Országszerte megemlékezéseket tartanak ma a doni katasztrófa 75. évfordulója alkalmából. A budai Várban szentmisét, koszorúzást tartanak, a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeumban – amely a hétvégén ingyenesen látogatható – többek között második világháborús haditechnikai eszközök is megtekinthetők.
A szovjet Vörös Hadsereg a Don-kanyarban hetvenöt éve, 1943. január 12-én indította meg támadását, amelynek következtében a 207 ezer fős 2. magyar hadsereg mintegy százezer katonája vesztette életét. A doni veszteségekről nem állnak rendelkezésre pontos adatok. A 2. magyar hadsereg anyagi veszteségei mintegy 70 százalékosak voltak, az emberveszteségét 93 500 főre, más források 120 ezerre, illetve 148 ezerre teszik, az elesettek, megsebesültek és fogságba kerültek pontos száma sem ismert.
Múlt év nyarán Simicskó István honvédelmi miniszter személyesen is ellátogatott a második világháborús katasztrófa helyszínére, az oroszországi Don-kanyarhoz. Kegyeleti látogatásán második világháborús emlékműnél és a két magyar központi katonatemetőben is lerótta kegyeletét, a mindenkori magyar honvédelmi miniszter erkölcsi felelősségének nevezte, hogy legalább egyszer ellátogasson Voronyezsbe.
A 75. évforduló napján a Honvédelmi Minisztérium (HM) szervezésében délután a budai Várban, a Mátyás-templomban szentmisét tartanak. Ezután a Kapisztrán téren, a Hadtörténeti Intézet és Múzeumnál Vargha Tamás parlamenti államtitkár mond beszédet, majd koszorúzással, gyertyagyújtással és főhajtással tisztelegnek a hősi halált halt, eltűnt és áldozatul esett magyar katonák emléke előtt
A múzeum épülete előtt felállított emlékpontoknál péntektől vasárnapig minden emlékező gyertyát gyújthat, leróhatja kegyeletét. A megemlékezés alkalmából második világháborús haditechnikai eszközök is megtekinthetők, például a magyar fejlesztésű 1940 M Nimród páncélvadász és légvédelmi gépágyú, a szovjet T34/85 közepes harckocsi, szovjet és német páncéltörő ágyú és egy különlegesnek számító lánctalpas motorkerékpár.
Szombaton és vasárnap – az egyébként januárban zárva tartó – hadtörténeti múzeum az évforduló tiszteletére megnyitja kapuit és ingyenes látogatható. A fegyvertárban második világháborús fegyver- és egyenruha bemutatókon, a “Piavétől a Donig – Dontól a Dunáig” című kiállításon egész nap ingyenes tárlatvezetéseket, filmvetítéseket tartanak. Szombaton 10 órától több előadás is elhangzik a második világháború eseményeiről.
A doni katasztrófa 75. évfordulója alkalmából az országban több helyen – például Szombathelyen, Szegeden, Makón, Győrben, Zalaegerszegen, Nyíregyházán – tartanak megemlékezéseket. Pákozdon, a Don-kanyar emlékkápolna felépítésének 25. évfordulója alkalmából is tartandó eseményen – mások mellett – Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára és Spányi Antal megyés püspök emlékezik a hősi halált halt katonákra.
MTI; Fotó: Wikipedia
Karácsony Márti
2018-01-12 at 11:54
A fenti hozzászólók többsége gondolom mind történész, aki hosszú éveket szentelt a kutatásnak? Talán ajánlják a könyveiket, amiket a témában irtak..
khm
2018-01-12 at 17:10
Természetes. 🙂
Ferenc
2018-01-15 at 10:04
Szerintem inkább az Ungváry az, aki vadbaromságokkal eteti a publikumot.
Kaktusz
2018-01-12 at 10:12
Hülyeséget beszélsz már megint. Ugyanis az egésznek az okozója az Hitler volt és nem mások. Hitler adta ki parancsba hogy a magyar sereg menjen a donhoz, stb. Szégyeld magad a sok hazugságért, amit írsz.
Kaktusz
2018-01-12 at 11:16
Ismét mellébeszélsz. Meglepő, hogy alapvető történelmi ismereteid sincsenek. Az a helyzet, hogy Ad1) Magyarország nem volt szuverén, ugyanis a környéken Hitler serege mindenütt bent volt, ugyanúgy nálunk is. A szuverenitás névleges volt tehát, de nem tényleges. Ad2) A háborúba való belépést egytől-egyig minden magyar támogatta, mert mindenki területi revíziót akart és azt csak a háborúba való belépéssel lehetett elérni. Ennek az 1 és a 2. bécsi döntéssel meg is lett az eredménye, ugyanis a vajdaságot, Észak-Erdélyt, Kárpátalját, és a Felvidéket vissza csatolták. Ekkor kezdett el virágozni a magyar gazdaság és a kultúra, és akkor vezette be Horthy a nyugdíjjrendszert is.
Tehát, ha nem vagy birtokában az adott kor gondolkodásának és alapvető történelmi ismeretének, akkor inkább ne nyilatkozz.
Névtelen
2018-01-12 at 08:43
Kedves Csalódott.
Annyira magunktól mentünk oda, mint ahogy magunktól léptünk be az eu-ba!
Ha kicsit lapozgat nem MTA által terjesztett történelmet, mondjuk túlélők véletlenül kiadott megemlékezéseit, akkor talán helyesen fogja megítéli az akkori magyar kormány lépéseit.
A magyarországi politikai és katonai vezetés zömében nem magyarokból tevődött össze. Nem is lehetett, hiszen a habsburgok a teljes magyar elitet lecserélték osztrákra, németre. A magyar ember csak szolga lehetett, mint ma.
Egyébiránt nem “seb nyalogatásról” van szó, hanem a mélységes és örök tiszteletről a magyar nemzet hőseinek. Azok a katonák az életüket adták a hazájukért, akarva-akaratlan, becsületből. Ezt ma sokan nem értik, vagy nem akarják érteni mert Magyarország nem a hazájuk, hanem csak egy üzleti befektetés.
A mai emberek ebben az országban nem rendelkeznek azzal az információ mennyiséggel, amely segítségével helyesen meg tudnák ítélni az adott kort, ezért a hangoskodó minoritások erőszak véleménye lesz a mérvadó.
Több tisztelet hősi halottainknak uram!
Névtelen
2018-01-12 at 09:25
Agresszorok voltak,nem 2000 kilométerrel távolabb kell védeni a hazát!
Kaktusz
2018-01-12 at 11:18
Ebben az egyben egyet értünk. És remélem, hogy abban is, hogy a magyar hadsereg csak báb volt Hitler kezében.
Ferenc
2018-01-14 at 09:38
Még ebben sem értünk egyet! Azelőtt 20 évvel harmadolt meg bennünket az Antant. Minden magyarban fájó seb volt még a haza 2/3-ának elrablása. Ezt visszacsinálni – végülis ezért mentünk a Donhoz – a németekben, olaszokban volt minden reményünk, különösen a bécsi döntések után. De sajnos rossz lóra tettünk, ami a háború elején még nem látszott. Akkoriban az volt a haza- és nemzetáruló, aki nem akarta Trianont visszacsinálni, ma meg a vörös internáci söpredék dobálózik ezekkel a szavakkal, mintha valaha is lett volna nemzete, hazája.
Ferenc
2018-01-15 at 10:01
Így utólag ebben (hogy ostobaság volt) kivételesen egyetértünk, bolsipityu. Viszont előre ezt senki nem tudta. Amit meg Sztálin ígért – ezt Horthy is tudta – annak fele se volt igaz. Trianon revizióját német és olasz segítséggel viszont a lakosság döntő többsége elvárta. Aki meg nem, az volt akkor a haza- meg nemzetáruló. A német/olasz segítséghez ugyanakkor az kellett, hogy támogassuk őket a keleti fronton. Így állt össze ez a háborus tragédia és nem azért, hogy az oroszok sárosak lettek volna Trianonért.
csalódott
2018-01-12 at 07:56
Igen nem hívtak minket oda magunktól mentünk pedig tudtuk,hogy esélyünk semmi a 0= és mégis 75 éve nyalogatjuk sebeinket.
khm
2018-01-12 at 17:08
Nem hívtak Minket,hanem köteleztek!
Ezenkívül megemlékezést tartottak a hősök tiszteletére,s nem sebnyalogatást.