GEOrgPOLITIKA – Putyin–Erdoğan-találkozó: mérlegen az ukrán gabonaexport kérdése
Szocsiban elhangzott a lényeg: a török elnök megkérte orosz kollégáját, hogy térjenek vissza az ukrán gabonamegállapodáshoz, amely szerint Kijev továbbra is szállíthat és értékesíthet gabonát fekete-tengeri szállítással. Vlagyimir Putyin ezt viszont ahhoz kötötte, hogy a nyugatnak először fel kell oldania az orosz agrártermékekre kirótt embargót. Ha ez megtörténik, akkor szabadon szállíthat az ukrán fél gabonát az ország kikötőiből. A nyugati országok szankciói a háború kitörése óta érintik az orosz terményeket, a műtrágyát és a mezőgazdasági gépeket.
Putyin elnök azt is bejelentette, hogy kormánya ingyenesen szállít gabonát több afrikai országba, hogy enyhítse az ottani élelmiszerhiányt. Az érintett országok Zimbabwe, Burkina Faso, Eritrea, Szomália és a Közép-Afrikai Köztársaság. A Kreml ezzel ki is veszi a szelet a nyugat vitorlájából, mivel folyamatosan azzal vádolják az orosz kormányt, hogy miattuk lesz éhínség a fentebb említett államokban. Putyin elnök viszont azt is megemlítette, hogy Ukrajna és a nyugati szövetségesei a gabonaegyezmény alatt is átverték őt, mivel a visszatérő ukrán hajók legalább egy bizonyított esetben hadianyagot csempésztek be Ukrajnába. Ezt viszont szigorúan tiltja a gabonaegyezmény.
A találkozó előtt az orosz erők több ukrán kikötőt támadtak drónokkal, így Odesszát és a Duna mellett fekvő Izmajilt. A cél egyértelműen az, hogy ezzel csökkentsék a kikötők szállítási kapacitását és hosszútávú gazdasági károkat okozzanak Ukrajnának. Oroszország láthatóan terjeszkedik Afrikában és ki fogja onnan szorítani – gazdaságilag és politikailag – Ukrajnát és Franciaországot. Ez Nigerben igen látványos, mivel a francia nagykövet és a katonák távozását követelő tüntetők orosz zászlókat lobogtatnak Niamey utcáin. Az orosz katonai és gazdasági segítség megalapozza a hosszútávú jó kapcsolatokat a Párizstól elszakadni kívánó afrikai államokkal.
Recep Tayyip Erdoğan török elnök viszont optimistán nyilatkozott hétfő este a sajtónak: szerinte nem kizárt, hogy újra életbe léphet a gabonaegyezmény. A politikus továbbra is folytatja a tárgyalásokat ez ügyben orosz kollégájával. Erdoğan kihangsúlyozta, hogy egyes geopolitikai ellentétek nem gátolják meg országaikat abban, hogy egyre szorosabban együttműködjenek a gazdaság több területén, és kereskedelmüket nemzeti valutáikban bonyolítsák le, a dollár kizárásával. Ez fontos tényező az energiaimportban is, mivel Törökország hazánkhoz hasonlóan rá van szorulva az orosz földgázra és kőolajra.
Más izgalmas hír is bejárta kedd reggel a világsajtót, mégpedig az, hogy nem kizárt egy orosz–észak-koreai közös hadgyakorlat, és egy találkozó Putyin elnök és Kim Dzsongun között. Elképzelhető, hogy a koreai vezető Moszkvába utazik egy csúcstalálkozóra. Phenjan már egy ideje felajánlotta segítségét Moszkvának, hogy szükség esetén lőszereket szállít, vagy akár az észak-koreai különleges erők katonái is harcolnának Oroszország oldalán.
Eközben Zelenszkij az erősödő korrupciósvádak miatt felmentette honvédelmi miniszterét Olekszij Reznyikovot, aki hivatalosan benyújtotta lemondását. Helyette feltehetően a krími tatár származású Rusztem Umjerov vezeti majd a tárcát. Umjerov eddig a Nemzeti Vagyonkezelő Hivatal elnöke. A nemzetközi sajtó szerint Umjerov jó nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik, különösen Törökország felé. 2019-ben parlamenti képviselőnek is megválasztották és a Krím-félsziget visszacsatolásáért „küzdött” a politikai porondon. Umjerov éveken keresztül tanácsadója volt Musztafa Dzsemilevnek, a krími tatárok ukrán képviselőjének. Umjerovot már csak a parlamentnek kell beiktatnia, hogy átvehesse posztját.
