Pesti Srácok

GEOrgPOLITIKA – Terroristák csaptak le Ankarában

Négy ember meghalt és 14 másik megsebesült egy terrortámadásban a török fővárosban, Ankarában. A sérültek közül hárman életveszélyben vannak. Ezt Ali Yerlikaya belügyminiszter jelentette be szerdán késő délután. Emellett két terroristát - egy férfit és egy nőt - likvidáltak.

A támadás Turkish Aerospace állami tulajdonú repülőgépipari vállalat székhelyén történt, amely védelmi eszközöket, például vadászgépeket, helikoptereket és drónokat is gyárt. A cégnél 10.000 ember dolgozik. A Hürriyet című török lap meg nem erősített információi szerint egy taxi robbant fel a cég előtt. A török médiában megjelent fotókon két fegyveres egy férfi és egy nő látható az épület előtt, majd később az épületben, akiknél AKS típusú orosz gépkarabélyok voltak. Egy harmadik támadó állítólag a felrobbant taxiban vesztette életét. A másik két támadóról nem közölték a hatóságok, hogy lelőtték vagy őrizetbe vették őket. A török sajtóban teljes hírzárlatot rendeltek el.

Az épületben közvetlenül veszélyeztetett munkatársakat azonnal egy bunkerbe terelték. A katonai eszközöket gyártó vég láthatóan fel volt készülve ilyen típusú vészhelyzetekre. A TUSAS a világ hatvanadik legnagyobb hadiüzeme. Ankara polgármestere, Mansur Yavaş az X-en kijelentette, hogy „mélyen megdöbbentette” a támadás. „Meggyőződésem, hogy a hatóságok a lehető leggyorsabban és legbiztonságosabban fogják végrehajtani az evakuálást. Utolsó leheletemig harcolni fogok a terrorizmus ellen” - mondta a politikus. Recep Tayyip Erdogan török elnök azt mondta: „Ez egy aljas támadás volt, amely országunk túlélését, nemzetünk békéjét és védelmi képességeinket vette célba”. Egyúttal megfenyegette a támadás kitervelőit: „A véres kezeket le fogjuk törni”.

Törökországban az elmúlt időben mind az Iszlám Állam, mind a PKK (Kurdisztáni Munkáspárt) követett el terrortámadásokat. Az, hogy női elkövető is volt a csoportban arra enged következtetni, hogy a PKK állhat a merénylet mögött, mivel a kurd terrorszervezetnek számos női tagja van. A PKK-ról az Iszlám Állam elleni harcban lehetett pozitív híreket hallani, amikor halált megvető bátorsággal küzdöttek a terroristák rémuralma ellen. A kurd nők robbanóöveket viseltek és ezeket működésbe hozták, ha fogságba kerültek, megölvén magukat és az ISS harcosait is.

PestiSracok facebook image

A PKK azaz a Kurdisztáni Munkáspárt terrorszervezet 1978-ban jött létre, Abdullah Öcalan (harci neve Apo) vezetésével. Rendszeresen lecsaptak katonai és rendőri objektumokra, pokolgépet vagy lőfegyvert használva, nem kímélve a civileket sem. A kurd „peshmerga” (szabadságharcosok) ellen keményen felléptek nemcsak a török, hanem az iraki hatóságok is, mivel a támadások átnyúltak a határon is azokba a régiókba, ahol kurd kisebbség lakott. A PKK-t a török-görög viszály miatt Athén sokáig segítette pl., hamis útlevelek kiállításával és a PKK kiképzőtáborokat is üzemeltetett Görögországban.

Öcalant 1999-ben a CIA és a török biztonsági erők a kenyai fővárosban Nairobiban letartóztatták, majd Törökországba szállították, ahol a török büntető törvénykönyv 125. paragrafusa értelmében „az állam egysége ellen elkövetett támadás” miatt halálra ítélték, amit a bíróság el is fogadott. Ám az európai uniós csatlakozás reményében, hogy megfeleljenek a nemzetközi elvárásoknak, az Öcalanra kiszabott halálbüntetést 2000 januárjában életfogytig tartó börtönbüntetésre változtatták. A most 75 éves terrorista egy börtönszigeten tölti napjait és még feltételesen sem bocsájtható szabadlábra.

Vezető kép: Alkalmazottak hozzátartozói várakoznak a TUSAS török repülőgépgyártó vállalat székhelyénél elkövetett terrortámadás helyszínén Ankara külvárosában 2024. október 23-án. A támadás során működésbe hoztak egy robbanószerkezetet, majd tüzet nyitottak az épületnél. A merényletben legkevesebb három ember meghalt és tizennégyen megsebesültek. MTI/EPA/Necati Savas

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)