Potápi: Trianon kitervelői arra számítottak, hogy a diktátum után lassan kivérzik majd a magyarság

A trianoni békediktátum kiagyalói arra számítottak, hogy Magyarország néhány év, vagy évtized fennállás után önmagától fog elpusztulni, hiszen teljesen életképtelenné vált az ország – jelentette ki Potápi Árpád János  csütörtökön, a Trianon 100 – A békediktátum és következményei, tanulságai-című konferencián, ahol hozzátette, 1920-at követően a mindenkori magyar államra hárult a felelősség, hogy a Kárpát-medence magyarsága fennmaradjon, semmilyen külső támogatásra nem számíthatott. A nemzetpolitikáért felelős államtitkár szerint bár az Antall József által megalapozott Kárpát-medencei nemzetpolitikának az utóbbi harminc évben voltak hullámvölgyei – mindannyiszor a szocialista kormányzásoknak köszönhetően –, mára mégis egységes Kárpát-medencei kulturális, gazdasági és médiatérségről beszélhetünk, amely egyértelmű sikertörténet. 

A Közép-Európai Club Pannonia Közhasznú Egyesület XIII. Társadalmi Párbeszéd Fóruma keretében megrendezésre kerülő Trianon 100 – A békediktátum és következményei, tanulságai-című konferencián tartott bevezető előadást Potápi Árpád János. A nemzetpolitikáért felelős államtitkár szavai szerint a Trianon tragédiájával szembenéző válaszok egyike lehet az a nemzetpolitika, amelynek köszönhetően mára a magyarság egységes Kárpát-medencei jelenlétéről beszélhetünk.

Trianon után úgy számoltak, hogy néhány év, és elpusztul a magyarság

Potápi Árpád János előadásában felidézte, a trianoni döntésnek köszönhetően Magyarország területe kétharmaddal csökkent, a lakosság tizennyolcmillióról 7,6 millióra csökkent, harmincötezer főben minimalizálták a hadseregünk létszámát, elveszítettük erdeink, iparunk, jó termőföldjeink jelentős részét, és a határon túlra kerültek olyan kulturálisan és gazdaságilag is meghatározó városaink, mint Pozsony, Komárom, Léva, Ungvár, Munkács, Beregszász, Nagyvárad, Szatmárnémeti, Kolozsvár, Marosvásárhely, Brassó, Nagyszeben, Temesvár vagy Újvidék. Az államtitkár úgy fogalmazott,

a trianoni békediktátummal lényegében Magyarország jövőjét akarták ellehetetleníteni, vegetálásra ítélték. A békekötők arra számítottak, hogy Magyarország néhány év, vagy évtized fennállás után önmagától fog elpusztulni, hiszen teljesen életképtelenné vált az ország.

Potápi Árpád János kiemelte, a trianoni békediktátum megkötésétől egyedül a mindenkori magyar kormányokra hárult a felelősség, hogy a Kárpát-medence magyarsága fennmaradjon, semmilyen külső támogatásra nem számíthatott. A 20. század végére így érkezett el a magyarság addig a pontig, hogy Kárpát-medencei jelenléte a határon túli területeken 2,5 – hárommillió főre tehető, hasonlóképpen 2,5 millió a világ más tájain diaszpórában élő magyarok száma.

Antall József tette le a mai nemzetpolitika alapjait

Potápi Árpád János elmondta, a mai magyar nemzetpolitika alapjait Antall József 1990-ben, az MDF harmadik országos ülésén tett kijelentése alapozta meg, ahol úgy fogalmazott, bár közjogilag tízmillió magyar miniszterelnöke, lélekben tizenötmilliónak. Szavait óriási nemzetközi diplomáciai botrány kísérte, különösen a környező országok részéről. Az államtitkár hozzátette, a gondolat nyomán ugyanakkor létrejött a nemzetpolitikai intézményrendszer, amely állami szinten hivatott biztosítani a határon túli magyarság megmaradásának támogatását. Potápi Árpád János kitért arra, ennek a nemzetpolitikának az utóbbi harminc évben voltak hullámhegyei és hullámvölgyei is, egy korábbi tetőpontnak tekinthető a 2001-ben elfogadott státusztörvény, legsúlyosabb mélypontja pedig a 2004. december 5-ei népszavazás a kettős állampolgárságról. Az államtitkár úgy vélte, a 2010-es radikális irányváltásnak köszönhetően a nemzetpolitika ismét felszálló ágban van, és óvatos optimizmussal az is kijelenthető, hogy a kormány egyik sikertörténete.

A szocialista rombolásból kellett újjáépíteni a nemzetpolitikát

Az államtitkár arról is beszélt, 2010-ben a romokból kellett újjáépíteni a nemzetpolitikát, hiszen míg a szocialista kormányzás utolsó, 2009-es esztendejében 9,1 milliárd forintot költött a határon túli magyarság támogatására, 2010 óta százmilliárd forint jut gazdaságpolitikai, fejlesztési, oktatási, karitatív és más tevékenységekre. Újjáéledt a Magyar Állandó Értekezlet, amelyet egyszer és utoljára Medgyessy Péter hívott életre 2010-et megelőzően, 2011-ben megalakult a Magyar Diaszpóra Tanács, létrejött a Nemzetpolitikai Államtitkárság, és a finanszírozások kezeléséért felelős Bethlen Gábor Alapítvány. Az államtitkár hangsúlyozta, az újjáéledő Kárpát-medencei összefogás révén mára csaknem ötezer magyar külhoni magyar intézménnyel és szervezettel tartanak kapcsolatot, amely erős szövetté erősödött az évek folyamán. A kettős állampolgárság elfogadása óta több mint egymillióan vették igénybe a honosítási eljárást.

Potápi Árpád János kiemelte, a nemzetpolitika az utóbbi években elérte azt a fázist, hogy egységes Kárpát-medencei kulturális, gazdasági és médiatérségről beszélhetünk, amely lassanként kiegészül a népesedés-, és szociálpolitika elemeivel. Az államtitkár hozzátette, az óvodától az egyetemig tartó magyar oktatás lehetőségének megteremtése mellett a szülőföldön való boldogulás támogatása érdekében indított nagy gazdaságfejlesztési programok lehetőséget nyújtanak arra, hogy több tízezer magyar vállalkozón keresztül magyar családok százezrei juthassanak méltó megélhetéshez szülőföldjükön. Az államtitkár kiemelte, a nemzetpolitika alapvető célja, hogy magyarnak lenni a Kárpát-medencében ne hátrányt, hanem végre előnyt jelenthessen, és a határon túli magyarság megmaradása mellett hidat képezhessen a szomszédos országok népeihez Közép-Európa megerősödésének érdekében.

Vezető kép: Facebook.com