Pesti Srácok

GEOrgPOLITIKA - Scholz és Merz vita: előbbi elosztaná a migránsokat, utóbbi biztonságot akar (VIDEO)

A jelenlegi kancellár és a CDU elnöke és kormányfőjelöltje összecsaptak egy televíziós vitában. Az amerikai mintára történt „politikai párbaj” győztese egyértelműen Merz lett. Ennek oka, hogy sokkal szigorúbb törvényeket hozna az illegális bevándorlás ellen és Scholz fejére olvasta a katasztrofális gazdasági helyzetet.

Míg Friedrich Merz biztonságot szeretne Németország utcáin és érvényes útlevél és vízum nélkül senkit sem engedne az országba, addig Olaf Scholz kancellár még mindig a szolidalitásról és a migránsok szétosztásáról beszélt a vitában. A kancellár szerint, ha Németország lezárná a határait az egy európai krízist okozna a bevándorlás terén, ezért szerinte továbbra is be kell fogadni mindenkit az uniónak és szolidárisan elosztani a migránsokat a tagállamok között.

A terrorizmus és a bűnözés visszaszorítására sem voltak Scholznak konstruktív javaslatai, mindössze elfogadhatatlannak nevezte, hogy rengeteg bűncselekmény történik az országban (2024-ben 9000 késes támadás volt), ám érdemi tervei továbbra sincsenek a bűnözés visszaszorítására. Merz viszont nyíltan beszélt a migráció egyre növekvő veszélyeiről a német társadalomra nézve. A kitoloncolások sem igazán sikeresek. Tavaly mindössze 20.000 embert toloncoltak ki, holott közel 400.000 illegális bevándorló érkezett az országba, szinte mind gazdasági menekültek.

Scholz ígértet tett a német gazdaság fellendítésére is, ám konkrét ötletek itt sem hangoztak el. Merz számokat közölt és rámutatott, hogy Scholzék kormányzása alatt 50.000 cég jelentett csődöt az országban, csak tavaly 25.000. Merz szerint az ország három éve recesszióban van.

PestiSracok facebook image

Merz szerint továbbra is támogatni kell Ukrajnát pénzzel és fegyverekkel. A CDU politikusa szerint Németország eddig 44 milliárd euróval támogatta Kijevet.

A szíriai kormány nyitott arra, hogy Oroszország megtarthassa két fő katonai bázisát az országban – mondta Murhaf Abu Kasra védelmi miniszter. A szóban forgó bázisok a tartusi kikötőben lévő haditengerészeti bázis és a Jableh városához közeli Hmeimim légibázis. Feltételezések szerint még mindig több ezer orosz katona tartózkodik Szíriában és az ország északkeleti részén található al-Kamisli repülőtéren kívül több kisebb állásban is maradtak orosz egységek.

Abu Kasra szerint Szíria megfontolná, hogy lehetővé tegye Moszkvának a bázisok megtartását mindaddig, amíg az üzletileg Damaszkusz érdekeit szolgálja. Oroszország álláspontja az új szíriai kormánnyal kapcsolatban is „jelentősen javult” Aszad decemberi megbuktatása óta – mondta Abu Kasra.

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.