Pesti Srácok

Nagy Ervin: Egyszervolt mese és a Mikulás

Nagy Ervin: Egyszervolt mese és a Mikulás

Megérkezett a Mikulás. Mese, mese, meskete, vagy valóság? Hit, vagy tudás? Netalán valami más? Azt hiszem érdemes ilyenkor elgondolkodni egy kicsit! Hátha megértünk valami mélyebbet, valami értékesebbet, mint a csoki majszolásának biokémiai folyamata.

A Mesének (így nagy betűvel!) számos fontos funkciója volt az emberiség, az együttélésünk történetében. Hármat emelnék ki, önkényesen, mert… majd később kiderül miért. A Mese a világmegértés, a nevelés és az értékek konzerválásának eszköze. Nos, nézzük csak meg közelebbről mindezt!

A Mese kiválóan szolgálta és elégítette ki évezredeken keresztül a világmegértés kizárólagos emberi igényét. A körülöttünk lévő világ, a beleszületett létezés számos ismeretlen, sokszor érthetetlen és még többször félelmetes dolgok és események gyűjteménye, amelynek nemcsak a tapasztalata, hanem a bennelévőség is a halandó ember sorsa. Annak minden örömével, bújával, bánatával. De elviselhetetlen érthetetlenségével is. Minderre gyógyírként íródtak először a meséink. Habár ma ezeket a meséket már mítoszoknak nevezzük, a címke és különbségtétel már csak azért is téves, mert a mítosz ógörög szó jelentése mese. (Jé! Ugye?) Az emberi együttélésből származó első meséink ezáltal az ismeretlen világgal való szembenézés okozta szorongásainkra adtak (és adhatnak ma is) választ. A haszonelvűséget tekintve ugyan nem, de magát a szorongást nézve sokkalta sikeresebben, mint bármelyik tudomány. Hisz, habár az életünket megkönnyítő tárgyakat tudunk építeni a természettudományok fejlődésének köszönhetően, viszont – nem minden irónia nélkül – az, hogy például a sejtjeink miként működnek mikor félünk valamitől, csöppet sem hoz megnyugvást a félelemre magára. Szemben a Mesében megbúvó tudással. Így, habár a természettudományok világmegértése is igen fontos dolog, nem szabadna, hogy kizárólagos legyen. De az lett. Lustaságból, tévedésből. Vagy pusztán azért, mert az emberi természetben rejlik valami egyszerű igény arra, hogy életünk során mindig a könnyebb, illetve a civilizáció által tálcán kínált, az életünket megkönnyítő dolgokkal kísért utakat válasszuk. Pedig érdemes lenne elővenni a Mesében meglévő, az emberi léleknek megnyugvást nyújtó ősi-tudást, s egymás mellett éltetni, gondozni a tudományok tapasztalati vizsgálódásaival...

PestiSracok facebook image
Az írás folytatása a PolgárPortálon olvasható. Kattintson ide!
Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.