A magyar kormány betekintést kér a norvég alapok 2008-2010 közötti forráselosztásáról készített Ernst & Young jelentésbe, a PestiSrácok.hu ugyanakkor már meg is szerezte a dokumentumot. Elsőként a Heti Válasz írta meg, hogy a világ vezető könyvvizsgáló cége már évekkel ezelőtt lesújtó ítéletet mondott a Norvég Civil Támogatási Alap pénzeinek hazai elosztásáról. A súlyos megállapításokat tartalmazó, portálunk birtokában lévő dokumentum személyi összeférhetetlenséget, belterjes bírálati rendszert, sérülő függetlenséget állapított meg a négy alapítvány koalíciójáról és a pénzek kiosztásának folyamatáról. Az Ernst & Young 2008-tól 2010-ig terjedően világította át a norvég támogatások fölött rendelkező, az Ökotárs Alapítvány, az Autonómia Alapítvány, a Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány (DemNet) és a Kárpátok Alapítvány-Magyarország részvételével működő magyar konzorciumot. A pályázatokat elbíráló bizottságban egyes esetekben olyanok is helyet kaptak, akik egy-egy pályázati győztes egyesületnél is érdekeltek voltak. Az Ernst & Young szerint voltak olyan esetek, amikor a döntőbizottságok által megállapított értékelési pontszámokat utólag – írásbeli indoklás nélkül – megnövelték, és ebben a gyakorlatban az Ökotárs-vezető Móra Veronika élen járt. Előfordult, hogy Móra Veronika „az egyes pályázatokra adott pontszámait utólag olyan módon változtatta meg, hogy az befolyásolhatta a pályázatok esélyeit a támogatás elnyerésére”. Móra Veronika a PestiSrácok.hu-nak úgy nyilatkozott, „rendben mentek a dolgok”.
SZARVAS SZILVESZTER – PestiSrácok.hu
A magyar kormány levélben kérte az Ernst and Young magyarországi vezetőjétől, hogy betekinthessen a norvég alapok 2008-2010 közötti forráselosztásáról készített jelentésébe – jelentette ma be Csepreghy Nándor a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára.
A sikkasztás gyanúja is felmerülhet
A helyettes államtitkár szerint a kutatás új helyzetet teremt, hiszen a magyar kormány és a norvég fél június 12-i brüsszeli tárgyalásán a norvégok azt állították, hogy a Norvég Alap forrásainak magyarországi felhasználásával kapcsolatban semmiféle vizsgálat nem folyt még, ők ősszel terveznek egy ilyet, ezért kérik a magyar kormányt, hogy addig a saját vizsgálataikat állítsák le. A Heti Válasz ugyanakkor megírta, hogy volt már ilyen vizsgálat, amit a norvég alapok kezelését koordináló és felügyelő brüsszeli Finanszírozási Mechanizmus Iroda (FMO) felkérésére készített az Ernst & Young.
„Amennyiben a sajtóértesülések megerősítést nyernek, a magyar kormánynak nem lesz más lehetősége, mint büntető feljelentést tenni, mert a sajtóban megjelent információk bűncselekményekre utalnak. Ha a vádak beigazolódnak, akkor adott esetben a sikkasztás gyanúja állhat fent” – mondta Csepreghy Nándor.
Megszereztük a lesújtó jelentést
A PestiSrácok.hu megszerezte az Ernst & Young jelentését, súlyos, aligha kivédhető megállapításokat tartalmazó dokumentum jutott portálunk birtokába a norvég-ügy kapcsán. Kíváncsiak vagyunk, azok után, hogy egyes érintett civil szervezetek felháborodtak azon, hogy a Lázár János vezette Miniszterelnökség éles bírálatot fogalmazott meg a norvég támogatások hazai kiosztásának gyakorlatáról, miként kommentálják majd az Ernst & Young évekkel ezelőtti jelentését. A portálunk által megszerzett dokumentum szerint ugyanis már évekkel ezelőtt lesújtó ítéletet mondott a Norvég Civil Támogatási Alap pénzeinek hazai elosztásáról az Ernst & Young. A világ vezető könyvvizsgáló cége 2008-tól 2010-ig terjedően világította át a norvég támogatások fölött rendelkező, az Ökotárs Alapítvány, az Autonómia Alapítvány, a Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány (DemNet) és a Kárpátok Alapítvány-Magyarország részvételével működő magyar konzorciumot. A PestiSrácok.hu birtokában lévő jelentéstervezetben személyi összeférhetetlenséget, belterjes bírálati rendszert, sérülő függetlenséget állapított meg a négy alapítvány koalíciójáról és a pénzek kiosztásának folyamatáról a világcég.
Az Ernst & Young jelentéstervezete a 2008-2010-es időszakra vonatkozóan alátámasztja Lázár Jánosék kifogásait, és miután az Ökotárs gyakorlata nem nagyon változott, ma is érvényes lehet az átvilágító cég ítélete. Ismert, az Ökotárs Alapítvány, az Autonómia Alapítvány, a Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány (DemNet) és a Kárpátok Alapítvány-Magyarország részvételével működő konzorcium a Norvég Civil Alap keretében Magyarországra érkező pénzek elosztását négy programterületen végezte, melynek során az Ökotárs a „környezetvédelem és fenntartható fejlődés”, a DemNet a „civil szabadságjogok és kapacitásfejlesztés”, a Kárpátok a „kulturális örökségvédelem”, az Autonómia pedig a „szociális kohézió, gyermek- és egészségvédelem” területén látta el a pályázatok kezelésével és bírálatával kapcsolatos feladatokat.
Alapítványi döntnökök
A norvégok által megbízott brüsszeli Finanszírozási Mechanizmus Iroda (FMO) 2008. február 8-án kötött alapszerződést az Ökotárs Alapítvánnyal, ebben pedig az áll, hogy a beérkező pályázatokat elbíráló döntőbizottság tagjainak függetlennek kell lenniük a lebonyolító konzorcium tagjaitól. Az Ernst & Young ugyanakkor megállapította, „ez a feltétel mind a négy programterület esetében sérült, mert a pályázatok elbírálásáról döntő bizottságokat részben olyan személyek alkották, akik az elbírálás idejében, illetve azt megelőzően az adott programterületért felelős alapítványok vezetői vagy munkatársai voltak”. Az FMO tehát kizárta a bírálatból az Ökotárs, az Autonómia, a DemNet és a Kárpátok Alapítvány minden egykori és jelenlegi tisztségviselőjét. Az alapítványi koalíció ennek ellenére nem biztosította a bírálóbizottságok függetlenségét, az értékelőket saját köreiből delegálta, mellőzve bármiféle hivatalos kiválasztási eljárást – állapította meg az Ernst & Young. Az ellenőrzés a bírálók többségét, tucatnál is több szakértőt nevez összeférhetetlennek.
Nem biztosított összeférhetetlenség. A könyvvizsgáló cég tucatnyi nevet említ. Fotó: PestiSrácok.hu
A cég megállapította, a döntőbizottsági tagok kiválasztására nem volt hivatalos eljárás, az értékelőket a konzorciumi tagok ismeretségi köréből és a korábbi együttműködő partnereik közül választották ki, ezért „az alkalmazott folyamatok nem biztosítják az összeférhetetlenséget”.
Az érintettek most is dönthetnek a forrásokról
A Heti Válasz szerint egyébként sok érintett a mostani, 2013-2016-os pénzkihelyezéseknél is ott lehet a döntnökök között, így például az Ökotársat igazgatóként jegyző Móra Veronika, az Ökotárs adományi bizottságát megjárt Malatinszky Ákos, a Kárpátok Alapítványtól Köles Sándor, a DemNet-körből pedig Erős Barbara, Jaksa Brigitta és Nizák Péter. Nizákról tavaly írta meg a Heti Válasz, hogy ő egyben a Soros-féle Open Society-hálózat magyarországi képviselője.
Utólag felpontozott pályázatok
A könyvvizsgáló cég jelentéstervezetét tovább lapozgatva azt is kimondta az Ernst & Young, hogy 2008 és 2010 között az Ökotárs, a DemNet és az Autonómia Alapítványok által lebonyolított programterületeken voltak olyan esetek, amikor a döntőbizottságok által megállapított értékelési pontszámokat utólag – írásbeli indoklás nélkül – megnövelték. Ebben a gyakorlatban élen járt az Ökotárs-vezető Móra Veronika.
Az Ernst & Young szerint előfordult az is, hogy az Ökotárs elnöke, aki egyben az egyik értékelő bizottság elnöki feladatait is ellátta, „az egyes pályázatokra adott pontszámait utólag olyan módon változtatta meg, hogy az befolyásolhatta a pályázatok esélyeit a támogatás elnyerésére”. Az átvilágító cég mintájában három olyan pályázat is szerepelt, amelyeket Móra Veronika utólag felpontozott. Ezek közül az egyik a Dr. Schmuck Erzsébethez köthető Magyar Természetvédők Szövetsége, a másik a Foltányi Zsuzsához köthető Föld Napja Alapítvány pályázata volt. Megjegyzendő, hogy az érintett szervezetek száma ennél magasabb is lehetett, mivel az Ernst & Young csak néhány szervezetet vizsgált meg, mintavételes kiválasztással. A cég szerint a DemNet-nél előfordult az is, hogy a döntőbizottsági bírálat során alacsonyabb pontszámot kapott projektek kaptak támogatást, miközben magasabb pontszámmal rendelkező projekteket elutasítottak és a döntés indokait nem dokumentálták.
Móra Veronika élen járt a pályázatok utólagos felpontozásában, saját értékelését módosította. Fotó: PestiSrácok.hu
Tucatnyi érintett
Kiderült, a környezetvédelmi szektort érintően három pályázati kör értékelésénél öt fő alkotta a döntőbizottságot. Köztük volt Móra Veronika, Kalas György és Zalatnay László. Kalas az Ökotárs Tanácsadó testületének volt az elnöke 1991-2004 között, míg Zalatnay László 1998 és 2002 között volt az Ökotárs elnöke.
A szociális szektorra lebonyolított három pályázati körben összesen kilenc értékelő vett részt. „A független értékelők kiválasztásakor nem volt hivatalos kiválasztási folyamat, hanem a szaktudás és az Autonómia Alapítvánnyal való ismeretségük alapján választották ki őket” – vélekedett az Ernst & Young. A cég megállapította, a kilenc értékelő egyike az a Béres Tibor volt, aki munkatársa volt az Autonómiának. Ugyancsak értékelő lehetett Kelemen Ágnes, aki minisztériumi munkája után csatlakozott az Autonómiához. Csongor Anna is egyike volt a kilenc bírálónak, pedig Csongor nem csak az Autonómia igazgatója volt, de még az Ökotárs Felügyelő Bizottságának is volt a tagja. Hab a tortán, hogy Csongor Anna a Menhely Alapítvány igazgatótanácsának is a tagja volt, amely szervezet pályázatot nyújtott be a DemNet-hez támogatásra. Igaz, azt legalább elutasították.
Az Ernst & Young szerint a DemNet-hez tartozó területi pályázatok elbírálásában Pálvölgyi Péter, Nizák Péter, Jaksa Brigitta, Erős Barbara, Csanády Dániel is részt vett. Pálvölgyi a DemNet igazgatótanácsának volt az elnöke 2003-tól. Nizák 1998 és 2002 között volt elnöke ugyanennek a testületnek. Jaksa Brigitta a DemNet közpolitikai referense-, Erős Barbara pedig a szervezet munkatársa volt, míg Csanády Dániel 2006-ig tölthette be a DemNet programvezetői tisztségét. Kiderült az is, hogy a Kárpátokhoz tartozó pályázatokról Vartik Melinda és Köles Sándor is döntött. Előbbi a Kárpátok Alapítvány pénzügyi és adminisztrációs vezetője volt, utóbbi pedig 1996 és 2005 között volt a Kárpátok Alapítvány ügyvezető igazgatója.
Kitömték a kormányellenes tüntetőket
Mindezek után több mint érdekes, hogy a civilek támogatására szerződött alapítványi konzorcium tavaly és idén már a látszatra sem adott: részben a kormányellenes tüntetések főbb szervezőit igyekezett megerősíteni a norvég pénzből. A Heti Válasz szerint a Krétakör Alapítvány például 119 845 eurónyi támogatást kapott a Humán Platform országos szervezetfejlesztésére. A projektfelelős az a Gulyás Márton, aki a kormányellenes tüntetések egyik vezéralakja, legutóbb például a „Ki az a Lázár János?” című rendezvény moderátora volt. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) is kapott 107 130 eurónyi norvég pénzt a „Jó gyakorlatok az alapjogok védelmében” című pályázatára. A projektleírás szerint azért fontos a TASZ megerősítése, mert „Magyarország egyre inkább távolodik a demokráciától”. A Liberális Fiatalok Egyesületének is jutott 8130 euró. Az egyesület a Bajnai Gordon-féle Együtt egyik alapító szervezetével, a Millával közösen menedzselt kampány kisfilmet, ebben az „alkotásban” pedig Orbán Viktor karikatúrája jelent meg „elrettentő példaként”.
A kormányellenes tüntetések vezéralakját, Gulyás Mártont éppen a Fővárosi Közgyűlésről viszik el a rendőrök. Fotó: mandiner.blog.hu
A Norvég Civil Támogatási Alap magyar lebonyolításával megbízott Ökotárs a brüsszeli FMO-nak küldött éves programbeszámolójában egyébként maga leplezi le „függetlenségét”. Ebben ugyanis azt írták, hogy Magyarországon „az általános politikai és gazdasági trendek romlása 2013-ban is folytatódott”. A dokumentumban külön is fájlalják, hogy a Heti Válasz tavaly bírálni merte őket a Soros-kapcsolatok miatt.
A működési költségek elszámolása is sajátos
Érdekes, hogy az Ernst & Young a norvég pénzekről rendelkező konzorcium működési költségeinek a felhasználását is megvizsgálta. Az átvilágító cég megállapította, az alapítványok nem tettek részletes költségkimutatást az elszámolt költségeik mögé. „Az Ökotárs Alapítvány a negyedévente megküldött beszámolókban nem a ténylegesen felmerült személyi jellegű költségeket számolta el, hanem minden évre becslést végzett és abból számolta az adott negyedévre jutó átlagot. Az FMO-nak készített beszámolóban a negyedévre számított összeg magasabb volt az Ökotárs Alapítvány által korábban becsült értéknél”– állapította meg az Ernst & Young. Így felmerül, hogy az alapítvány az indokoltnál magasabb összegű költséget számolt fel az Ökotárs.
A cég arra is felhívta a figyelmet, hogy az Ökotárs a szerződésben foglaltakkal ellentétben nem vezetett munkaidő nyilvántartást, a támogatás terhére elszámolt munkabér mértékét az Ökotárs elnökének megítélése alapján határozták meg. Az Ernst & Young szerint az FMO felé elszámolt rezsi költségek szintén becsült összegek voltak, azok a teljes munkaidős foglalkoztatottak arányában lettek meghatározva. A cég az Ökotárs menedzsment költségeit is részletesen megvizsgálta, és azt állapította meg, hogy a programigazgató, a pénzügyi menedzser és a program asszisztens bérköltségeinek közel ötven százalékát a pályázat terhére számolták el.
Az euró árfolyam rátájával is trükköztek?
Kuriózum az is, hogy a konzorcium egyik tagja nem az Európai Bizottság által közzétett havi árfolyamot alkalmazta az euró átváltásánál, hanem például 2008. június és november között a 251,43 Ft/eurós árfolyamot. Pedig az Európai Bizottság által meghatározott havi árfolyam 2008 júniusában 241,32 Ft/euró, júliusban 238,38 Ft/euró, augusztusban 231,72 Ft/euró, szeptemberben 238,56 Ft/euró, októberben pedig 242,62 Ft/euró volt. Az átváltásnál tehát magasabb rátát használtak, mint amit a szerződés előírt. Az ellenőrzés során a konzorciumi tag nem adott magyarázatot arra, miért magasabb összeg alapján váltotta át az eurót forintra.
Móra Veronika szerint minden rendben volt
Az euró árfolyam és az Ernst & Young megállapításaival kapcsolatban felhívtuk Móra Veronikát. „A cég azt állapította meg az előző kifizetési időszak auditjában, hogy transzparensek voltak a pályázatok és a pályáztatási folyamat. Az Ernst & Young ugyan tett megjegyzéseket, de azokat a mostani program működésénél már figyelembe vettük. Rendben mentek a dolgok a konzorciumnál” – nyomatékosította Móra Veronika.
Foltányi Zsuzsa és Móra Veronika az Ökotárs Alapítvány Szerb utcai irodájában. Fotó: Pályi Zsófia – Origo
Kíváncsiak voltunk, miért pontozta fel azokat a pályázatokat, amelyeket korábban ő maga pontozott le, Móra Veronika kérdésünkre úgy felelt, „a bírálók egymástól függetlenül értékeltek, majd mint egy osztályozó értekezleten, összeültek és ütköztették a véleményüket”. Móra elismerte, minden témakör pályázatait egy-egy 5 fős testület bírálta el és minden testületből 1-1 ember a konzorcium munkatársa volt. „Minden esetben volt egy végső döntés a pályázatokról. Az FMO tudott arról, hogy a bíráló testületben egy-egy konzorciumi tag is helyet kapott. A megállapítások hatására a mostani időszakra átalakult a pályázatok elbírálása. Most három fázisú az értékelés. Első körben két külsős bírálja el a pályázatot, majd három fős testületek döntenek, ahol már két-két fő képviseli a konzorciumot. A harmadik fázis a jóváhagyás” – ismertette portálunknak Móra Veronika. Az Ökotárs igazgatója a vs.hu-nak elismerte, hogy ő vezeti a végső döntéshozó testületet és rajta kívül is csak a konzorcium egyéb vezetői ülnek a bizottságban. Kiemelte azt is, ezt a rendszert az FMO tudtával alakították ki, a szabályok szerint ő, mint a konzorcium vezetője egy személyben is meghozhatná a végső döntéseket.
Móra szerint húsz forintot is bukhattak eurónként, pedig nyertek!
A magasabb euró árfolyami rátáról a PestiSrácok.hu kérdésére azt közölte Móra Veronika, hogy a „mi kárunkra történt az átváltás”. Állította, ha az Európai Bizottság által közzétett havi euróárfolyam 231,72 forint volt, akkor ők a 251,43 forintos átváltással húsz forintot buktak. Érdekes. Szerintünk egyáltalán nem mindegy, hogy egy euróért 251,43, vagy 231,72 forintot kapunk. A PestiSrácok.hu számítása szerint az általuk használt magasabb ráta egyes esetekben nem mínusz, hanem plusz húsz forintot jelentett eurónként.
Vezető fotó: index.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS