Pegasus-ügy: az Amnesty International már magyarázkodik
Az Amnesty izraeli lerakata tegnapelőtt nyilatkozatot tett közzé, miszerint az Amnesty soha nem állította, hogy az 50 ezres listájukon szereplő személyeket lehallgatták volna, vagy hogy a listának köze lett volna az NSO nevű izraeli céghez. Ha a nemzetközi sajtó erről mást írt, arról ők nem tehetnek. A nemzetközi sajtó ingerküszöbét nem érte el a hír, Magyarországon csak a Neokohn portál írt róla.
A Calcalist nevű izraeli oldalon tegnap jelent meg a magyarázkodás:
A telefonszámok nem kapcsolódnak közvetlenül az NSO-hoz. Az Amnesty International szerint ez olyan számok listája, amelyek az NSO ügyfelei – amelyek a világ különböző kormányai – számára érdekesek lehetnek, és nem feltétlenül kapcsolódnak közvetlenül az izraeli céghez. Az Amnesty ezt a listát soha nem nevezte az »NSO Pegasus kémszoftver listájának«, bár a világ egyes médiumai ezt megtehették.
Az indiai sajtó is értelmezi az Amnesty közleményét, hiszen ott talán még a nálunk tapasztalhatónál is élesebb politikai támadások érték a kormányt a gyanúsítás miatt.
A republicworld nevű indiai portál így idézi az Amnestyt:
Az Amnesty ezt a listát soha nem nevezte az »NSO Pegasus kémszoftvere listájának«, bár a világ egyes médiumai ezt megtehették. Az Amnesty és az oknyomozó újságírók és szerkesztőségeik nagyon világossá tették a kezdetektől fogva, hogy »ez olyan számok listája, amelyek az NSO ügyfelei számára érdekesek lehetnek«, és ezek a világ különböző kormányai.
Az izraeli újságírót megkérdezték, hogy akkor most kapcsolódik-e a lista az NSO-hoz vagy nem. Azt válaszolta, hogy "kapcsolódik, de nem közvetlenül. De a listán vannak emberek, akiket megfigyeltek a Pegasusszal.” Az Amnesty emiatt tegnap újabb nyilatkozatot adott ki:
Az Amnesty International kategorikusan kiáll a Pegasus Project által feltártak mellett, és amellett, hogy az adatok kétségbevonhatatlanul az NSO csoport Pegasus kémprogramja potenciális célpontjaihoz kapcsolódnak. A közösségi médiában terjesztett hamis híresztelések célja, hogy elvonják a figyelmet az újságírók, aktivisták és mások törvénytelen megcélzásáról, amit a Pegasus Project hozott nyilvánosságra.
Egyetlen nem indiai vagy magyar portálként a yahoo.com is beszámol az ügyről, és az Amnesty szavahihetőségének súlyos megrendülését látja az egy napon belüli 180 fokos fordulatban.
Milyen lista a lista?
Próbáljuk meg értelmezni: „ez olyan számok listája, amelyek az NSO ügyfelei számára érdekesek lehetnek”. Ez mit jelent? Valakit vagy megfigyelnek, lehallgatnak, vagy nem. Olyan nincs, hogy valaki „érdekes” egy kormány vagy titkosszolgálata számára, emiatt felveszik az érdekes személyek listájára, majd nem történik semmi. Egyáltalán, hogyan lehet egy listára összegyűjteni a kormányok számára „érdekes” telefonszámokat?! Végigkérdezték őket?
Tehát: az izraeli Amnesty szerint nem feltétlenül kapcsolódnak az NSO-hoz az adatok, a nemzetközi központ szerint mégis. Azonban abban egyetértenek, hogy semmi bizonyíték nincsen a lehallgatásukra azokon a készülékeken kívül, amelyeket megvizsgáltak. Az izraeli oldal szerint 67 készüléket vizsgáltak meg és 37-en találták meg a kémprogram nyomait. A magyar sajtó szerint csak 23 ilyen készülék van…
Tudjuk, hogy Magyarországról összesen öt készüléket – Panyi Szabolcsét, Szabó Andrásét és három ismeretlen politikusét vizsgálták meg, és abból a két újságíróét és egy ismeretlenét találták fertőzöttnek. Ebben nincs vita. Aki ezek után azt állítja, hogy Magyarországon háromnál több ember vagy a világon 37 embernél több személynek a Pegasusszal történő lehallgatására van bizonyíték, vagy hogy az 50 ezres listának bármilyen értelmet lehet tulajdonítani, az rosszhiszemű hazudozó.
Mellesleg valódi bizonyíték ezekre sincs, hiszen egyedül az Amnesty szava lenne a garancia arra, hogy tényleg ezeken a készülékeken találták meg a kémprogram nyomait, vagy hogy az 50 ezres lista az „érdekes személyek” listája. A Citizen Lab nevű kanadai kutatóintézet csak az eljárást auditálta, de sem a készülékeket sem a listát nem látta. Az Amnesty szavahihetőségéről csak annyit, hogy jogellenesnek nevezte a biztonságos országból iratok nélkül, illegálisan a határon átjutó „menedékkérők” olyan „fogvatartását”, amikor Szerbia felé szabadon távozhattak.