Pesti Srácok

Hadházy Ákos korrupció helyett egyházakat üldöz – Különvélemény

Hadházy “korrupcióüldöző” Ákos mindig is sunyi eszközökkel operált. Korrupcióellenes harca is csak akkor sértett ellenzéki köröket, ha az a saját érdekeit szolgálta (lásd: Zugló). Pedig éppen aktuális volna a külföldi pénzek kapcsán kicsit kutakodnia, hiszen a magyar ellenzék után brüsszeli politikusok is épp lebukófélben vannak, mellettük szóljon, hogy ők legalább euróban kapták dollár helyett a 30 ezüstöt. Hadházy Ákos azonban most nem politikusok után szimatol, hanem egyházi vezetőket próbál a gyűlölet célpontjává tenni. Áldozata, Németh Sándor nem tett egyebet, mint arról beszélt, hogy elismeri a tanárok igényeit, de helytelennek tartja a tanítványok politikai ügyekbe keverését, illetve a trágár beszédek éljenzését ezen megmozdulásokon. Hadházy nem csak a vezető lelkész, de az egész egyháza ellen is hadjáratot indított. Külön érdekesség, hogy Király Tamás, a Hit Rádió munkatársa érdemben is reagált Hadházy rágalmaira, amire a politikus már véletlenül kifelejtett szócskákra, és bizonyítékok helyett sejtésekre támaszkodott viszontválaszában.

Ajánljuk még

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)