi jogának felfüggesztését is kezdeményezték bíróságok magánvádas ügyben, amelyek megvizsgálását kiadta a mentelmi bizottságnak. A Ház négyötöde nem támogatta a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló törvényjavaslat házszabálytól eltérő tárgyalását, kétharmada azonban hozzájárult az előterjesztés sürgős tárgyalásához, a napirendet ennek megfelelően fogadták el a képviselők.

Elfogadták a jegybank 2019-es beszámolóját Az Országgyűlés – a gazdasági bizottság javaslatra – 129 igen és 61 nem szavazattal elfogadta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2019-es üzleti jelentését és beszámolóját. A jegybanki beszámoló szerint az MNB 2019-ben is eredményesen végezte a munkáját és sikeresen gazdálkodott, a jegybanktörvényben rögzítetteket maradéktalanul teljesítette. Folytatódott a magyar gazdaság dinamikus bővülése, az éves átlagos infláció 3,4 százalék volt – olvasható a dokumentumban. Ugyancsak folytatódott a magyar pénzügyi rendszer stabilitásának erősödése, illetve a még fennálló sérülékenységének mérséklődése. A magyar gazdaság és a bankrendszer fundamentumai a 2008-as válság kitörése óta érdemben erősödtek, így a pénzügyi rendszer felkészült a külső környezet romlásából fakadó kockázatokra – közölte a jegybank.

A vállalati hitelezés kétszámjeggyel bővült: a teljes vállalati szektorban 14 százalékkal, a kkv-szektorban pedig 15 százalékkal nőtt a hitelállomány. A háztartások hitelállománya 17 százalékkal nőtt, erre nagy hatással volt a babaváró kölcsön. Az MNB-nek 2019-ben 254,7 milliárd forint nyeresége képződött, ami jelentősen meghaladta a korábbi évekét. Az eredmény alakulása elsősorban a devizaárfolyam-változásból származó nyereség emelkedésének tudható be, miközben a kamateredmény tovább javult és a pénzügyi műveletek realizált eredménye is nyereséget mutatott. A beszámolóban kitérnek arra, hogy a forgalomban lévő készpénzállomány értéke 2019. december 31-én 6530,4 milliárd forint volt, amely 9 százalékos, 532,6 milliárd forintos növekedést jelent az előző év végi adathoz képest. A forint-készpénzállomány 2012 óta tartó intenzív növekedési üteme lassult a 2019-ben.

A jobbikos Z. Kárpát Dániel szerint panelfelújítási program elindítását sürgette. Szerinte a családi otthonteremtési kedvezményt inkább a jobb keresetűek tudják igénybe venni, az egymillió panelben élőről azonban megfeledkezett a kormány. Hozzátette: a megspórolt energia költsége lehet az, amit a lakó – csak papíron – beletenne a nyílászárócserébe, a szigetelésbe, a beruházási költséget a költségvetés finanszírozhatná előre. Az ellenzéki politikus “vérbolsevik stílusnak” nevezte, hogy a Fidesz-KDNP-s parlamenti többség már arra sem hajlandó, hogy az ellenzéki interpellációkat meghallgassa és arról valamikor “sötétben, este” szavaznak majd.

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára a járványhelyzettel indokolta az interpellációról történő későbbi szavazást. Furcsának találta, hogy a képviselő bolsevikozik, mert szerinte pont a Jobbik szövetségesei azok, amelyek kormányzásuk alatt minden támogatást elvettek a magyar családoktól. Hozzátette: a baloldali kormányok megszüntették a családi otthonteremtési programot és devizahitelezésbe lökték a magyar családokat. Szerinte a polgári, nemzeti kormány valódi intézkedéseket tesz a családok lakhatáshoz jutása érdekében. Elmondta, vannak olyan kormányzati programok, amelyeket a képviselő javasol, ráadásul az energiahatékonysági törvények tavalyi módosítása a magyar lakosságnak piaci szereplők bevonásával költséghatékony energiatakarékos beruházásokat fog finanszírozni. Z. Kárpát Dániel a választ nem fogadta el, az Országgyűlés arról a határozathozatalok között dönt.

Korózs Lajos azt tudakolta, tervezik-e, hogy azonos összegben biztosítják a 13. havi nyugdíjat a 2,6 millió érintettnek. Szerinte lehetne igazságosabb az elosztás, ugyanis most akinek alacsonyabb a nyugdíja, kevesebb, akinek magas, 1 millió-1,5 millió forint a nyugdíja, nagyságrendekkel több juttatást kap. Arról is érdeklődött, hogy egy közel hároméves alkotmánybírósági határozatnak megfelelően rendezik-e végre a rokkantellátással kapcsolatos kérdéseket.

Zsigó Róbert, a családokért felelős tárca nélküli miniszter parlamenti államtitkára felidézte, hogy 2009-ben, a baloldali kormány idején vették el a 13. havi nyugdíjat. Amikor Korózs Lajos szociális államtitkár volt, nem aggódott a nyugdíjasok megélhetéséért, nem szólalt fel a 13. havi nyugdíj elvétele ellen – tette hozzá. Elmondta, 2006-2010 között négy százalékkal csökkent a nyugdíjak reálértéke, azaz abban az időszakban a nyugdíjasoktól mindent elvettek, amit csak tudtak. Közölte, 2010-ben a nemzeti kormány vállalta a nyugdíjak reálértékének megőrzését és az elmúlt évek bizonyították, hogy állták a szavukat. Emlékeztetett arra, hogy a 13. havi nyugdíjat is visszaadják. Kitért arra is, hogy a nyugdíjak vásárlóértéke 2010 óta több mint 10 százalékkal nőtt, és a nyugdíjasok az elmúlt négy évben 220 milliárd forint extrakifizetést is kaptak. Az ellenzéki képviselő a választ nem fogadta el.

A DK-s Arató Gergely szerint a kormány már a lehető legegyszerűbb kérdésekre sem képes válaszolni, ilyen például az: lehet-e választani a koronavírus elleni vakcinák között. Garantálják-e azt, hogy a választás miatt nem éri hátrány az állampolgárt? – kérdezte. Azt mondta, a kormányzat össze-vissza beszél ebben a kérdésben. Szóvá tette, hogy valójában nincs oltási terv, oltják az időseket, de a fiatalokat is, átláthatatlan, ki, mikor, hogyan kerül sorra. Közölte, szerinte ez a bizonytalanság ássa alá az oltási kedvet az országban, mert nem lehet megbízni egy olyan kormányban, amely nem képes egy egyszerű kérdésre sem válaszolni.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára szerint a képviselő megpróbál félelmet gerjeszteni a vakcinával szemben.

Ezzel emberéletek kockáztat”

– hangoztatta. Elképesztőnek és elfogadhatatlannak tartotta, hogy az ellenzék amellett kampányol, hogy a magyar emberek és magyar hatóságok ne dönthessenek arról, hogy hány embert oltanak be az országban. Hozzátette: az ellenzék azt mondja, csak Brüsszelben lehessen dönteni arról, hogy Magyarországra mikor és mennyi vakcina érkezzen és a magyar gyógyszerhatóság minden jogosítványát eltörölnék.

Véleménye szerint az európai vakcinabeszerzés kudarcot vallott. Ezt azzal indokolta, hogy az Egyesült Államok lakosságának 11, Izraelének pedig 44 százalékát már beoltották. Az államtitkár azt mondta, mindenki választhat, egyszer akkor, amikor regisztrál az oltásra, másodjára pedig akkor, amikor értesítik, hogy mehet az oltásra. Arató Gergely a választ nem fogadta el.

Az LMP részéről Demeter Márta arról beszélt, hogy a kormánypártok az elmúlt hónapokban semmit nem hallottak meg az emberek segélykiáltásaiból. Konkrét példákat hozott az ígért támogatások elmaradására, és azt mondta, a kabinet nem kormányoz, hanem tömegeket hagy az út szélén. Eközben az oktatás területén a különböző vagyonkezelő alapítványokat kitömik az adófizetők pénzéből, és ide csatornáznák be az uniós források egy részét is – hangoztatta. Azt kérdezte: mitől oldja meg a felsőoktatás problémáit a tulajdonosváltás? A vagyont magánosítják, a költségeket társadalmasítják – összegezte véleményét az ellenzéki politikus.

Schanda Tamás, az innovációs tárca parlamenti államtitkára felidézte a politikusnő pályáját és azt mondta: álságos, amikor a kormány intézkedéseit támadja.

Az a párt, ahová átejtőernyőzött, arcélét vesztette, és Gyurcsány Ferenc karjai között keresi a túlélést”

– fogalmazott. A felvetésekre reagálva kitért a gazdaságvédelmi akciótervre, és azt mondta, a védekezés egyértelműen sikeres volt, a foglalkoztatottak száma meghaladja a 4,5 milliót, a munkanélküliség az egyik legalacsonyabb Európában. Most pedig útnak indul a gazdaság-újraindítási akcióterv. A kormány egyértelműen a gazdaságfejlesztés és innováció kiemelt szereplőiként számít a magyar egyetemekre, azoknak rugalmasabb, szabadabb működési környezetet szeretne teremteni – jelezte. A képviselő a választ nem fogadta el.

Újra Tordai Bence következett, aki a kisvállalkozók támogatásának elmaradását tette szóvá, mint mondta, sokan még a novemberi bértámogatást sem kapták meg. Szerinte a válság által leginkább sújtottakat kellene támogatni. Megjegyezte: a csőd szélén álló vállalkozók a jogszabályi tiltások ellenére is kinyitnának. Sürgette, hogy legalább a megítélt bértámogatásokat utalják át, emeljék fel a juttatást a mostani 50 százalékról 80 százalékra, azt ne utólag és ne késve fizessék ki. Ismét válságkezelő alapjövedelmet szorgalmazott, és azt firtatta, mikor vezetik azt be?

Schanda Tamás úgy reagált: újra és újra bizonyítja az ellenzék, hogy csak megszorításokban, adóemelésekben és az ország eladósításában tud gondolkodni. Az alapjövedelem lényege, hogy munkavégzés nélkül is lehessen pénzt kapni, méghozzá nem is keveset. Ez nem ösztönzi a munkavégzést, tartósan távol tartja az érintetteket a munkaerőpiactól.

Mindezt adóemelésekből és hitelekből fizetnék régi baloldali hagyományok szerint. Nem újdonság a javaslat, a baloldali receptet megszokták, a gazdasági válságot is így kezelték”

– összegzett a parlamenti államtitkár.

A fideszes Szatmáry Kristóf arról beszélt, hogy országszerte ismert Czeglédy Csaba ügye, akivel a baloldali önkormányzatok annak ellenére kötnek milliós szerződéseket, hogy a tagságát az ügyvédi kamara felfüggesztette. Kitért az Altus-szal kötött szerződésekre is, és azt mondta, nem elég a jogellenes finanszírozás, valószínűsíthető, ezt uniós pénzek révén tették Gyurcsányék. Mekkora összegek kerültek jogellenesen Czeglédy Csabához, és egyéb baloldali személyekhez, kinél bankol Czeglédy Csaba? – kérdezte.

Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára felidézte: Czeglédy Csabát már 2001-ben adócsalás, magánokirat hamisítás, számviteli fegyelem megsértése, és más bűncselekmények miatt elítélték. Összegzése szerint a baloldal mentegeti, védelmébe vette és lényegében kitömi pénzzel az ügyvédet. Az a kérdés valójában miért védi és pénzeli Gyurcsány Ferenc és pártja ennyire Czeglédy Csabát? A parlamenti államtitkár feltette azt a kérdést is, hová lett a 6 milliárd forint, amely eltűnt a költségvetésből? Miért került sor több tízmilliós baráti kölcsönszerződésre Czeglédyék és Gyurcsányék cége között?

A balliberális oldal ugyanott folytatta, ahol 2010-ben abbahagyta, semmit sem tanultak, semmit sem felejtettek, ugyanúgy csak a saját zsebüket tömik a korrupciós pénzekből, miközben megkárosítják az adófizetőket, a gyanútlan embereket”

– közölte.

A jobbikos Lukács László György emberi erőforrások miniszterének címzett interpellációjában arról beszélt: közel tízezerrel többen hunytak el tavaly, mint előző évben, és 1999 óta ez a legmagasabb halálozási statisztika. A halálozás ősszel ugrott meg, amikor “Orbán Viktor hagyta, hogy a vírus diktálja a tempót” – mondta. Azt kérdezte, minek tulajdonítható a koronavírusos halálozásokon felüli 3500 fős többlethalálozás, elképzelhető-e, hogy az egészségügy “járványüzemmódba” kapcsolása miatt nem kaptak egyesek ellátást.

Rétvári Bence, az Emmi államtitkára arra hívta fel a figyelmet: nemcsak Magyarországon, hanem világ összes országában többen hunytak el a koronavírus-járvány miatt tavaly, így az a kérdés, hogy melyik az az ország, ahol kisebb és hol nagyobb ez a többlet. Kijelentette: Magyarország az EU-n belül azon országok közé tartozik, ahol alacsonyabb ez a szám. Hozzátette: a halálozási többlet Magyarországon alacsonyabb, mint például Luxemburgban, Máltán, Franciaországban, Portugáliában, Olaszországban, Svédországban, Angliában, Csehországban vagy Belgiumban és Spanyolországban. Azt kérte a jobbikos képviselőtől, hogy ne gyártson még egy álhírt, hanem ismerje el azon orvosok és ápolók tevékenységét, akik jobban meg tudták megvédeni a betegek életét Magyarországon, mint más gazdagabb országok. A képviselő nem fogadta el az államtitkári választ.

Szászfalvi László KDNP-s az kérdezte, hogy milyen ütemben és milyen intézkedésekkel valósul meg a gazdaság-újraindítási akcióterv. Hangsúlyozta: a Fidesz-KDNP kormányzás 11 éve alatt már számos problémát kellett kezelni, először az előző baloldali kormány hibát, majd egy felívelő időszakot követően most a koronavírus-járvány miatt kellett gazdaságvédelmi lépéseket tenni. Sikeresnek értékelte a tavaly meghirdetett gazdaságvédelmi akciótervet, kiemelve, hogy tavaly decemberben már többen dolgoztak, mint egy éve ebben az időszakban.

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára azt válaszolta: a kormánynak van tapasztalata a válságkezelést illetően, mert a baloldal káros kormányzása következtében 2010-ben a csőd széléről kellett visszahozni Magyarországot. A gazdaság-újraindítási akciótervről szólva elmondta: az 5 százalékos lakásáfa bevezetésével évente mintegy 40 ezer lakás épülhet, emellett 6 milliós kezdeményes hitelt adnak a családoknak a lakások felújításához, amelyből 3 millió forint vissza nem térítendő támogatás. A kis- és közepes vállalkozások új hitelkonstrukcióval 10 évre kaphatnak nulla százalékos hitelt, a bajba jutott cégek pedig bértámogatásban részesülhetnek – tette hozzá. A képviselő elfogadta az államtitkári választ.

Szilágyi György jobbikos politikus azt kérdezte, hogy komolyan kell-e venni Földi László szakértő állítását, miszerint le kellene kapcsolni az Internetet. Úgy vélte, azért kell komolyan venni ezt a kijelentést, mert a szakértő rendszeresen a kormány paneljeit mondja, a nyilvánosság korlátozása 2010 óta folyamatosan napirenden van, továbbá a kormány gyakran vereséget szenved az internetes platformokon. Ezért ez egy valós veszély lehet – tette hozzá.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint abszurd kérdést tett fel a képviselő.

Sosem volt cél az Internet korlátozása Magyarországon, a kormány szerint az Internet korlátozása nem lehetséges és nem is képzelhető el”

– vélekedett.

Harangozó Tamás MSZP-s képviselő arról érdeklődött, hogy milyen útvonalon épül majd meg az M9-es út. A szekszárdi Duna-hidat 18 éve adták át, ez akkor nagyon jelentős esemény volt – emlékeztetett. Közölte: a környező infrastruktúrát illetően hidegzuhanyként ért mindenkit, hogy átrajzolták a térképet, és az M9-es utat az eredeti tervekhez képest más útvonalon építenék meg, ami a térségnek előnytelen lenne – mondta.

Gulyás Gergely azt mondta: az M9-es nyomvonalát illetően most is folyamatban vannak szakértői egyeztetések, több lehetőség is fennáll, a kormány dönt a kérdésben, de egyelőre nincs döntés a végleges nyomvonalról.

Varju László DK-s politikus arról beszélt, hogy Matolcsy György jegybankelnök szerint sem hatékony, sikeres a kormány válságkezelése. Soha nem látott mértékű az államadósság, gyenge a forint, az élelmiszerárak és az üzemanyagárak növekednek – sorolta.

Úgy látja, a kormány nem segített érdemben senkinek, csak a saját embereinek, miközben cégek ezrei mentek tönkre. A DK ezért javaslatcsomagot állított össze a valódi gazdasági segítségnyújtásra – fűzte hozzá.

Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára úgy válaszolt, az ellenzék soha nem értett egyet a kormánnyal, semmilyen intézkedését nem ismerte el a válságkezelést illetően.

Ugyanakkor az eredmények kedvezők: a GDP alakulását más országokkal összehasonlítva látható, hogy a magyar gazdaság teljesítménye igenis jó, és ezt a kormány az intézkedéseivel jelentősen segítette”

– hangsúlyozta.

Megjegyezte: a foglalkoztatás és a beruházások adatai is azt mutatják, hogy a kormány jó úton járt a gazdaságvédelmi intézkedéseivel.

Ungár Péter arról beszélt, a kormány bünteti azokat az embereket, akik nem fideszes önkormányzatra szavaztak. Így van ez Szombathelyen is – mondta, hozzátéve: a várostól eddig körülbelül 5 milliárd forintot vontak el, és a környező megyeszékhelyek közül egyedül Szombathelynek nem adott vissza pénzt a kormány.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azt válaszolta: a rendszerváltozás óta senki nem tett annyit Szombathelyért, mint a város fideszes országgyűlési képviselője, Hende Csaba.

A kormány pedig elkötelezett, hogy végrehajtsa a Modern városok programban rögzítetteket”

– fűzte hozzá.

Burány Sándor párbeszédes képviselő szerint a kormánynak az a válasza a munkahelyek megmentésére, hogy meg kell várni a gazdasági újraindítási akciótervet. Azokat a vállalkozásokat azonban, amelyek csődbe mennek, nem lehet újraindítani, nem lehet hitelnyújtással kirángatni őket a bajból – hangsúlyozta, megjegyezve, hogy míg Németországban és Ausztriában a munkahelyek 20-30 százalékát részesítették munkahelymegtartó támogatásban, addig itthon ez az arány csak 5 százalék körüli. Nem lenne jobb megvédeni a munkahelyeket, mint majd újakat teremteni? – kérdezte.

Gulyás Gergely, a Miniszterelnökség vezetője úgy reagált: a foglalkoztatási adatok nem támasztják alá Burány Sándor aggodalmát. Bár a járvány Magyarországon is recesszióhoz vezetett, a kormány bértámogatási programokkal 327 ezer munkahelyet védett meg – mondta, megjegyezve, hogy természetesen támogatják új munkahelyek létrehozását is.

Ma, egy évvel a koronavírus-járvány kitörése után a foglalkoztatotti szám nemhogy nem csökkent, hanem még valamivel nőtt is”

– közölte a miniszter.

Horváth László fideszes képviselő úgy fogalmazott: a “Gyurcsány-koalíció” politikusai a tolakodást választották a koronavírus elleni oltásnál. Január elején Gyöngyös baloldali polgármestere, Hiesz György jogosulatlanul kért és kapott védőoltást – és még csak nem is regisztrált –, majd azt feleségének is beadatta. Hozzátette, Újbuda DK-s polgármestere, László Imre “sem tudta türtőztetni magát”, mert bár ő sem volt jogosult a vakcinára, a szabályokkal nem törődve beadatta magának. Szavai szerint “az oltásellenes baloldal politikusai titokban lopakodnak” az általuk kritizált vakcináért. Ezek után azt kérdezte, milyen károkat okozott a járvány elleni védekezésben a baloldal.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára azt felelte:

a baloldalnak most már nem csak egy Soros Györgye, de egy soron kívüli Györgye is van Hiesz György polgármester személyében”, aki fittyet hányt arra, hogy a saját településén másnak nagyobb szüksége lett volna az oltásra.

Szerinte ez is mutatja a baloldal óriási kétszínűségét, mert eközben pedig DK-sok aláírásokat gyűjtenek a kínai vakcina ellen. Iszonyatos felelőtlenségnek nevezte továbbá, hogy DK-s polgármesterek azt kérték, az ő településükön lakókat ne oltsák be se orosz, se kínai vakcinával.