Akik átélték és megszenvedték '56-ot – Melocco Miklós szobrászművész, Wittner Mária ötvenhatos szabadságharcos és az Öreg
Két olyan emberrel beszélgetek, akik megélték, átélték a forradalom és szabadságharc napjait és annak leverését is. Melocco Miklós szobrászművészről van szó és Wittner Máriáról. Egyikük a művészethez menekült, Wittner Mária Kádár börtöneiben raboskodott 13 éven keresztül, a leghosszabb ideig az elítélt szabadságharcosok közül. Két évvel ezelőtt rögzítettük a beszélgetést az Öreg és a Pesti TV Boomerlázadás műsoraiban.
A 87 éves Melocco Miklós szobrászművésznek egész élete a nemzetről, a hazáról szólt. Vallja, hogy 1956-ban, a forradalom és szabadságharc napjaiban vált hazafivá. A bolsevista diktatúrával való ellenszenve arra az időre vezethető vissza, amikor fiatal édesapját Rákosiék koncepciós perbe fogták és 1951-ben kivégezték. Melocco ekkor mindössze 16 éves volt. Nem véletlen, hogy a magyar történelem olyan személyiségeit ábrázolta, öntötte szobor formába, akiknek mindene Magyarország volt. A több között szobrot faragott, öntött Ady Endréről, Radnóti Miklósról, József Attiláról, Kodály Zoltánról, Latinovits Zoltánról, Hunyadi Mátyásról, Szent Istvánról, Széchenyi Istvánról, Kossuth Lajosról és Deák Ferencről. Természetesen készített emlékművet 1956-ról, Mansfeld Péterről is. Melocco Miklós soha nem ismert megalkuvást, soha nem fogadott el olyan megbízást a Kádár-rendszerben, amely dicsőítette az 1919-es véres kommünt, vagy meggyalázta volna 1956 emlékét.
A másik emlékező Wittner Mária, a halálra ítélt, aki harcolt a Corvin közben, megsebesült és aki az 1963-as amnesztia ellenére még hét évet ült a kalocsai börtönben. Azt vallotta, hogy ő életre lett ítélve azért, hogy a kivégzett társainak igazságát szemébe mondja a hóhéroknak. Meg is tette 2001 február 25-én, az Országgyűlésben, a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapján, amikor is vádpontokban sorolta fel bűneiket, akik közül még többen ott ültek a parlament széksoraiban és akik legyilkolt társainak vérdíjából élnek jól. Azt hirdette, hogy 1956 a nemzet forradalma volt, amit Rákosi és Kádár szellemi utódai, vér szerinti leszármazottai maguknak akarnak kisajátítani. Wittner Mária tavaly távozott közülünk. Vállalt sorsa nem egyedi, mindannyiunk, a magyarság sorsa, azoké a millióké, akik a kommunizmus, a szovjet megszállás ellen szembe fordultak, vagy áldozatai voltak. Wittner Mária, a bátor asszony, aki 1956-ban fegyvert fogott a szabadságért. Szavai, mint Melocco Miklósé is, máig érvényesek.
