Pesti Srácok

A TikTokon már tűzszünet van, a fiatalokat nem érdekli a háború – Libz of TikTok Hungary

Valóban akkor tudod csak meg, hogy milyen is a valódi élet, ha háborúba kell menned, embert – ugyanolyan egyébként ártatlan embert, mint amilyen te magad is vagy – kell ölnöd, jobb esetben a hazád védelme érdekében? Valóban az a valódi élet, ha világhatalmak vezetői miatt a fiatal pároknak évekre, vagy akár egy életre külön kell válniuk, fiatal feleségek maradnak otthon imádkozva, hogy a férjük jöjjön haza vagy legalább "kegyes" haláluk legyen? Ha gyermekek maradnak árván, soha nem ismerve apjukat, a csonka családok milliós nagyságrendbe emelkednek? Ez lenne a valódi élet?

Nem. Baromira nem. Való igaz, hogy a fiatal Z-generációnak most a való világban önmagukon kívül nem sok mindennel kell megküzdeniük. Kivéve persze, ha azok épp ukrán vagy orosz fiatalok. Sajnos nekik most más elfoglaltságuk van a tiktokozásnál, de erre mindjárt kitérünk részletesebben.

Tehát a Z-generációnak megadatott, hogy viszonylag normális körülmények között nőhessenek fel – igen, itt, Magyarországon is. Átlagban nyugodt élet, tanulási lehetőségek tárháza, egyetem, munkalehetőségek. Aztán jött egy Covid, ahol kénytelen-kelletlen még jobban belemerültünk a virtuális valóságba. A TikTok akkor nőtte ki magát ennyire brutálisan, rengetegen elkezdték ott építeni a karrierjüket, akik mára már a leghíresebb influenszerekké váltak. Elkerülhetetlenné vált a még nagyobb függésünk a mátrixtól, hiszen gyerek és sok esetben munka híján, egyetem közben ért minket a vírus, így két online óra között a legkényelmesebbnek tűnt elütni az időd a közösségi médiában. Ez azóta csak rosszabb lett. Elkezdtük azt hinni, hogy amit ott látunk, az a valóság, és ami nem ott történik, az csak a látszat. Végül is nem is olyan veszélyes ez a vírus, minek a maszk, minek az oltás, minek a korlátozások, hiszen a TikTokon mindenki jól van. Itt kezdődött a lejtmenet.

Aztán alighogy véget ért a Covid, Putyin megtámadta Ukrajnát, és bár pár hónapig a közösségi médiában is folytak a harcok, ma már ott véget értek, “megunták" az emberek, így az már tulajdonképpen nincs is. Pedig még nagyon is van: ez az egy, amit biztosan tudunk róla. Mást igazából nem. A TikTokon már tűzszünet van; most fontosabbak a mesterséges intelligencia által kreált mesehősök, meg a horoszkópok, na meg a Selena Gomez és Hailey Bieber közötti konfliktus.

PestiSracok facebook image

Az, hogy Ukrajnában mi a helyzet, már nem érdekes a virtuális valóságban. Ahogy az sem, hogy ma már mindennap megjelenik a világháború, mint narratíva; a tény, hogy Putyin taktikai atomfegyvereket szállít Fehéroroszországba, vagy az, hogy mindaddig reménykedhetünk a harmadik világháború elkerülésében, amíg az a NATO-döntés, amely szerint a NATO nem akar részese lenni ennek a konfliktusnak, érvényben van. És reméljük, ez így is marad, bár azt hozzá kell tenni, hogy a tűzzel játszanak, ugyanis Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter elutazott a NATO–Ukrajna Bizottság április 3–4-én esedékes brüsszeli ülésére. Ez az első ilyen külügyminiszteri szintű tanácskozás 2017 óta, amelyen Kuleba fontos megbeszéléseket folytathat a júliusi NATO-tanácskozás előkészítésével kapcsolatban. Úgy tűnik, a tűzszünet még messze, Putyin egyre dühösebb és Kínát még csak meg sem említettem. Szóval a helyzet para.

Na de mit csinálnak ebben a világpolitikai helyzetben a Z-generációs fiatalok? Tagadnak és a virtuális valóságba menekülnek, ahol amúgy béke van, ahol választ lelhetnek az identitásukkal foglalkozó kérdéseikre, megtudhatják, hogy a horoszkópjukra milyen jövő vár, satöbbi, satöbbi. Tagadják a valóságot, miközben az épp a világháború szélén áll.

Mit kéne akkor tenni? Csak tanácsolni tudok, de azt hiszem, ideje lenne elkezdeni foglalkozni a valóságos dolgokkal is. A "kivel milyen kávét ittam ma és milyen outfitben" ideje, hogy kimenjen a divatból. Beszéljük a világ dolgairól, álljunk ki a mielőbbi BÉKE mellett, mert ez az egyetlen, amivel meg lehet akadályozni a pusztulást. A fiatalok kezében van a jövő, ne akarjuk feleslegesen háborúba menni, ne akarjuk egy újabb traumatizált generációt felnevelni. Tegyük oda magunkat, hogy elmondhassuk: mi voltunk azok, akik olyan hangosan álltunk ki a béke mellett, hogy ezzel megakadályoztunk egy világháborút. Ha mindez megvan, akkor lehet minden mással foglalkozni, de most ez a feladatunk. Tájékozódj, olvass és gondolkozz a valóságban, és ne higgy a mátrixnak.

A TIKTOKON MÉG FENT VAGYUNK! KÖVESSETEK MINKET OTT IS!

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.