Pesti Srácok

Az Akta – Az Amnesty-ügy és ami mögötte van, avagy a jogvédő civilt játszó liberális politikai aktivisták esete a törvényekkel

Vizet prédikálnak és bort isznak? Joggal merül fel az alábbi kérdés az Amnesty International Magyarország tevékenysége kapcsán annak fényében, hogy a Soros-hálózat aktív tagja igazgatójának testvérét súlyos bűncselekményekkel gyanúsítják, miközben az Amnesty a legszélesebb körben, nemzetközi szinten is a magyar törvényeket és magyar jogállamiságot támadja. Vig Mórt, az Amnesty magyarországi igazgatójának testvérét, a törvénnyel már korábban is ütközött, hivatásától eltiltott ügyvédet még tavaly év végén vették őrizetbe a NAV bűnügyi nyomozói. A férfi a gyanú szerint számlagyárat működtetett, és partnerei a fiktív számlákkal több százmillió forint adót csalhattak el. A kiterjedt nyomozás során tizenhat helyszínen tartottak eddig házkutatást, az Amnesty-tesó számlagyára pedig azóta az egész dollárbaloldalra árnyékot vetett. Mindeközben a magyar jogállamiságért aggódó jogvédő szervezet úgy teszi a dolgát, mintha mi sem történt volna – támadnak mindent, ami mellett a magyarok többsége kiáll, és amely ügyekben útban vagyunk a nemzetközi liberális gépezetnek.

Egyre szövevényesebb a Vig Mór körüli büntetőügy, amely tavaly novemberben robbant – erről írt a minap a Magyar Nemzet, amely kiderítette, hogy a Lánchíd felújítását végző A-Híd Zrt. – amely cég telephelyén egyébként volt házkutatás is a NAV akció során – mintegy 1,4 milliárd forintot utalt az Amnesty-vezér testvére cégének. A Sunstrike Kft. ebből az összegből 900 milliót még aznap továbbcsorgatott Vig Mór privát, illetve letéti számlájára, majd onnan a pénzt rövid időn belül fel is vették. Vagyis a Vig Mór-féle, gyanú szerinti számlagyár és a Lánchíd-felújítás korrupciógyanúja között összefüggés lehet.

Milyen szép is az, amikor éppen egy ilyen súlyos és szövevényes büntetőügy főszereplőjének éppen az édestestvére akar bennünket kioktatni arról, mi jogos, törvényes, melyek a jó és rossz törvények, és mi az, hogy jogállam.

Az Amnesty International Magyarország igazi Soros-hálózati szereplő, akinek akkor is el kell látni a feladatát, ha légy került a levesbe. Tolják is szépen tovább a megszokott narratívát, az ügytől és az azzal kapcsolatos kérdésektől pedig Vig Dávid úgy menekül, mint a tűztől.

PestiSracok facebook image

Az Aktában utánajárunk, mi is a szerepleosztásban az Amnesty International Magyarország feladata. Megmutatjuk, hogyan uszítottak a gyermekvédelmi törvény és népszavazás ellen, és erősítik helyette az LMBTQ-lobbit. Hogy a kettős mérce mennyire világos, arra azzal is rávilágítunk, hogy bemutatjuk, milyen lazán hánynak fittyet a gyermekvédelmi törvény tiltásaira és érzékenyítik most már a tanárokat is Befogadó terek című, uniós finanszírozású programjukkal. De felvonultatjuk azokat az Amnesty-arcokat is, akik persze szigorúan politikamentesen tüntetnek éppen a baloldali pártok narratívája szerint, és hogyan szervezik azokat a megmozdulásokat, amelyeknek politikai célja világos, mint a nap.

Riportunkban megszólal Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat alapítója és vezetője, aki arról beszél, hogy komoly feladatleosztás van a liberális jogvédő szervezetek hálójában, és meglátása szerint az Amnestyé ebben éppen a hálózatépítés és a mozgósítás.

– fogalmazott a jogvédő. Mint mondta, ezek álcivil szervezetek, amelyek jól behatárolhatóan külföldi forrásokból működnek. Gaudi-Nagy Tamás szerint ezért is nagyon fontos odafigyelni arra, hogy ne kerülhessék ki a szuverenitási törvényt, és ne tudjanak hálózatépítő szerepükkel külföldi befolyást gyakorolni a magyarországi választásokra. Gaudi felidézte az Amnesty International Magyarország migrációt pártoló akcióit, valamint a terrorizmusért elítélt Ahmed H. kegyelmi ügyét, amit a vállán vitt a szervezet.

Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője szerint nem kérdés, hogy az Amnesty International Magyarország politikai feladatot lát el.

– jegyezte meg az Aktának Deák Dániel. Azt is hozzátette, hogy ennek a lerakatnak politikai céljai és politikai motivációi vannak. Deák Dániel úgy látja, hogy még civilnek bemutatott akcióik is összeérnek a baloldallal, hiszen azokra vagy rárepülnek a baloldali pártok, vagy meg is jelennek egymás eseményein.

Az Amnesty International magyarországi igazgatója mindent elkövet, hogy testvére ügyét, a botrány szelét távol tartsa az általa vezetett NGO-tól, és elhitesse, hogy neki mindehhez semmi köze, és csak a jogvédő szervezetük elleni lejáratás zajlik, amikor Vig Mór ügye kapcsán az Amnesty is terítékre kerül a sajtóban. És Önök mit gondolnak erről?

Ajánljuk még

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)