Pesti Srácok

Nagy Ervin: Békemenet – szent és profán

Nagy Ervin: Békemenet – szent és profán

Az ünnep mindig szent és profán egyben, de lehetőséget kínál arra, hogy egy pillanatra kitekintsünk véges és szegényes létünkből, hogy felemeljük közösen szívünket egy felettünk álló, nálunk, húsvér embereknél nemesebb cél érdekében. Hogy tegyünk a jövőért, cselekedjünk a közösségünkért, mely nélkül élni lehet ugyan, de nem érdemes. Nekünk, magyaroknak több ilyen pillanat is megadatik. Március 15-e, vagy október 23-a is, melynek közös és szent célja egy szóval megfogalmazható: függetlenség. Március 15-e a magyarság és Magyarország szuverenitásának ünnepe. És ennek megvédése a Békemenet kimondott célja.

 

 

Ma sincs másképp ez! Ezért kell most, 2018-ban is a Békemenet. Ezért kell megmutatnunk, hogy nem hagyjuk magunkat szolgasorba taszítani. Mert ha van üzenete ennek a napnak mi aktuális, akkor az a “haza védelme az ellenségtől”. Csupán annyi változott, hogy a Habsburgok, a szovjetek és a kommunisták után, most más az “ellen”. De ma is globális erőkkel és olyan nagyhatalmakkal állunk szemben, melyek a függetlenségünket veszélyeztetik, és ma is vannak köztünk árulók, kik gúnyosan figyelik törekvésünket. És a tét se nagyon változott:

tudunk-e a jövőben a saját sorsunkról saját magunk dönteni? Most kell újra kiáltanunk azt, hogy “rabok legyünk, vagy szabadok? Ez a kérdés, válasszatok!”

Sajnálatos azonban, ahogy ezt más ünnepek alkalmával is tapasztaltuk már, hogy a profán könnyedén kilöki életünkből a ritkán látott vendéget: a szentet. Pedig minden létező, ami „szent”, az „elkülönített” és „tökéletes”. Elkülönített az anyagi világtól, a rossztól, a pusztulótól. Tökéletes, mert szellemi és örök. A profán viszont mindenhol ott van. Megbúvik az életünk minden apró szegletében, betolakszik oda is, ahol a szenttel kellene találkoznunk. Belerágja magát az érzelmeinkbe, a szellemi tevékenységeinkbe. Mert önző és egyre csak növekvő. Pedig a szent velünk él. De a mi választásunkon múlik, hogy meddig még. A Békemenet lehetőség ma arra, hogy megéljük és tegyünk egy nagy lépést egy felettünk álló nemes és szent célért, az ország jövőjének függetlenségéért. Ezért kell ott lennünk, ezért kell megértenünk és továbbadnunk a márciusi ifjak üzenetét. A független, büszke és összetartó magyarságért szóló szavakat és tetteket visszhangoznunk és követnünk a Hősök terén.

(Vezető kép: MTI)

PestiSracok facebook image

 

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.