Pesti Srácok

Az Öreg – A politizáló-tüntető színészek paraziták

Balázs Péter Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésszel, volt színházigazgatóval beszélgetett Az Öreg.

A háborúk jelenléte mindig hatással van a kultúrára, az emberek kevesebbet költenek művelődésre. Éppen ezért a határainktól nem messze zajló orosz–ukrán háború hatásait firtatta Az Öreg. Stefka István felvetésével szemben Balázs Péter éppen az ellenkezőjét tapasztalta, miszerint a kultúra iránti érdeklődés egyáltalán nem csökkent. Az, hogy egyes fővárosi színházak fél- vagy negyedházzal játszanak, annak oka elsősorban az, hogy a túlságosan modern rendezés eltávolodott az emberektől; l'art pour l'art és önmegvalósítás folyik, amelynek köze sincs sem a klasszikus színjátszáshoz, sem a valósághoz.

A színháznak különösen árt, hogy egyes művészek az előadásaikba direkt napi politikát visznek, hitet tesznek párthovatartozásukról, sőt, aktívan kampányolnak, kihasználva ismertségüket. Ez különösen megmutatkozott a tavalyi SZFE-tüntetésen. A résztvevő színészeket, rendezőket Balázs közéleti parazitáknak nevezte, akik lejáratták a kultúrát. A Kossuth-díjas színész eredményesnek tartotta az elmúlt 50 év színészi, rendezői, közéleti tevékenységét. A művészi produktumokban továbbra is az alázatot és küzdelmet tartja a legfontosabbaknak; a kultúra magas színvonalú közvetítéséért tízezrek rajonganak, és a fogyasztói lelkükben, szellemükben gazdagodnak.

Balázs Péter hitvallása, hogy a színészetnek, az előadásoknak érthetőnek kell lenniük; akár klasszikus, akár modern legyen, a darab mindenkihez kell, hogy szóljon. Akkor újra lesz telt ház a színházakban.

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.