Szárnyal az AfD Németországban, Alice Weidel Budapestre látogat, Merz pedig már koalíciós partnert keres
Németországban 2025. február 23-án tartanak előrehozott szövetségi parlamenti választásokat, amelyre egy minden korábbinál kiélezettebb, instabil politikai környezetben kerül sor az elszabadult bűnözés, a migráció és a stagnáló gazdaság miatt. A vasárnapi kancellárjelölti vitát egyértelműen Merz nyerte meg, mivel Scholz kancellár csak a brüsszeli paneleket tudta felmondani a migrációval, a bűnmegelőzéssel és a határvédelemmel kapcsolatban. Alice Weidel az AfD elnöke pedig szerdán találkozik Orbán Viktorral.
A német választóknak hamar elegük lett a „vörös/zöld/sárga”, úgynevezett közlekedésilámpa kormánykoalícióból. A Zöldek bezárták az atomerőműveket, a gáz helyett lényegesen drágább fűtési rendszereket erőltettek rá a lakosságra és 50.000 cég zárta be a kapuit, jórészt a szankciók miatt megemelkedett energiaárak miatt. Még az Volkswagen autóóriás is kénytelen 40.000 munkatársát elbocsájtani a recesszió miatt. A bűnözés az egekben van, csak késes támadásból 9000 volt az elmúlt évben. Az elkövetők legnagyobb része migráns, ami pedig rávilágít arra, hogy a kormány 10 éve nem képes megfékezni az illegális migrációt. A közvélemény-kutatók számai is megmutatják, hogy Németország változást akar az idén.
Miután a júniusi EP-választásokon a kormánykoalíció pártjai leszerepeltek, a német belpolitikai erőviszonyok fokozatosan alakulnak át. A CDU/CSU hosszú ideje 30%-os támogatottsággal vezeti a közvélemény-kutatásokat, az Alternatíva Németországért (AfD) 20-22%-kal stabilan a második legerősebb párttá lépett elő. Már a tavalyi tartományi választásokon elért eredmények világossá tették, hogy az AfD a német politikai élet meghatározó szereplőjévé vált.
Szászországban és Brandenburgban mindössze 1%-kal maradtak le az első helyről, Türingiában pedig a legtöbb szavazatot szerezték meg. A legfrissebb kutatások szerint a Szociáldemokraták (SPD) 15%-on, míg a Zöldek 12-15%-on állnak (közvélemény-kutató intézetek eltérő mérse), a Sahra Wagenknecht vezette BWS pedig 6%-os, a Baloldali Párt (Die Linke) 5%-os, az FDP 4%-os támogatottsággal rendelkezik. Minden jel arra mutat, hogy a két hét múlva esedékes választásokat a CDU/CSU nyeri meg. Ugyanakkor egyelőre kérdéses, mely pártra, pártokra számíthat koalíciós partnerként; tekintettel az FDP alacsony támogatottságára (jelenleg 4%), várhatóan az SPD és a Zöldek irányába fordulhat Friedrich Merz, a párt kancellárjelöltje.
Az AfD szempontjából kiemelendő, hogy a Linke és az FDP esetleges kiesése esetén a párt a BSW-vel együtt blokkoló kisebbségre tehet szert. Az AfD nyitott lenne a CDU-val való kormányzásra, Alice Weidel, az AfD társelnöke világossá tette, hogy szerinte közösen a konzervatívokkal sok mindent el tudnának érni, azonban a CDU elzárkózik az AfD-vel való partnerségtől. Népszerűségének növekedése ellenére, az AfD-t a fősodorbeli pártok és szereplők ugyanis továbbra is politikai karanténban próbálják tartani, a pártot megfigyeli a Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal, és 2025 elején 124 Bundestag-képviselő nyújtott be frakcióközi indítványt, amely az AfD betiltására szólít fel.
A német közhangulat és politikai erőviszonyok változását jól szemléltették az elmúlt időszak migrációs politikai fejleményei. Németországban tavaly augusztus óta több, bevándorlók által elkövetett merényletre, bűncselekményre került sor, amelynek eredményeként egyre inkább előtérbe került a migrációs szabályok szigorítása. Friedrich Merz, a CDU kancellárjelöltje a januári aschaffenburgi parkban történt késelést követően ötpontos migrációs javaslatot hirdetett,amely az eddigi legnagyobb migrációs politikai fordulatnak tekinthető Németországban. A tervezet értelmében többek között automatikusan kiutasítanák az illegális határátlépőket, erősítenék a rendőrség hatásköreit, megtiltanák a legális beutazási dokumentum nélkül a határra érkezők belépését az országba, valamint felgyorsítanák a kitoloncolásokat. A Németországban egyre növekvő társadalmi elégedetlenséget jól bizonyítja, hogy felmérések szerint a lakosság 69%-a támogatta Merz javaslatát, még az SPD szavazóinak 56%-a is egyetért velük. A határozati javaslat 2025. január 29-én megkapta a parlamenti többséget a CDU/CSU, az AfD és az FDP támogatásával, amely történelmi momentumnak tekinthető, tekintettel arra, hogy ez az első alkalom, hogy az AfD szavazataival született meg a többség. Habár 2025. január 31-én, a törvénytervezetről szóló szavazáson elbukott a javaslat, a migráció elleni határozottabb fellépés a politikai napirend kiemelt része lett, amely az AfD sikereként értékelhető.
Alice Weidel évek óta méltatja a magyar kormány törekvéseit, támogatólag szólal fel hazánk mellett az illegális migráció feltartóztatása, a békepárti törekvések, valamint az energetika terén is. Az AfD hivatalos választási programjában számos olyan elem található, amelyet a magyar kormány évek óta hangsúlyoz. Ilyen például az illegális migráció feltartóztatása, az erős határvédelem szükségessége, az európai menekültügyi rendszer elutasítása és a kibocsátó országokkal való együttműködések elmélyítése. Hazánkhoz hasonlóan, az AfD szerint is meg kell szüntetni az Oroszország elleni szankciós politikát, mivel az súlyos károkat okoz Európa versenyképességének. A gazdaság fellendítése, a versenyképesség javítása érdekében a párt visszatérne a nukleáris energiához, azt követően, hogy Németországban az elmúlt években valamennyi atomerőművet leállítottak. Szemben a Scholz-kormány háborús retorikájával, az AfD az ukrajnai háború azonnali befejezését és a béke megteremtését szorgalmazza, több alkalommal méltatva Orbán Viktor miniszterelnök békemisszióját. Az AfD szerint a brüsszeli birodalmi logika helyett meg kell állítani a központosítást és vissza kell térni az EU eredeti alapjaihoz, a szuverén nemzetállamok szövetségéhez. Azonos az álláspontunk a családok védelméről és a gyermeket nevelők támogatásának szükségességéről is. Az, hogy egy olyan fajsúlyos politikus, mint Orbán Viktor találkozik az AfD vezetőjével kimozdíthatja a német pártot a jelenlegi patthelyzetből illetve politikai karanténból és nemzetközi szinten is jobb megítéléshez segítheti.
