Lezajlott a nagy találkozás Donald Trump és Vlagyimir Putyin között Helsinkiben. Az amerikai elnök a találkozó legelején gratulált orosz kollégájának a világbajnokság megrendezéséért, és kiemelkedő kapcsolatot jósolt a két országnak. A két órán át tartó találkozót egy munkaebéd követte, majd közös sajtótájékoztatóval zárult. Kiderült, rengeteg közös érdek van, ami motiválja a feleket, hogy működjenek együtt, de sok dologban nem értenek egyet. Trump a sajtótájékoztatón ostorozta az amerikai demokratákat és a sajtót, de nem kérte a 12 orosz hírszerzőnek a kiadatását. Putyin megdicsérte Trumpot a koreai igyekezetéért, az amerikai elnök pedig közös katonai eredményekről beszélt. Putyin bevallotta azt is, érdekében állt, hogy Donald Trump nyerje meg a 2016-os elnökválasztást.
A helsinki találkozó némi késéssel kezdődött, mert Putyin repülőgépe a tervezettnél később szállt le a finn fővárosban. Trumpot délelőtt fogadta Sauli Niinistö finn köztársasági elnök is. Donald Trump az Air Force One-ból kilépve nem volt hajlandó az újságírók bekiabálva feltett kérdéseire válaszolni. Az elnök a találkozó előtt kifejtette, hogy nem vár sokat a találkozótól, de reményét fejezte ki, hogy valami talán kisülhet belőle.
Az oroszokkal jól kijönni jó dolog, nem pedig rossz – ezzel a mondattal és egy kézfogással indította a Trump-Putyin találkozót az amerikai elnök, aki azután ült le az orosz elnökkel négyszemközt tárgyalni, hogy néhány nappal ezelőtt katonai szövetségeseivel tárgyalt a NATO-csúcs keretein belül. A két elnök kétórás, négyszemközti egyeztetése után munkaebéd keretében folytatódott a megbeszélés, majd közös sajtótájékoztatón számoltak be az elért eredményről. A sajtótájékoztató hosszú késéssel kezdődött, a sajtótájékoztató előtt valakit eltávolítottak a teremből. Az RT munkatársa szerint a férfi az iráni atomalkuval kapcsolatban akart mondani valamit, hogy mit és hogy ez hogyan derült ki, nem világos. Ez további fennakadásokat okozott.
A várva várt beszédében Putyin elmondta, hasznos volt a beszélgetés és mindenre kitértek, ami igazán fontos. Az orosz elnök kifejtette, hogy a hidegháborúnak már rég vége, és az ideológiai konfliktust is maguk mögött hagyták, a világ pedig megváltozott, így az USA és Oroszország teljesen új kihívásokkal néz szembe. Ilyenek a globális biztonság, a növekvő bűnözés, a gazdasági helyzet, a környezetvédelem és ezeket csak akkor tudják legyőzni, ha együtt dolgoznak. Egyetértettek abban, hogy az atomfegyverek terjedésének továbbra is gátat kell szabni.
Putyin elmondta, továbbra is harcolni fognak a terrorizmus ellen, és a kiberbiztonság érdekében is közösen kell fellépnie a két országnak. Ami a regionális kríziseket illet, az orosz elnök szerint nem mindenben értenek egyet, de rengeteg közös érdek van, ami motiválja a feleket, hogy működjenek együtt. Ilyen például Szíria kérdése. Megegyeztek, hogy békét kell teremteniük közösen a régióban, és véget kell vetniük a káosznak. Putyin elmondta, helyre kell állítani a tűzszünetet is Szíria és Izrael között, biztosítva utóbbi biztonságát. Hozzátette, a koreai félsziget helyzete is javul, ebben pedig nagy szerepet játszott, hogy Donald Trump személyesen tárgyalt Kim Dzsongunnal.
Nyitott, produktív beszélgetésünk volt, ami nagyon jól zajlott
– vette át a szót Trump. Hozzátette, az ellentétek régóta ismertek, ezeket részletesen átbeszéltük ma.
Az amerikai elnök kifejtette, hogy ennek ellenére az együttműködés nem lehetetlen. Erre példaként a második világháborút hozta fel. Ennek jegyében elismerte, hogy a szíriai ügy nagyon komplex, viszont az Iszlám Állam visszaszorítását a két ország közös eredményének nevezte.
Nem is lenne Donald Trump, ha nem ostorozta volna kicsit az amerikai demokratákat, valamint a baloldali sajtót is, amiért hátráltatták abban, hogy javítsa a két ország kapcsolatát, de reményét fejezte ki, hogy a jövőben gyakran fognak találkozni és megoldanak minden felmerülő problémát.
A mai nap egy hosszú folyamat kezdete, a további párbeszédé, barátságé, együttműködésé és a békéé, azt hiszem, ezt Oroszország nevében is mondhatom
– mondta beszéde végén Trump.
Trump újságírói kérdésre elmondta, hogy a két ország hadseregei jól kijönnek egymással, valószínűleg jobban, mint a politikusok, így semmi ok az aggodalomra.
Amikor a sajtó munkatársai szóba hozták az elnökválasztást és az orosz beavatkozást, az amerikai elnök megjegyezte, ez egyszerűen abból fakadt, hogy a demokraták nem tudtak belenyugodni a vereségbe.
Putyin ezzel kapcsolatban hozzátette, hogy mindenkinek megvan a saját érdeke, vagyis természetes, hogy az orosz társadalom Trump irányába pozitív várakozást mutatott.
A találkozó egyik meglepő eseménye volt, hogy Trump nem kérte annak a 12 orosz hírszerzőnek a kiadatását, akiket Robert Mueller különleges ügyész azzal vádolt meg, hogy kibertámadásokkal befolyásolni igyekeztek az amerikai elnökválasztást. Ez valószínűleg azért van, mert egyrészt Oroszország úgysem adná ki saját állampolgárait, illetve azért, mert Trump a hibákért az Obama-adminisztrációt okolja.
A találkozó azért volt történelmi jellegű, mert a két ország kapcsolata az elmúlt években nagyon megromlott, különösen az amerikai elnökválasztással kapcsolatos, állítólagos orosz beavatkozás miatt. A találkozó előtt közvetlenül Donald Trump a Twtteren közölte, az orosz-amerikai kapcsolatok soha nem voltak még ennyire rosszak, hála az elmúlt évek amerikai “bénázásának” és az éppen zajló boszorkányüldözésnek. Donald Trump már a 2016-os megválasztása óta hangoztatta, hogy szeretne jobb kapcsolatokat ápolni Moszkvával, és a jelen körülmények tükrében elmondható, hogy a találkozó önmagában sikerként könyvelhető el.
Ezt az Egyesült Államokban nem feltétlenül így gondolják. Chuck Schumer, a demokraták szenátusi frakcióvezetője kifejtette, hogy az orosz beavatkozás a 2016-os választásokba aggodalomra ad okot a hamarosan esedékes időközi választásokkal kapcsolatban. Úgy vélte, hogy három dolognak kell megtörténnie: nem szabad leszállni Putyinról az orosz hekker-ügy miatt, a kiutasított ügynököket az USA-ban kell bíróság elé állítani, illetve nem szabad engedni, hogy enyhüljenek az Oroszországgal szembeni szankciók. Ő valószínűleg csalódott. Sőt, Edward Snowdent sem fogják visszaadni az amerikaiaknak.
A két nagyhatalom egyébként kulcsszerepet játszik a globális egyensúly fenntartásában, ezért mindenkinek az érdeke lenne, hogy az amerikaiak és az oroszok kapcsolata javuljon, és kulcskérdésekben egyetértés szülessen.
Vezető kép: MTI/AP/Heikki Saukkomaa
Facebook
Twitter
YouTube
RSS