Pókhálók a sivatagban

Még a laikus szem is meglehetősen sok átfedést fedezhet fel az ukránok által végrehajtott Pókháló hadművelet, vagyis az orosz stratégiai bombázók elleni támadás, és az Ébredő Oroszlán akció, azaz az iráni katonai infrastruktúra és katonai vezetés valamint atomkutatók ellen végrehajtott csapás között. Lássuk mik ezek a párhuzamok és mit jelenthetnek a két ország hosszútávú katonai lépései kapcsán!
Kezdjük elemzésünket az ukránokkal, hiszen a pókháló hamarabb megrezdült, mint ahogy az oroszlán felébredt. Bár az orosz stratégiai légiflotta elleni támadássorozat nem volt annyira elsöprő, mint az például Rácz András hinni szeretné, az tagadhatatlan, hogy komoly csapást jelentett az orosz nukleáris arzenálra (egyetlen ilyen gép elvesztése is hatalmas csapás), és az sem, hogy egy jól megtervezett akcióról volt szó. Nem is véletlen, hogy amerikai elemzők szerint egyenesen a CIA tervezhette meg a műveletet (bővebben ITT).
Hogyan szőtték a pókhálót?
Az ukrán művelet minden bizonnyal hosszas előkészítést igényelt. Egyrészt jól felkészített beszivárgó egységekre volt szükség, pontos információkkal kellett rendelkezniük az orosz bázisok légvédelméről, és a közelükbe kellett férkőzni. Msrészt mindezt az orosz elhárítás orra alatt kellett megtenniük. A merényletben résztvevő egységek a támaszpontok közvetlen közelében, a légvédelem minimális hatótávolságán belül hajtották végre a támadást, a szárazföldről indított kis hatótávolságú drónokkal.

Nem is annyira a technikai, vagy katonai fölény döntött itt tehát, hanem a hírszerzési. A támadást úgy hajtották végre, hogy az védhetetlen legyen, és mindössze a szerencsén, illetve néhány dühös szibériai pásztoron (akik az első támadás hírére agyonvertek néhány ukrán kamionsofőrt) múlott, hogy nagyobb kárt nem tudtak tenni az orosz légiflottában.
Az oroszlán nyitott szemmel aludt
Mielőtt az a bizonyos zsidó oroszlán felébredt, tagadhatatlanul sokáig pihent Irán területén, de álmában is figyelt. Az izraeli beszivárgó egységek az ukránokhoz hasonlóan valószínűleg hosszas előkészítés után hajtották végre az akciót. Tudták, hogy hol vannak az atomkutatásokkal foglalkozó kiemelt személyek, a katonai, vagy félkatonai szervezetek vezetői (a Forradalmi gárda parancsnokának lenni manapság nem nyugdíjas állás) és kivárták a legmegfelelőbb pillanatot a támadásra.
A támadásra, amit szintén a célpontok közvetlen közelében, drónokkal és föld-föld rakétákkal hajtottak végre, hogy előbb megbénítsa az iráni légvédelmet, majd kezdetét vehesse a légicsapás. Az egy másik kérdés, hogy az iráni légierő miért nem reagált idejében, de erre is viszonylag egyszerű választ adni.
Irán ugyanis megbízott az ellenségeiben
Gondoljon bárki, bármit a perzsákról, tagadhatatlan, hogy ők most rendesen át lettek ejtve a palánkon. Nem tűnik ugyanis véletlen egybeesésnek, hogy az akciót éppen azután hajtották végre, hogy Washington bejelentette, hogy szívesen vezetne tárgyalásokat az iráni atomprogrammal kapcsolatban. Teherán tehát arra készült, hogy tárgyalás lesz, nem támadás.
Hogy ezt miért hitték el, az már megint egy más kérdés, az iszlamista teokráciák soha nem a megfontoltságukról voltak híresek. A lényeg, hogy Irán figyelmét elterelték, majd elindították a támadást, éppen aszerint a forgatókönyv szerint, ahogy az ukránok, persze a helyzethez igazítva (itt megjegyeznénk, hogy a Pókháló hadműveletet is éppen az isztambuli tárgyalást megelőzően hajtották végre).
Összeesküvés-elméletnek nevezni tehát enyhén szólva is naiv dolog volna, hogy az USA-nak semmi köze nem volt az oroszlán felébresztéséhez. A kérdés már csak az, hogy a szolgálatok mire figyelnek inkább, Ukrajnára, vagy Izraelre?
Fotó: Telegram (a képen egy a MOSZAD által közzétett felvétel a hadműveletről);