GEOrgPOLITIKA - A hidegháború óta nem látott fogolycsere történt Oroszország és a Nyugat között

Egy texasi katonai kórházba vitték egészségi felülvizsgálatra a fogolycsere révén Oroszországból kiszabadult amerikaiakat pénteken. A három amerikai állampolgár és egy állandó tartózkodási engedéllyel rendelkező orosz-brit állampolgár helyi idő szerint csütörtök éjszaka érkezett vissza az Egyesült Államokba, és a Maryland állambeli Andrews katonai támaszpont repülőterén lépett újra amerikai földre. A korábbi foglyokat Joe Biden elnök köszöntötte, és egyben ismét elismerését hangoztatta azon országok felé, amelyek segítettek a fogolycsere-megállapodás megkötésének létrejöttében. Úgy fogalmazott, hogy ezek az országok "nehéz dolgokba" egyeztek bele, amelyek saját érdekeikkel is ellentétesek voltak.

Az elnök reagált a kritikákra, miszerint az Oroszországgal elért egyezség példája felbátorítja az Egyesült Államok nemzetközi ellenfeleit, hogy politikai céljaik elérése érdekében amerikaiakat tartóztassanak le. Joe Biden erre válaszul azt mondta, nem ért egyet azzal, hogy embereket hagyjanak börtönben sínylődni csak azért, mert másokat elfoghatnak. A foglyok kiszabadulásának körülményeiről többek mellett Donald Trump is megfogalmazott bírálatot. A volt elnök pénteken a Fox News hírtelevízióban sugárzott interjúban azt mondta, hogy a foglyok hazatérését nem kérdőjelezi meg, de kiszabadulásuk módját "Putyin győzelmének" nevezte, megjegyezve, hogy egy nagyon összetett megállapodásról van szó, és utalt arra, hogy a részletek mutathatják meg azt, hogy az Egyesült Államok számára rossz egyezség született.

Jake Sullivan, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója csütörtökön újságírók előtt tagadta, hogy a megállapodás keretében, a foglyok kiszabadulása érdekében az Egyesült Államok kormánya fizetett volna, vagy a szankciók enyhítése felmerült volna.

A kiszabadult amerikai állampolgárok között van Evan Gershkovich, a The Wall Street Journal 2023 márciusában letartóztatott újságírója, akit júliusban ítéltek 16 év börtönre kémkedésért. kiszabadult Paul Whelan volt amerikai tengerészgyalogos, aki egy magánvállalat biztonsági embereként tartózkodott Oroszországban, és akit 2019-ben szintén kémkedésért ítéltek börtönre. Visszanyerte szabadságát az amerikai állampolgárságú Alsu Kurmasheva, valamint az állandó amerikai tartózkodási engedéllyel rendelkező orosz-brit állampolgárságú újságíró, Vladimír Kara-Murza.

A hazájukba visszaérkezett amerikaiakat családtagjaik fogadták, az újságírók előtt egyelőre nem tettek nyilatkozatot. Paul Whelan oroszországi bebörtönzését annyival kommentálta, hogy azt "teljes nonszensznek" nevezte. A széleskörű fogolycsere révén az Egyesült Államokba visszajutott négy emberen kívül németek, és 8 bebörtönzött orosz ellenzéki aktivista is kiszabadult, összesen 16 ember, akikért cserében 8, Oroszország által kért, nyugaton elítélt orosz állampolgárt engedtek el, köztük hírszerzőket, és az orosz biztonsági erők tagját.

Putyin a Moszkva melletti Vnukovo-2 repülőtérre érkezett Andrej Belouszov védelmi miniszterrel, Alekszandar Bortnyikov FSZB-főnökkel és Szergej Nariskinnel, a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SzVR) vezetőjével.

– mondta Putyin a hazatérőknek.

Bár mind a moszkvai, mind a washingtoni tisztviselők kevés részletet közöltek, több sajtóorgánum is arról számolt be, hogy összesen 26 ember cseréje realizálódott csütörtökön.

Az FSZB szerint nyolc orosz állampolgár és két gyermek tért vissza Nyugatról, cserébe olyan személyekért, akik „idegen államok érdekében cselekedtek az Orosz Föderáció biztonságának kárára”. A Fehér Ház közölte, hogy a cserében három amerikai állampolgárt és több orosz „politikai foglyot” biztosítottak, köztük a Wall Street Journal riporterét, Evan Gershkovichot, Paul Whelan volt amerikai tengerészgyalogost, Alszu Kurmaseva újságírót és Vlagyimir Kara-Murza brit-orosz állampolgárt.

Akár 30 év börtönt is kaphat az orosz Kirill Grjaznov, akit azzal gyanúsítanak, hogy az orosz különleges szolgálatoknak dolgozott az olimpiai megnyitó megzavarásán. Lebukását végül az alkoholizmusa okozta: mámoros állapotban egy bulgáriai nyaralóhelyen mesélt másoknak a terveiről, az FSZB-s igazolványát lobogtatva és Oroszországot hívogatva miután ivócimborái nem hitték el a történetét. A 40 éves orosz férfit végül párizsi lakásában vették őrizetbe és azzal gyanúsítják, hogy az orosz különleges szakszolgálatoknak dolgozott az olimpiai megnyitó megzavarása kapcsán. A francia Le Monde, a német Der Spiegel és az orosz Insider együtt vágott bele az oknyomozásba, és minden részletet kiderítettek az orosz Kirill Grjaznovról.

A szakácsként dolgozó férfit azzal vádolják, hogy hírszerzési információkat adott át idegen hatalomnak, hogy zavart keltsen Franciaországban. Grjaznov célpontja a párizsi olimpia volt, de a hatóságok nem közölték, hogy pontosan mit is tervezett. Annyit azért elárultak, hogy az akciójának „súlyos következményei lehettek volna” - számolt be az Index. A hír azért eléggé „kacsának” tűnő, hiszen egyetlen hírszerző ügynökség sem tűrne meg soraiban egy súlyos alkoholproblémával küzdő munkatársat, hiszen az komolyan veszélyezteti a fedett akciók sikerét, más ügynökök életét sodorja bajba és komolyan lejáratja hazáját és szervezetét.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy a novemberre tervezett békecsúcsra már meghívják Oroszországot is és készek tárgyalni területekről is. Konkrétumokat nem említett, de elemzők szerint ez azt is jelentheti, hogy Ukrajna lemond területekről Oroszország javára a békéért cserébe. Ugyanakkor Zelenszkij elutasította Kínát, mint közvetítőt. Az elnök inkább azt szeretné, ha Peking politikai nyomást gyakorolna Moszkvára, hogy Oroszország fejezze be a különleges hadműveletet. Ez nyilván nem reális kérés, hiszen a nyugati szankciók hatására Oroszország és Kína nagyon közeli politikai és gazdasági szövetségesek lettek. Kína felvásárolja az összes kőolajat és földgázt, amelyekre a nyugati országok a szankciók miatt nem tartanak igényt. Az energetikai szektor mellett a technikai fejlesztések terén is egyre szorosabb az együttműködés legyen az autó vagy hadiipar.