Pesti Srácok

GEOrgPOLITIKA – A republikánusok vezetnek a kongresszusban vívott helyekért, a szenátusért még folyik a harc

Wisconsin, Georgia, Nevada és Arizona államokban még folyik a harc a szenátusi helyekért, ezért még nincs meg a félidős választások végleges eredménye. Egy pártnak 51 szenátusi helyet kell elérnie ahhoz, hogy többséget szerezzen a 100 fős testületben. Egy 50–50 mandátumos megoszlás esetén azonban a demokraták jutnak irányításhoz, ugyanis szavazategyenlőség esetén a szenátus elnökeként Kamala Harris alelnök dönt – emlékeztetett a Fox News kommentátora.

Egyelőre úgy néz ki, hogy elmarad a mindent elsöprő republikánus győzelem, ám elképzelhető, hogy egy hetekig elhúzódó csatározásra lehet még számítani a szavazatok kiértékelése terén. Államonként eltérő, hogy mikor kezdhetik el a leadott voksok számolását. Van, ahol a leadott levél- és elektronikus szavazatokat azonnal megszámolhatják, míg más államokban meg kell várni a választóhelyiségek zárását. Azt se felejtsük el, hogy például Honolulu és New York között öt óra időeltolódás van. Indiana, Kansas, Kentucky és Oklahoma is republikánus győzelemmel büszkélkedhet, ám Kalifornia, New York és Minnesota tradicionálisan demokrata államok, és ez most sem változott. Félelem van több államban, így Texasban is, hogy megdőlhet a republikánusok hatalma, mivel a jó munkahelyek és fizetések miatt sokan költöztek oda demokrata államokból. Ezek a szavazók továbbra is a baloldalra adták le voksukat. A demokraták fő témája volt az abortusz engedélyezése, az LMBTQ és a transzneműek jogai. Floridában nagy többséggel győzött a republikánus Ron DeSantis, akit sokan Trump konkurensének gondolnak a párton belül és akár még indulhat is 2024-ben az elnöki posztért. Trump, aki maga is Floridában adta le szavazatát, természetesen DeSantisra voksolt.

A Pentagonnak nincs bizonyítéka arra, hogy Teherán ballisztikus rakétákat szállított volna Moszkvának – mondta Patrick Ryder dandártábornok, a Pentagon szóvivője egy keddi sajtótájékoztatón. Korábban Kijev azzal vádolta Iránt, hogy fegyverekkel látja el Oroszországot, és amerikai csapásokat követelt az iráni hadiipari komplexum ellen. A tábornok szavai alig néhány nappal azután hangzottak el, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tanácsadója, Mihajlo Podoljak csapásokat sürgetett a drónokat és ballisztikus rakétákat gyártó iráni létesítmények ellen. Irán a múltban Észak-Koreával is együttműködött a rakétagyártás és fejlesztés terén. Ukrajna megkezdte egy saját fejlesztésű drónelhárító fegyver gyártását. Az eszköz leválasztja a drónt az eredeti kezelő vezérlőegységéről és a műholdról, ahonnan a GPS-koordinátákat kapja és képes a robotrepülőt leszállítani, vagy ha ez nem lehetséges, a lebegő drónt lőfegyverrel meg tudják semmisíteni.

PestiSracok facebook image

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!