Megszámláltattál, kevesebbnek találtattál… – hangzott el a csíksomlyói nyeregben az intés Bánffy Miklós Erdélyi történet trilógiájának címeit idézve. Az idei csíksomlyói búcsúban nem is volt váratlan, hogy előkerül a népességfogyás kérdése, hiszen a tavalyi évben Románia és Szlovákia is népszámlálást tartott, és kiderült mennyit fogyott a határon túli magyarság. Egyértelmű, hogy addig kell helyes nemzetpolitikai intézkedéseket hozni, amíg még van magyar, aki ellátogat Csíksomlyóba a búcsúba, ezért a misét követően Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkárt kérdeztük, hogyan lehet kell és lehet szakpolitikailag hozzáállni az elszomorító számokhoz.
Potápi Árpád János elmondta, a határon túli magyarságról lélekszámáról pontos számokat csak a román, szlovák, szerb, horvát népszámlálások után lehet tudni, mivel Szlovéniában csak megbecsülik a magyarság arányát, Ukrajnában pedig nem tartottak népszámlálást már a háborút megelőző időkben sem. Hozzátette, a legfrissebb szlovák és román népszámlálás nyomán azt lehet kijelenteni, hogy mindenütt fogyott a magyarság, de pontosabb ki szükséges elemezni, mi a helyzet a szórványban, a kistelepüléseken, vagy a nagyobb városokban és csak ezután lehet átfogó képet kialakítani, amire stratégiát lehetne építeni. Az államtitkár kiemelte, sajnos az is látszik, hogy 1981 óta Magyarország népessége is csökken.
Az elmúlt 13 évben a családpolitika területén rengeteget tettünk annak érdekében, hogy ezt a folyamatot mérsékeljük majd megfordítsuk, és bár pozitív eredményeket értünk el, átütő sikert még nem sikerült
– jelentette ki. Kiemelte, jó látni, hogy az olyan, kormányon lévő magyar pártok, mint az RMDSZ, a magyar kormányhoz hasonló programokat indítanak, és előbb-utóbb ezeknek meg is lesz az eredménye.
Jó, ha koordináltak leszünk ebben a kérdésben, amely különben nemcsak a magyarság érdeke, hanem a többi, velünk együtt élő népeknek is, mert ők még nagyobb ütemben fogynak mint a magyaroknak
– hangsúlyozta, kiemelve,
a következő évtizedek kihívása a demográfiai válságból való kilábalás lesz.
Az államtitkárt arról is kérdeztük, hogyan segíthet tudatosítani ennek a kérdésnek a fontosságát egy olyan ünnepi esemény, mint Csíksomlyó. Potápi Árpád János elmondta, nemzeti összetartozás napja kétszer van az évben, az egyik június 4-én, a másik a csíksomlyói búcsú alkalmával, amely nemcsak az erdélyi magyarságnak, vagy a katolikusoknak, hanem minden magyar összetartozásának is az ünnepe. Mint másképp fogalmazva hozzátette, úgy is lehet nézni, hogy kétszer van újév egy évben, a csíksomlyói búcsú alkalmával azt tudjuk felmutatni, hogy megértünk egy újabb évet, amikor össze tudtunk gyűlni, hogy nemzeti lelkületben, hitünkben újra feltöltekezhessünk. Kérdésünkre térve hozzátette,
a búcsún nagyon sok fiatalt látni, fiatal gyerekes családokat, akik hozzák a kisbabákat a hátukon, az ölükben, édesapákat, akik akár két gyermeket is felcipelnek a hegyre.
Úgy vélte, ez kell jelentse a népesedési probléma egyik megoldását, olyan programokat kínálni a fiataloknak, amely megerősíti a családokat, a családtudatot.
Úgy nőjenek fel ezek a gyerekek, hogy családban gondolkozzanak, és megértsék, hogy csak a gyerekek jelenthetik a jövőt, mert különben nem is lesz jövőnk
– hangsúlyozta az államtitkár.
Fotó: MTI
Orientál
2023-05-27 at 20:39
Igen, minél fontosabb hogy a trianoni Magyarországból és elszakított más országrészekből minél több magyar átélhesse a csíksomlyói búcsú összetartó erejét.