GEOrgPOLITIKA - Minden tizedik percben meghal egy gyermek
Az izraeli n12 tv-csatorna szerint késik a tűzszünet, aminek helyi idő szerint délelőtt 10.00 órakor kellett volna életbe lépnie. A kormány nemzetbiztonsági tanácsadója, Cahi Hangebi szerint a fogolycsere pénteken fog megtörténni. A konkrét okokat nem nevezte meg, csak annyit fűzött hozzá, hogy a tárgyalások folyamatosak a Hamásszal. A Jerusalem Post nevű napilap szerint egy komplikáció lépett fel az utolsó pillanatban.
Az ENSZ és a Gázai-övezetben dolgozó segélyszervezetek szerint minden tizedik percben életét veszti egy gyermek és kettő másik megsebesül a harcokban. A civil veszteségek továbbra is rendkívül magasak. Az al-Jazeera tévécsatorna drámai felvételeket mutatott be, ahogy a hozzátartozók az al-Kudsz kórház előtt közösen imádkoztak, majd mindenki elvitte a saját halottját. Mindenki abban reménykedik, hogy a tűzszünet holnap valóban életbe lép.
A Fehér Ház igyekszik elérni, hogy a tűzszünetet kiterjesszék Ciszjordániára is, ahol már napok óta fegyveres összecsapások vannak palesztinok, felfegyverzett radikális telepesek és az IDF között. Állandóak a harcok Dél-Libanonban is. Joe Biden szeretné elérni, hogy a tűzszünet alatt mindkét helyen hallgassanak a fegyverek.
A német rendőrség négy szövetségi tagállamban tartott razziát a Hamász és a Szamidun (Palesztin Szolidalitási Hálózat) nevű szervezetek ellen. Összesen 15 épületet vizsgáltak át és dokumentumokat, valamint adathordozókat foglaltak le. A házkutatások előzménye az, hogy november másodika óta mindkét szervezetet betiltották Németországban. A Hamásznak 450 aktív tagja van Németországban, akik szimpátiatüntetéseket szerveznek és pénzt gyűjtenek a terrorszervezetnek. A Hamász és a Szamidun több demonstrációt is szervezett az elmúlt hetekben, ahol nyíltan Izrael és az USA ellen hergeltek, zászlókat égettek és összecsaptak a rohamrendőrökkel. Németországban és általánosságban véve Nyugat-Európában nagyon megnőtt az antiszemita támadások száma.
Moldova nem adott át Ukrajnának egyetlen hadkötelest sem, és a jövőben sem tervezi ezt – közölte Igor Zaharov, az ország külügyminisztériumi szóvivője szerdán a Moldovai Rádióval.Erre nincs jogi mechanizmus – magyarázta Zaharov -, mivel a két ország között “nincs és nem is volt megállapodás a hadi korú személyek kiadatásáról”.Több mint 850 ezer ukrán menekült Moldovába a Kijev és Moszkva között zajló ellenségeskedések közepette. Túlnyomó többségük továbbvándorolt más uniós tagállamokba, és becslések szerint csak 80 ezren maradtak az országban. Az ukrán hatóságok többször is felvetették, hogy valahogyan vissza kellene szerezni külföldről a katonaköteles korú személyeket. Augusztusban Volodimir Zelenszkij elnök kormánypártjának egyik vezető törvényhozója, David Arahamia azt mondta, hogy Kijev megpróbálhatná elérni a behívottak kiadatását az EU-tól. Több uniós állam, köztük Németország, Ausztria, Magyarország és Csehország még csak fontolóra sem vette az ukránok kiadatását, arra hivatkozva, hogy az általuk befogadott embereket menekültként kezelték, és nem szabadna büntetni őket a behívók megkerülése miatt.
A szerdai orosz hadijelentés szerint az elmúlt nap folyamán öt frontszakaszon hét ukrán támadás hiúsult meg, és az érintkezési vonal mentén mintegy 520 ukrán katona esett el vagy sebesült meg. A legtöbb támadást, hármat, a zaporizzsjai frontszakaszon kísérelt meg az ukrán fél, a legnagyobb emberveszteséget, mintegy 115 főt pedig a Donyeck környékén vívott harcokban szenvedte el.
