GEOrgPOLITIKA – Szuper volt a szuperkedd Trump számára
Donald Trump fölényesen győzött párttársával Nikki Haley-el szemben, a volt elnök a szavazatok 60 százalékát tudhatja magáénak. Győzelem lett Coloradóban is, pedig a demokraták mindent megpróbáltak a liberális vezetésű államban, hogy Trump ne is indulhasson az előválasztáson. A többi államban, ahol szuperkeddi előválasztást tartottak, Donald Trump fölényes győzelmet ért el, így Alabama, Texas, Minnesota, Tennessee, Oklahoma, Észak-Karolina, Massachusetts és Maine államban. A keddi előválasztások eredményeként az előzetes összesítések szerint Donald Trump elnökjelölti delegáltjainak száma meghaladja az ezret. A végleges összegzést szerdán délután adják ki. Nikki Haley nem nyilatkozott a sajtónak, így azt sem tudni, hogy továbbra is versenyben szeretne maradni Trump ellen, vagy feladja kandidatúráját.
Alabama, Arkansas, Colorado, Kalifornia, Maine, Massachusetts, Minnesota, Észak- Karolina, Oklahoma, Tennessee, Texas, Utah, Vermont és Virginia államokban Joe Bident választották meg a demokraták elnökjelöltüknek. Érdekes mód Amerikai Szamoa szigetén egy ismeretlen jelöltre Jason Palmerre adták le voksukat az ott élő jórészt polinéz szavazók. A választás november 5-én lesz és jelen állás szerint Donald Trump és Joe Biden fognak ringbe szállni az elnöki posztért.
Németországban tovább gyűrűzik a lehallgatási botrány, mivel a titkosszolgálatok szerint a vezérkari tisztek lehallgatása csak a jéghegy csúcsa. Az orosz médiumok elérhetővé tették a Bundeswehr tisztjeinek azon megbeszélését, amikor azt fejtegették, hogy Taurus rakétákkal hogyan lehetne felrobbantani a Kercsi-hidat, de úgy, hogy az oroszok ne jöjjenek rá, hogy ők voltak. Moszkvában a külügyminisztérium a német nagykövetet is bekérette az ügyben. A Kreml világosan is fogalmazott, hogy ez hadüzenet lenne Berlin részéről és hadviselő féllé válna Németország.
Most Olaf Scholz „elszólásával” foglalkozik a sajtó. Scholz német kancellár egy interjúban azt mondta, hogy brit és francia katonák segítik az ukránokat a tűzvezérlésben, azaz bonyolultabb fegyverrendszerek célkoordinátáit ők programozzák be mégpedig Ukrajnában a frontvonalon. A kancellár azt is hozzátette, hogy német katonák ezt nem tehetik. A britek reagáltak elsőként és azt állították, hogy brit speciális alakulatok csak diplomaták védelmét látták el Ukrajnában egy rövid ideig. Később Rishi Sunak brit miniszterelnök szóvivője beismerte, hogy kis számban, de vannak brit támogatóegységek Ukrajnában. Párizsból nem jött reakció az ügyben, viszont egy kiszivárgott dokumentumból kiderült, hogy Franciaország és Nagy-Britannia ezentúl nem fog mindent megosztani német szövetségeseivel, mivel ez mind a lehallgatás, mind Scholz nyilatkozatai miatt ez biztonsági rizikó lenne.
A vasárnap kezdődő ramadán muszlim böjti hónap alatt indulnak meg a libanoni-izraeli határtérségben zajló ellenségeskedések lezárásáról szóló tárgyalások – közölte kedden Nadzsib Mikáti, Libanon ügyvivő miniszterelnöke. Szinte napi rendszerességű összetűzések zajlanak az izraeli hadsereg és a libanoni Hezbollah síita milícia között párhuzamosan az október 7-én kitört gázai övezeti háborúval. Az Egyesült Államok közbenjárásával most elképzelhető egy tűzszünet az Irán által támogatott síita Hezbollah és Izrael között. Mikáti az adzs-Dzsadíd helyi rádiónak nyilatkozva elmondta, hogy a Hezbollahhoz közel álló Nabih Berri, a libanoni parlament elnöke tanulmányozza Amos Hochsteinnek, az amerikai elnök különmegbízottjának hétfői bejrúti látogatása során szóban előterjesztett javaslatát.
Fotó: MTI/AP/Alex Brandon
