Már számos alkalommal kiderült – többek között a PestiSrácok.hu korábbi cikkeiből -, hogy a 2010-es kormányváltás előtt is sokat tudhattak a bűnüldöző szervek Portik Tamás és Vizoviczki László viselt dolgairól, most azonban a konkrét nyomát is megtaláltuk több, titkosítás alól feloldott dokumentumban, amit a cikk végén közre is adunk. Az iratokból kiderül, annak ellenére, hogy Tanyi György már 2009 decemberében vádalkut ajánlott a rendőrségnek, azért, hogy Vizoviczki ügyeit kiteregesse, a rendőri korrupciós ügy a Portik és társai elleni, titkos nyomozásból alakult ki, 2011 késő őszén. Vizoviczki veszte az lett, hogy üzleti kapcsolatban állt Portikkal, elfogásuk előtt viszont igen feszült volt közöttük a viszony.
SZENVEDI ZOLTÁN – PestiSrácok.hu
Az úgynevezett rendőri korrupciós ügyben, azaz a Vizoviczki László és társai ellen folyt nyomozás aktáiban számos, a titkosítás alól feloldott, államtitkot már nem sértő dokumentumban számos olyan adatra leltünk, amelyek az ügyben sok mindenre adnak magyarázatot, de egy sor újabb kérdést is fölvetnek. Amelyekre nyilván az aktákhoz mellékelt titkos dokumentumok adnak választ, amelyekbe ugyan nem tekinthettünk bele, de ezek nélkül is igyekszünk néhány következtetést levonni és néhány dologról lerántani a leplet. Az aktákban számos információ utal arra, hogy a hatóságok már jóval 2010 előtt titkos adatgyűjtés segítségével feltérképezték Portik Tamás és köreit. Erre utal a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ (SZEBEKK) a nyomozó ügyészségnek küldött átirata, amely szerint 2008-ban, legalább két ügyszámon, “Szigorúan titkos”, valamint “Különösen fontos” minősítéssel folyt adatgyűjtés “Portik Tamás szervezett bűnöző csoport elkövetői csoportelemzése” kapcsán. Finoman utalnánk arra a nem lényegtelen körülményre, hogy miközben a rendőrség és a titkosszolgálat bűnügyi adatait egybefésülő SZEBEKK éppen adatokat gyűjtött Portik Tamásról és szervezett bűnözői csoportjáról, addig a titkosszolgálat akkori vezetője, Laborc Sándor és asztaltársasága erről mit sem tudva éppen arra készült, hogy a “baloldali bűnözővel” hivatalos kapcsolatot létesítsen az akkori ellenzék lejáratására. Ugye emlékeznek még a mindezt dokumentáló és a PestiSrácok.hu-n először megjelent Laborc-Portik jegyzőkönyvekre?
Portik Tamás feszült viszonyban volt Vizoviczkival, valószínűleg egy elszámolási vita miatt Fotó: Mészáros Péter/PestiSrácok.hu
Tanyi köpött volna, de nem vették komolyan
A Vizoviczki-ügyről írott korábbi cikkünkben már megemlítettük, hogy a korrupcióval vádolt főrendőrök milliókat remélve azzal is megkeresték az éjszaka császárát, hogy kezükben van Tanyi György terhelő vallomása, ami szerintük ugyan komolytalan, de azt akár ellene is fordíthatják, ha nem fizet. Nos, valóban létezett egy ilyen vallomás, azonban az még a mai napig is titkos. Keletkezésének előzménye a MOM Parkban található Leroy kávézó felgyújtása miatt indult nyomozás. Ismert, hogy két akkor még ismeretlen férfi 2009 januárjában, egy Suzukival behajtott a kávézóba, amit még fel is gyújtottak, csaknem 12 millió forintos kárt okozva. A tettesek ugyan egy másik autóval elhajtottak a helyszínről, később azonban elfogták Tanyit és társát, majd közveszély okozásért meggyanúsították őket. A bíróság pedig előzetesbe helyezte a gyanúsítottakat. A birtokunkban lévő dokumentumok szerint a tanúként meghallgatott ferencvárosi ügyészség egykori helyettes vezetőjének egyik beosztottja végezte a gyújtogatás miatt indult nyomozás felügyeletét. A meghallgatáson elé tárták az akkori nyílt nyomozás mellett, “CAFE” fedőnéven folytatott operatív eljárás aktáit. Ebben többek között Tanyiék lehallgatásával kapcsolatos adatok szerepeltek, valamint két olyan, 2009 decemberében és 2010 januárjában készült rendőri jelentés, amelyben az áll, hogy Tanyi György hajlandó lenne beszélni az ügyben, de csak vádalku és az azonnali szabadlábra helyezés fejében. “A jelentésekben Tanyi György megnevezte Vizoviczki Lászlót, mint aki felbujtotta erre a bűncselekményre ( mármint a Leroy felgyújtására – a szerk.), illetve akivel kapcsolatosan több, más korábban elkövetett bűncselekményt is át tudna adni a nyomozó hatóságnak.” – vallotta az ügyész. Itt álljunk meg egy kicsit, mert ez több szempontból is figyelemre méltó körülmény. Egyrészt Tanyi a gyújtogatás ügyében – legalábbis a bíróságon – végig tagadta a bűncselekmény elkövetését, a bíróság pedig 2011 novemberében fel is mentette jogerősen a közveszélyokozás vádja alól. Márpedig a fent ismertetett, operatív eljárásban a rendőröknek nem tagadhatott, sőt, minden bizonnyal elismerte, hogy elkövette a gyújtogatást, csak éppen Vizoviczki megrendelésére. És még további bűntetteket is elmondott volna, ha a rendőrség és az ügyészség kíváncsi lett volna rá. Igen ám, de akkoriban nem más vezette a BRFK szervezett bűnözés elleni osztályát – amely a nyomozást folytatta -, mint a Vizoviczki-ügyben vesztegetéssel vádolt Gulyás Imre, helyettese pedig vádlott társa, Hopka Lajos volt. Feltehetően ez a Vizó-aktákban nem szereplő, tehát még jelenleg is titkos Tanyi- vallomás volt az, amivel később Gulyás és Hopka megzsarolhatta Vizoviczkit, és amiért az éjszaka császára – a vád szerint – csaknem egy évig, havi ötmillió forint védelmi pénzt fizetett a főrendőröknek. Pontosan ugyanannyit, mint korábban Tanyinak fizetett a védelemért. Az üzlettel mindenki jól járt. Tanyit végül is felmentették, a gyanúba keveredett Vizoviczki ellen a védelmi pénznek köszönhetően nem nyomoztak, a piszkosnak tartott zsaruk bankszámlái pedig erősen híztak.
Ezzel a Suzukival hajtottak be a MOM Leroy étterembe Tanyiék, legalábbis a rendőrök szerint Fotó: MTI
Kötésként indult a titkos nyomozás
Ugyan a rendőrségnek korábban is voltak adatai Vizoviczki tevékenységéről, a birtokunkban lévő dokumentumokból kiolvasható, a férfi még most is az éjszaka császára lenne, ha nincs a Portik-ügy. Az ORFK közleménye szerint a Portik Tamás és társaihoz köthető leszámolások felderítése hivatalosan 2012 februárjában kezdődött. A valóságban azonban már egy évvel korábban, “KÖTÉS” fedőnéven, 2011 február 23-án titkos nyomozás indult “Portik Tamás és az Alkotmányvédelmi Hivatal, illetve más rendvédelmi szervek között kialakított hivatalos, illetve leplezett kapcsolat felderítése, illetve ezen kapcsolatok segítségével elkövetett törvénysértések bizonyítékainak beszerzése” érdekében. A vizsgálatra a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) irtózatosan hosszú nevű két főosztálya, valamint a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) szervezett bűnözés elleni főosztálya közös nyomozó csoportot hozott létre. Miként az az NVSZ átiratából kiderül, “több esetben került sor közös művelet végrehajtására is. Az NNI részéről az általában heti rendszerességgel megtartott koordinációkon dr. Gulyás Imre r. alezredes szinte minden alkalommal részt vett, általában azokon Hopka Lajos r. alezredes is jelen volt.” Telt, múlt az idő, és az NNI 2011 októberében – jelentős mértékben az akkor még titkos Radnai vallomásra támaszkodva – jutott olyan eredményekre, amely alapján a nyomozók újra nyithatták a leszámolásos ügyek döglött aktáit. Az NVSZ és az NNI közös munkacsoportja az elkövetők hatékonyabb elfogása érdekében úgy döntött, egy elkülönült team-et hoz létre az NNI-n belül. Nem sokkal később, 2011 decemberében a közös nyomozócsoport – amelyben még mindig benne volt Gulyás és Hopka – olyan adatokat talált, amely szerint Portik Tamás és Vizoviczki László “közös gazdasági érdekeltségekkel rendelkezik”, mi több, rendszeresen találkoznak, de vélhetőleg egy elszámolási vita kapcsán feszült viszony alakult ki közöttük. A közös gazdasági érdekeltség valószínűleg a budapesti Vígadóban egykor működtetett Pacha diszkó lehetett. Ez az Opten céginformációs adatbázisban nem feltétlenül érhető tetten, mégis ez a legvalószínűbb megoldás, legalábbis a most közölt iratok alapján. De erről még majd később is szó lesz. A dokumentumok szerint tehát “ennek kapcsán vált szükségessé Vizoviczki László konspirált megfigyelése és kapcsolatrendszerének feltérképezése.” Az akció december 19-én kezdődött. És láss csodát, Vizoviczki minderről első kézből értesült. Egy korábbi cikkünkben ugyanis ezt írtuk:
“A bűnszervezet azonban már 2011 októberében értesült, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda, később pedig a Nemzeti Védelmi Szolgálat Vizoviczkiékra nyomoz. Az információt Varga ( Vizoviczki rendészeti felelőse, az ügy volt gyanúsítottja, aki feltáró vallomása jutalmául később tanúvá avanzsált – a szerk.) szerint először Hopka Lajos hozta, majd tőle függetlenül Koblencz Attila is megerősítette azt. Koblencz még azt is elárulta, hogy a szolgálatok hallgatja a telefonjaikat. Varga szerint Koblencz Attila sokat mesélt neki Portik Tamásról is, akit a rendőr állítása szerint az FBI képzett ki és Svájcban 23-24 millió dollárja van elrejtve. Koblencz azt mondta Vargának, hogy Portiknak jó titkosszolgálati és MSZP-s kapcsolatai is vannak.”
Varga István a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat felvételén, ahogy Hopka Lajosra várakozik Fotó: PS
Vizó segítette a Portik ellen nyomozó rendőröket?
Vizoviczki megfigyelése 2012 januárjában ért meg, amikor is kiderült, hogy (most már) a vád szerint rendőröket fizetett le, köztük Gulyás Imrét és Hopka Lajost. A dokumentum szerint az ügycsoport 2011 decembere és 2012 januárja között kettévált: Portik ügyeit az NNI-s nyomozócsoport, Vizó-ügyben pedig az NVSZ gárdája nyomozott tovább. Érdekes, hogy az NVSZ egyik igazgatója, Zsombok György nevével ellátott dokumentumban az áll, hogy a rendőrök lebukása előtt “látni lehetett, hogy Vizoviczki László valamilyen módon érintett lehet a leszámolásos ügyek felderítésében. Az egység működése alatt is folyamatos koordinációt tartott az NNI szervezett bűnözés elleni főosztályával. A kölcsönös tájékoztatás egészen a 2012 február 13-án megtett feljelentésünket megelőző napokig tartott, amikor a rendőrség felső vezetőinek tájékoztatása után az érintett személyek – dr. Gulyás és Hopka – “ki lettek vonva” az ügycsoport nyomozásából, az információkhoz való hozzáférésük lehetőségét minimálisra csökkentettük.” Tehát a rendőri bikkfanyelven írt tájékoztatóban arról esik szó, hogy Vizoviczki, amikor megtudta, hogy a rendőrség Portik ellen nyomoz, azonnal elláthatta az általa fizetett rendőröket információkkal haragosáról. Feltűnő is lehetett egy idő után, hogy az infók túl közelről és túl sűrűn érkeznek. Vizó vallomásában azt mondta: “Valamikor az (2011-es) év vége felé mondta nekem Varga István, hogy Gulyásék üzenik, hogy a Nemzeti Védelmi Szolgálat nagyszabású nyomozást folytat Portik Tamás ellen és kérdezik, hogy engem zavarna-e ha Portik Tamást letartóztatnák.(…)Én mondtam Varga Istvánnak, hogy engem abszolút nem zavarna, ha Portik Tamást letartóztatnák, sőt, mivel tartottam tőle valamilyen szinten, ezért igazából még jó is lett volna nekem, ha kivonják a forgalomból.”
Horváth András 2011-ben átveszi a nyugállományú rendőr dandártábornoki kinevezési okmányt Schmitt Páltól. Fotó: MTI/Soós Lajos
Pintér titkos fegyvere
Vizoviczki és a főrendőrök lebukásához azonban nem csak a megfigyelése és telefonjának lehallgatása vezetett el, hanem Pintér Sándor belügyminiszter “titkos fegyverének”, a leszámolásos ügyek felderítését 2013 nyarán miniszteri biztosként irányító Horváth András nyugalmazott rendőr dandártábornok bevetése. A dörzsölt zsaru ugyanis találkozót kért Vizoviczkitől, aki 2012 január 5-én, a Mammutban lévő, egyik kávézójában fogadta őt. A tábornok célja kettős volt. Egyrészt információt akart szerezni Portik rendőrségi kapcsolatairól, kihasználva Vizoviczki “készségességét” a fentebb már említett leszámolásos ügyekben. Másrészt arra is apellált, hogy a két bűnöző közötti feszült viszony alapján valamiképpen felszínre hozza Vizoviczki félelmeit, hogy hibát kövessen el. Arra viszont még a tábornok sem számított, amit a találkozón hallott Vizoviczkitől. Kiderült ugyanis, hogy “Portik kapcsolataira vonatkozó információt nem mondott el,ugyanakkor egyértelművé vált, hogy maga Vizoviczki tart fenn bűnös kapcsolatot Szolgálatunk hatáskörébe tartozó védelmi szerv állományába tartozó személyekkel és rajtuk keresztül birtokába jutottak Portik Tamással, illetve saját magával összefüggésben keletkezett minősített adatok” – összegezte a találkozó lényegét az egyik jelentésben Zsombok György. Ezután kezdték igazán felgöngyölíteni a rendőri korrupciós ügyet. Maga Horváth András tanúvallomásában azt mondta, hogy Vizoviczkinak a találkozó okáról annyit mondott, nem lenne jó, ha a Vigadóban egy “esetleges alvilági, vagy üzleti viszály” alakulna ki. Azonban az éjszaka császárát mindez kicsit sem érdekelte, hanem minden előzetes felvetés nélkül a 90-es évek alvilági leszámolásairól kezdett el beszélni úgy, hogy neki azokhoz semmi köze. Horváthot – elmondása szerint – meglepte a felvetés, mire Vizoviczkinak az volt a reakciója, hogy a tábornoknak felesleges felvezető köröket futnia, hiszen ő pontosan tudja, hogy Horváth kihallgatta a börtönben Radnai Lászlót a leszámolásos ügyekben. Azt is közölte – vallotta a tábornok -, hogy tudomása van arról, Radnai Portikot és őt jelölte meg a leszámolások szervezőiként. Horváth rögvest tiltakozni kezdett, de Vizoviczki közölte, hogy hiába tagadja, mert az információi rendőri berkekből származnak.
“Vizoviczki közölte azt is, hogy személyesen találkozott NNI- sekkel, akik közölték vele, hogy a fenti leszámolásokkal kapcsolatban az NVSZ folytatott titkos információszerzést, majd az ügyet átadta az NNI-nek, ahol a nyílt eljárás folyamatban van. (…) Vizoviczki elóadta még azt is, hogy a fenti NNI-is kapcsolatai azt mondták neki, hogy tettek lépéseket az állításuk szerint részben ellene folyó nyomozás akadályozására, de ezek időleges akadályozások. (…) Világossá tette, hogy nem az NNI-sek általi egyszeri adatközlésről van szó, hanem arról, hogy van – az általa használt többes számból adódóan – legalább két NNI-is rendőr, aki neki pénzért adatokat szolgáltat. Úgy vettem ki Vizovicki szavaiból, hogy az együttműködés nyilvánvalóan korrupciós jellegű, illetve nem csak adatszolgáltatásból áll, hiszen maga Vizoviczki számolt be a nyomozás akadályoztatásáról. Vizoviczki nyilván nem jelölt meg sem konkrét összeget, se konkrét rendőrt, a saját körében megszokott stílusban fogalmazott, hogy “egy kis pénz” áll a rendszeres informálás mögött.” (…) A beszélgetés során mindez úgy jött ki, hogy Vizoviczki lényegében akkora király, hogy neki az ilyen kapcsolatok, illetve az ilyen kapcsolatokon keresztül történő információszerzés természetes és még csak nem is kell nagy titkot csinálnia belőle.”
Hopka Lajos informálta elsőként Vizoviczkiékat az ellenük folyó nyomozásról? Fotó: MTI
Értéktelen a Radnai vallomás?
Hogy miképpen akadályozhatták a nyomozást a főrendőrök, amikor nem csak az ő osztályuk vizsgálta az ügyeket, arra Horváth András egy másik vallomásában adja meg a választ. Ebben elmondta, hogy 2011 őszén volt egy olyan megbeszélés a Portik-nyomozócsoportban, amelynek a témája a Radnai vallomásának értékelő elemzése, amelyet egy – Horváth vallomásában meg nem nevezett – NNI-s alosztályvezető készített. Az elemzés lényege az volt, hogy a Radnai által elmondottak eljárásjogi szempontból teljesen értéktelenek. Horváth teljesen kiakadt az irat tartalmától. “Én mondtam az értékelő jelentést készítő alosztályvezetőnek, hogy biztos nem mert volna ilyen jelentést készíteni, ha erre nem kap magasabb szintről inspirálást, ennyiben tehát a magasabb vezetői beavatkozásra gondoltam. A jelentést emlékezetem szerint egy osztályvezető hagyta jóvá, de biztos vagyok benne, hogy igazgató-helyettesi, vagy igazgatói jóváhagyás is megtörtént.” Ezek a súlyos kijelentések igen jól tükrözik az NNI akkori állapotát, hogy másról már ne is essen szó. És ha már az NNI-nél tartunk, kihallgatták még az ügyben Petőfi Attilát is, aki a Gyurcsány-és a Bajnai-kormány alatt vezette a magyar FBI-t. Tőle pedig azt tudhattuk meg, hogy miként értesült a BRFK volt felderítőjétől, Koblencz Attila a Vizoviczki elleni titkos adatgyűjtésről. Fentebb egy korábbi cikkünkre hivatkozva azt írtuk, hogy Vizoviczki már 2011 októberében értesült arról, hogy nyomoznak ellene, s ezt az értesülést két egymástól független forrásból is megerősítették neki: először Hopka, majd Koblencz is ugyanezt a tájékoztatást adta neki. Nos, Petőfi vezérőrnagy azt vallotta, hogy maga is dolgozott a Portik-nyomozó csoportban, mint az ORFK főosztályvezetője. 2011 késő őszén a BRFK felderítőitól adatokat, iratokat kért Vizoviczkiről. Két hét múlva meg is érkezett egy paksaméta irat, valamint egy friss, összefoglaló jelentés, amelyet Koblencz Attila, valamint társa készített. Petőfi szerint a jelentésben “nem volt bűnügyi intézkedés megtételére okot adó információ (…) nem volt semmi olyan érdemi adat, amelyet fel tudtunk volna használni….” Csak reménykedni tudunk, hogy azóta változtak a viszonyok a rendőrségen.
A címlapon Vizoviczki László látható. Fotó: Mészáros Péter/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS