Pénteken kezdődik Európa legnagyobb hagyományőrző rendezvénye, a Kurultaj – Magyar Törzsi Gyűlés Bugacon, ahova világhírű hadi hagyományőrzők, zenészek, sportolók és tudósok érkeznek 12 országból 26 nemzet képviseletében.
Az első magyarországi Kurultajt tíz évvel ezelőtt rendezték meg, azóta azonban a sztyeppei lovas nomád népek legnagyobb kulturális találkozójává vált: idén a 120 Kárpát-medencei magyar hagyományőrző csapat mellett 26 nemzet képviselői és hagyományőrzői, köztük törökök, kazakok, üzbégek, kirgizek, türkmének, azerbajdzsániak, ujgurok, tuvaiak, baskírok, csuvasok, burjátok, bolgárok, koreaiak vesznek részt a három napos rendezvényen, ahol több, mint 50 programon keresztül mutatják be népi kultúrájukat – áll a szervező Magyar-Turán Közhasznú Alapítvány közleményében.
A jubileumi programon idén is felépül a honfoglalás korának hangulatát megidéző hatalmas jurtatábor, amelyben a hagyományőrzők korabeli, főleg 10. századot idéző viseletekben mutatják be a magyar és a pusztai népek régmúltjának mindennapjait. A zenés vagy táncprodukciók mellett népművészeti és történeti kiállításokat is láthat a közönség többek között Türkmenisztánból és Ujgurföldről is. Idén is megrendezik a Kurultaj leglátványosabb eseményét, a nagy seregszemlét, amelyen több száz Kárpát-medencei magyar és a rokon népek hagyományőrzői vonulnak fel együtt. A programon csatarendbe sorakoznak a korabeli, hiteles ruhába öltözött lovas harcos és gyalogos hadi hagyományőrzők, akik a lovas és harci bemutatók fő helyszínére, az Arénába vonulnak majd.
A Magyar Törzsi Gyűlés kötelező elemei a lovas harci bemutatók, ahol a Kárpát-medencei és rokon népeinek legjobbjai mutatják be a lovas-nomád haditechnikát. Az egyik leglátványosabbnak ígérkező műsorelemet a pozsonyi csata 1111. évfordulója alkalmából adják elő. Ebben a keleti lovas csapatok csapnak össze a nyugat-európai páncélos seregekkel. Mindezeken túl megrendezik a páncélozott gyalogos harcosok párbajversenyét és a szablyavívó versenyét is. A zenei produkcióknak a nagyszínpad ad helyet, ahol fellép többek között a Turan etno-folk együttes, a Huun Huur Tu tuvai torokénekesek, Nurriye Huseynova azerbajdzsáni és Hulkár Abdulaliyeva üzbég énekesek, de koncertet ad a nogáj Arslanbek Szultanbekov is. A magyar előadók közül az Ismerős Arcok, Török Tilla dalénekes, valamint Kovács Nóri és Petrás Mária népdalénekesek lépnek fel, de bemutatják a Csángó Menyekző című előadást is.
Nemzetközi és magyar kutatók, antropológusok, genetikusok és történészek a magyar őstörténetről és a lovas nomádokról tartanak tudományos és ismeretterjesztő előadásokat, az Atilla Sátrának nevezett kiállítójurtában pedig több régészeti és antropológiai tárgyú tárlatot is meg lehet majd tekinteni. Itt mutatják be például először a közelmúltban, Kecskemét mellett megtalált hun előkelőség eredeti koponyáját is. Az óriásjurtában láthatóak még eredeti régészeti leletek, valamint azok alapján készített hun kori fegyver és ékszer rekonstrukciók is, a jurta közepében pedig a korabeli technológiával elkészített hatalmas hun bronzüstöt, az úgynevezett törteli üst rekonstrukcióját állítják ki.
Az Atilla sátra melletti óriásjurtákban, az Ősök sátraiban a Kárpát-medencében élő lovas-nomád népek régészeti örökségét lehet majd megtekinteni. A számtalan lovas és íjász program mellett megrendezik a nevezési díj nélküli lovas gyorsasági, lovas birkózás és köböre versenyeket is, a Puszták Népe Lovas Viadalon pedig akadálypályákon küzdenek meg egymással a hagyományőrző lovasok. A köböre, vagyis a “lovasrugby” igazi hungarikumnak mondható sport, hiszen ezt a keleti nomád stratégiai és ügyességi játékot az Alföldön még az 1940-es években is játszották a pásztorok és csikósok. A sportsátorban rendezik meg továbbá a nemzeti övbirkózó kupát szombaton, vasárnap pedig a Kurultaj ad otthont a bothúzó Európa-bajnokságnak. Az érdeklődők mindezek mellett számos gyerek- és családi programon is részt vehetnek, valamint megtekinthetik a Kárpát-medence legnagyobb kézműves vásárát is.
Forrás: MTI; Vezető kép: Horváth Péter Gyula/ PS
ómió
2018-08-09 at 08:36
Annál mindenesetre sokkal jobb, mintha a komintern kongresszus kezdődne.
Zoltánfi
2018-08-09 at 03:03
Ilona, ez elég ízléstelen, maradi és butácska hozzászólás volt az ön részéről.
Tételezzük fel, mondjuk a gyereke buddhista vallású lesz pár év múlva. akkor őt is megtagadja????
Szóval a rokonságot nem a vallás határozza meg.
Attila
2018-08-08 at 17:46
A meghívottak között mongol-tatárok is biztosan lesznek ezúttal is.
10-15 éve volt egy régészeti feltárás a mai Magyarországon, egy kemencében elrejtőzött felnőtt és hozzá bújó gyermekek földi maradványaival. 13. századi magyarok, akik közel nyolcszáz év távlatából azt mondatják velem, hogy a mongol-tatárok ajnározása legalábbis vitatható dolog.
Ez olyasmi, mint a szigetvári “magyar-török barátság park”. Nem magyar-török emlékezés/megbékélés park, nem. Barátság park! Mindig túlesünk a ló túlsó oldalára!
Zoltánfi
2018-08-09 at 02:59
Miért esnénk át a ló túloldalára? Azért mert a saját rokonainkkal ünnepelünk???????
Azért, mert egyeseknek nem tetszik, attól még az eleink a Turáni alföldön türk népként váltak egységes néppé. Ez tény. Aki ezzel vitatkozik, az a tudománnyal vitatkozik.
A tatárjárás 800 éve volt, ráadásul a nyugatról ideszakadt szerzetes krónikásaink nagyították fel a dúlást (kb 100X-osára). Az a kemencés az egyetlen nagyobb síregyüttes, amelyet megtaláltak. De nem akarom a MONGOL inváziót kicsinyíteni, viszont egy nem ismert tény: a tatár rokonainkat is épp a mongolok irtották ki. (Pedig ők egymásnak nagyon közeli rokonaik…, ez már csak így megy a történelemben, pl: horvát -* szerb háború.)
Szóval ezektől a szomorú dolgoktól eltekintve a turáni népekkel egy vérből származunk. Ennyi.