Országszerte megemlékezéseket tartanak csütörtökön az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés aláírásának 100. évfordulója, a nemzeti összetartozás napja alkalmából.
Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára Alsónánán mond ünnepi köszöntőt az evangélikus templom kertjében. Bodó Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár és Jakab István, az Országgyűlés alelnöke Sárrétudvarin az évforduló alkalmából készült emlékmű átadásán mond köszöntő beszédet, amely után istentiszteletet tartanak és megkoszorúzzák az emlékművet.
Budapesten 16 óra 30 perckor egy percre megáll a budapesti közösségi közlekedés. A Magyar Szentek templomában mise után trianoni emléktáblát avatnak, a megemlékezésen beszédet mond Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára. Az évforduló alkalmából a Budavári Önkormányzat a határokon kívül született magyarok emlékművei előtt rója le tiszteletét. Az emlékséta délben Batthyány Lajos Batthyány téri szobránál kezdődik, és 16.30-kor a Széll Kálmán téren ér véget, ahol egyperces néma megállással emlékeznek a békeszerződés aláírására. Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere megnyitja Sárkány Győző Ferenczy Noémi-díjas grafikusművész “Trianon anzix” című kiállítását az A38 hajón. A Magyar Nemzeti Múzeum össznemzeti fotókiállítást rendez az 1920-ban elszakított országrészek kulturális, művészeti kincseinek fotóiból. A gazdagréti Szent Angyalok plébánia, a Hegyvidéki Trianon Harangja Társaság és a Magyar Asszonyok Érdekszövetsége “Trianon élt, Trianon él! Trianon élni fog?” 1920-2020 címmel emlékműsort rendez a Szent Angyalok plébániatemplomban. Az eseményen ünnepi beszédet mond Szederkényi Károly esperes, Koltay Gábor filmrendező, Galla János, a Hegyvidéki Trianon Harangja Társaság ügyvivője és Szőnyi Kinga, a Magyar Asszonyok Érdekszövetségének elnöke. A Hősök terén száz táncos néptáncelőadásával, Ferencvárosban száz fával emlékeznek meg a békeszerződés aláírásáról, civil kezdeményezésre pedig vonulást szerveznek a Parlamenthez az V. kerületi Szabadság térről.
Ácson a megemlékezés keretében a Duna-parton és a Duna másik partján fekvő felvidéki településen, Csallóközaranyoson tábortüzet raknak. Isaszegen a Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség őrtüzet gyújt a trianoni gyásznap századik évfordulója alkalmából. Sopronban többi között felavatják a Trianoni Emlékparkot, ahol mások mellett beszédet mond Zambó Péter erdőkért és földügyekért felelős államtitkár. Miskolcon elhelyezik a Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Nemzeti Összetartozás Emlékművének alapkövét, Debrecenben gyászlobogót vonnak fel és koszorúzást tartanak a Magyar Fájdalom szobránál. A Kecskeméti Nemzeti Színház pedig emlékműsorra készül, amelyet online közvetítenek. Győrben az összetartozás tüzével, Komáromban száz ágyúlövéssel emlékeznek meg az eseményről. Emellett megemlékezést tartanak többi között Gyulán, Pécsen, Kaposváron, Székesfehérváron, Móron, Zalaegerszegen és Szolnokon is.
A magyar nemzetgyűlés 1920. november 15-én ratifikálta, és 1921. július 26-án, a XXXIII. törvénycikkel hirdette ki a trianoni szerződést, amely kimondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország (Horvátország nélküli) területét 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakosságát 18,2 millióról 7,6 millióra csökkentették. Mintegy 3,2 millió magyar, a magyarság harmada került az új határokon túlra. Az Országgyűlés 2010. május 31-én a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés aláírásának napját, június 4-ét. Az erről szóló, 2010. évi XLV. törvény kimondta: “a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”.
Forrás: MTI; Fotó: MTI
zolatiguszti
2020-06-04 at 01:27
Vannak itt még még cifra történetek.
A Franciák képezték ki a Török haderőt többször is.
És amikor a pápa rávette őket hogy hagyják már a Habsburgokat kiűzni a törököt a siker kapujában megint neki mentek a Habsburgnak a rajnai háborúban.A Francia is megéri a pénzét. Ráadásul volt egy 1848-49-es szabadságharc, megtehették volna azt hogy a történelmi Mo-t ellensúly szövetségesként felhasználja a valljuk be, 1848-ra igen rogyadozó lábú Habsburgok ellen.Utoljára nagyhatalmi szinten a XVIII sz-ban kellett a Franciáknak félni a Habsburgoktól.
Én máshol látok okokat!A kulcs oláhia és egy életrajz.
Ez a Magyar eléggé nem beszédes különös mód:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Alexandru_Ioan_Cuza
Na ez a jó az angol:
https://en.wikipedia.org/wiki/Alexandru_Ioan_Cuza
Csak egy elemet emelek ki mi lehet az oka?
“1848-ban, az európai forradalmak évének néven , Moldva és Wallachia lázadásba esett. A moldvai nyugtalanságok gyorsan elnyomták, de Wallachiaban a forradalmárok átvették a hatalmat és a nyár folyamán uralkodtak ( lásd az 1848-as Wallachian-féle forradalmat ). A fiatal Cuza elengedhetetlen szerepet játszott ahhoz, hogy megalapozza liberális mandátumát a moldvai epizód alatt, és fogolyként Bécsbe szállítsa , ahol brit támogatással elmenekült .”
Hangsúlyoznám, 1848-as Wallachiai forradalom szereplőjét letartóztatják és Bécsbe viszik. AHONNAN BRIT SEGÍTSÉGGEL MENEKÜL EL!
Mégis mi a lófaszt érdekelte a Brit koronát egy senkiházni román nemes aki még csak nem is királyi ház szülötte?
És mutatok egy dátumot és eseményt:
krími háború 1853–1856
https://hu.wikipedia.org/wiki/Kr%C3%ADmi_h%C3%A1bor%C3%BA
Hagyományosan ezt tekintjük az első nyugati oroszellenes inváziós kíséreltnek.Azóta se szeri se száma az oroszokat érő nyugati beavatkozási kísérleteknek. Korábban Nagy Péter idejében a Svédeket ő támadta meg és délen a Törököt is.Itt viszont már őket akarták megakadályozni abban hogy nyugat felé kitörjenek a Balkánon vagy a Boszporusznál.És 1853-1848=5 év! A két esemény nincs nagyon messze egymástól. Ahogy ma stratégiai hely a román tengerpart az orosz ellenes USA akciókhoz ugyanúgy akkor is az volt csak még nem volt hozzá románia, hiszen az függetlenként csak 1878-ra jön létre!
https://hu.wikipedia.org/wiki/Rom%C3%A1nia_t%C3%B6rt%C3%A9nelme#Az_1848%E2%80%9349-es_forradalom_%C3%A9s_szabads%C3%A1gharc_alatt
Havasalföld és Moldva kiszabadul a Török alól éppen a Krími háború kapcsán!
1859-ben a Brit segítséggel kiszabadított Cuzát választja meg közös fejedelemnek Havasalföld és Moldva. Ezért a román állam bölcsője Iasi vagy Jászvésár Moldva tartományi székhelye fővárosa!
1862-ben a két terület egyesül is! Meg van a tengerparti rész az Oroszokkal szemben!Új főváros Bukarest.1866-ban Cuzát elzavarják és egy Hohenzollernt választanak a trónra.
Cuza reformjai fontosak! Különösen az egyház ellenes részek hiszen tudjuk a románok minden akciója mögött az ortodox pópaság állt mind segítő, mínd hírszerző, mind szellemi elit terén.Minek ment nekik Cuza? A reformjai tipikus szabadkőműves reformok.Maga III Napoleon támogatja Cuzát aki egyetemeket alapít, és a modern román haderőt.Hiába elhajtják.
1877-ben az Orosz-Török háború kapcsán románok beléptek a háborúba az oroszok oldalán.1877-ben a törököket elverik a San Stefanói békével 1878 kikiáltják a függetlenséget románok ekkor szerzik meg Dobrudzsát is és 1881-ben a Hohenzollenrt királlyá koronázzák I Károly néven.
Én az 1866-os uralkodó cserét a szokásos román árulások sorába teszem.Gyanús nekem hogy Cuza Brit-Francia ember volt és szabadkőműves. Párizsban tanult…Csakhogy a török még mindig román területen volt a nyugatiak nem léptek így a románok elkezdtek az osztrák-Magyar vonallal dolgozni és kidobták a nyugatiak emberét aki mellesleg szín román volt és román-olasz volt a felesége is lecserélték egy németre.A Franciákat meg amúgy is elpüfölik a Poroszok 1870-1871-ben,és kikiáltják Német országot.Pont Trianonban.
A német Hohenzollern behívása bizalom erősítő volt a Labancok és Németek felé is.Ezek után nem kellett félni hogy hátba támadják ha az oroszok oldalán nekimentek a töröknek. 1884-ban csatlakoznak a Német-Osztrák 1879 kettős majd Olasszal 1882 együtt hármas egyezményhez 1884 románokkal 4-es.
1904-re lesz meg az Antant elődje a Francia -Angol szövetség.ÉS EKKOR DÖNTENEK CHURCHILLÉK ARRÓL HOGY A BRIT FLOTTA ÁTÁLL A SZÉNTÜZELÉSRŐL OLAJ TÜZELSÉRE GŐZTURBINÁKKAL ÉS DIESEL MEGHAJTÁSRA!!!
1905-ben az oroszok külön egyezményt kötöttek a Németekkel.1905-ban a Brit támogatású Japánok leverik az oroszokat Port Arthurnál.
Sztem ekkor durrant el a Franciák és Angolok agya és valahogy rádumálták az oroszokat hogy lépjenek ki belőle.1907-ben külön Angol -Orosz egyezmény jön be helyette.
Én tehát a Francia 1920-as ügyben a félig sikerült Krími háború folytatását és az utána kialakuló Közép Európai hatalmi tömb megtörését az oroszok kvázi gyarmatosítási próbáját látom nem a Habsburg elleni szövetséget.
És hogy miért éppen ekkor?
Nos volt konfliktus Afganisztán, India északi része kapcsán Brit és Angol állam között.
De van itt más is hogy miért érdekelte a nyugatot 1853-56 között és utána ennyire Oroszország!
http://dobaigabor.blogspot.com/2012/10/3caricin-es-nobel-fiverek-oroksege.html
Tudta maga hogy Alfred Noebel két testvére hozta létre az orosz olajipart? A Branobel vállalattal…
Nézzük egy részt a korai indulásból!
“Ludwig, az idősebb fivér, a szentpétervári gyárban ügyes mérnökké fejlődött. Amikor atyja Oroszországot elhagyta, kb. 5000 rubelből hadianyaggyártó műhelyt nyitott Szentpétervár közelében. 1870-ben 200.000 db hátultöltős puska legyártására kapott megrendelést az orosz kormánytól. A jelentős gyártókapacitást igénylő feladat teljesítéséhez szükséges gépeket Szentpétervárott maga készíttette, majd ifjúkori barátjával, Peter von Bilderlinggel közösen kibéreltek egy elhagyott gyárat Permben. Ludwig 1876-ig 450.000 db fegyvert gyártott és szállított, és a kormány újabb megrendeléseket tett. Ehhez további alapanyag források felkutatására volt szükség, mert a már legyártott többszáz-ezer puskatus alapanyagául szolgáló jó minőségű diófákat a környéken már fölhasználták. Úgy tudták, hogy a Kaukázusban nagyon sok diófa nő, és Robert odautazott, hogy a beszállítói szerződéseket megkösse. Kaukázusi útja alkalmat adott arra, hogy a bakui olajmezőkkel közelebbről megismerkedhessen.Hazatérve elmesélte tapasztalatait, érdeklődést ébresztve Ludwigban is a kaukázusi olaj iránt. 1875-ben Robert visszatért Bakuba, ahol Kokorjevtől tizenegy parcellát, Mirzojevtől huszonkettőt vásárolt, melyeken nyolc forrás is akadt, ahol az olaj kicsordult a földből, s csillogó fekete réteggel vonta be a talajt. A pénz, a meggazdagodás lehetősége az utcán hevert, s megbocsáthatatlan bűn lett volna ezt átengedni ennek a tehetségtelen térsaságnak – Mirzojevnek és Kokorjevnek. Egy kis olajfúró céget is vásárolt, s további nyolc-tíz parcellára elővásárlási jogot biztosított magának. Az első években teljes egészében a reá váró hatalmas úttörő munkának szentelte magát, amellyel orosz földön fölvirágoztatta az olajszakmát és megteremtette az új világipart. Alkalmaztak egy tehetséges fiatal svéd mérnököt, akit tanulmányútra küldtek először Marseilles-be, de ott semmi hasznavehető új ismeretet nem szerzett, ezért tovább utazott Amerikába. Alfred Törnqvist olajmintát vitt Bakuból az Egyesült Államokba, ahol a vegyelemzés nagyon kedvező eredményt adott. A bakui olaj jobb minőségű volt az amerikainál. ”
Tehát legkésőbb ekkor 1875 az USA-ban is tudták hogy Bakui olaj Európában konkurense lehet az USA olajnak!De az olajról már korábban is tudtak!
https://hu.wikipedia.org/wiki/Baku#1813%E2%80%931920
“1840. április 10-én a cári közigazgatási reformmal, Baku ujezd az Orosz Birodalom egyik közigazgatási egysége lesz. 1859-ben, miután Semakha (ma: Şamaxı) városát lerombolta egy földrengés, ide helyezték át a kormányzóság (gubernyija) székhelyét.
A város igazán gyors fejlődését az olaj kitermelésének köszönhette. 1846-ban itt fúrták a világ első olajkútját, 1859-ben épült az első olajfinomító, 1863-ban az első petróleumgyártó üzem, ahol hűtőgépeket is alkalmaztak.”
Nézzük tehát időrendben!
1846-ban megfúrják a világ első olajkútját.
1848-ban Cuza belekeveredik a Wallachiai felkelésbe és Bécsbe börtönzik be ahonnan Brit segítséggel menekül el.
1849-re elbukik a mi szabadságharcunk is.
1853-ra már ki is tör a Krími háború tart 56-ig, vele együtt kiszabadul az Oszmánok alól két román fejedelemség.
Cuza 1859-ben trónra kerül minimum a Britek embere.
Ebben az évben épül meg a Bakui olajfinomító is!
1861 a két román fejedelmség uniója Török jóváhagyással.
1863-ban az első petróleum gyártó üzem ami fontos mert akkor még ez a fontos nem az üzemanyag.Világításhoz kell a bálnaolaj helyett.
1866-ban románok Cuzát elhajtják és egy Hohenzollernnel belépnek 1877.es Orosz-Török háborúba és megvan a 3 román fejedelmség+Dobrudzsa.
kikiáltják a függetlenségüket amit a nyugatiak 1878-as San Stefanoi békében el is ismernek.
1881 I Károly néven lesz románia királya a Hohenzollern herceg.
Ezek után kezd formálódni egy közép Európai-Olasz-Orosz hatalmi tengely.1904-re meg a pre antant meg az erős Brit igény az olajra a flottának.Előtte meg mindenkinek vlágítnai a petróleumhoz.
Érdemes elolvasni a Dobai féle blogot! Hogy később hogy gyűlik meg a Noebel testvérek baja a Rockefellerekkel Bakuban!
Hesslerezredes
2020-06-03 at 17:41
Nem ide tartozik, de leírom: a franciák nem ős-ellenségeink (nem is barátaink persze). Trianon részükről logikus lépés volt: a fő ellenségük, a Német Birodalom legfőbb támogatóját, az Osztrák-Magyar Monarchiát kellett szétverni. És mivel az OMM legerősebb támogatója (gerince) a Magyar Királyság volt, így logikus volt – részükről – hogy ezt kellett szétszedni először, méghozzá olyan országokra, akik egymással fognak marakodni, és garantáltan nem állnak össze még egyszer OMM-mé. A franciák észázadokig két tűz között voltak: keleten az osztrák Habsburgok – délnyugaton illetve Flandriában – a spanyol Habsburgok szorongatták őket, egy ideig még az angolok is. Ebből nekem az következik, hogy most is a sivár és rideg külpolitikában kell gondolkodnunk és abban keresni cselekvési mozgásteret és támogatókat – szigorúan érdek-alapon.