Radics Béla a beatkorszakban – ezzel a címmel jelenik meg a napokban Bálint Csaba könyve, mely a tragikus sorsú zenész azon korszakát dolgozza fel, amikor még kevésbé volt ismert. A kötetet vasárnap mutatták be a Magyar Rockhírességek Csarnokában, a szerzővel Szentesi Zöldi László újságíró beszélgetett. Bálint Csaba – aki egyébként a Rockmúzeum vezetője – felelevenítette műve megírásának körülményeit, miközben olyan körülményeket is megvilágított, amelyekről legfeljebb a Radics Bélát közvetlen közelről ismerők tudhattak. A könyv egy alapos kutatómunkán alapul, Radics ugyanis naplót vezetett, amelyekben a barátait, zenésztársait becenevekkel illette, de nem minden esetben azokkal, amelyeket azok a való életben használtak. A szerző ezekről a becenevekről kutatta ki, hogy kiket is takartak valójában, majd megkereste őket, az interjúalanyok pedig korábban a nagyközönség által nem hallott történeteket meséltek el.
A kutatómunka másik fontos eredménye, hogy kiderült, Radics nemcsak a két közismert Taurus-kislemezzel kapott lemezlehetőséget, hanem azt megelőzően kilenc korongon gitározott. Ezek az Atlantis nevű zenekarban eltöltött évei alatt jelentek meg, az Atlantis azonban a hatvanas években kísérőzenekarként is működött, táncdalénekesnők slágerecskéiben működtek közre. Radics Béla ezekre vélhetőleg nem volt büszke, ezért aztán nem is beszélt róluk.
A könyv Radics azon korszakát eleveníti fel, amely az első gitárjának megvásárlásától az első igazán ismert, és immár általa vezetett csapat, a Sakk-Matt befutásáig tartott. Radics Béla akkor lett országosan ismert zenész, és akkor találta meg egyebek mellett a Creamnek és Jimi Hendrixnek köszönhetően azt a hangot, amelyre aztán a későbbi teljes munkásságát építette. Bár az egyik legtehetségesebb magyar gitáros pályája harminchat éves korában bekövetkezett halála miatt fájdalmas torzó maradt, a vele egykor együtt játszó zenészek többsége később mind közismert és elismert zenész lett.
A Gitárkirály pályafutásának korai éveit bemutató könyv borítója. Fotó: PS
A könyvbemutatón is felvetődött annak a kérdése, hogy Radicsot miért mellőzte látványosan az akkori hatalom. Ennek megoldását Bálint Csaba részben abban látta, hogy a zenész vállaltan, sőt, büszkén hirdette antikommunista szemléletét, előfordult olyan is, hogy a színpadról kommunistázott egy-egy öblöset, mindezt pedig egy olyan korban tette, amikor a hasonló kijelentésekért még súlyos büntetés, akár akasztófa járt. A szerző szerint ez okozta azt is, hogy Radics Béla zenekaraiban nagy volt a rotáció, társainak nem volt türelmük kivárni a valódi befutás, a lemezszerződés időszakát, inkább igazoltak át olyan formációkba, amelyeket hagyott kibontakozni az akkori hatalom. Az eseményen ott volt Radics legendás Gibson gitárja is, illetve Kosik Kristóf ügyvéd, zenész is, aki felkutatta a sokáig elveszettnek hitt hangszert, és aki társaival együtt az est hátralévő részében Radics Béla szerzeményeit adta elő.
A videót készítette: László Petra és Csibra Tibor. Vezető kép: Youtube
Konzulens
2020-09-14 at 16:56
En ott voltam, ugy 1968-ban, a Sakk-Matt orgiákon a Danuvia cimü kulturhelyen, amikor Béla még valamennyire jozan volt. Mit mondjak? A nep tombolt, a hatalom félt. Kivanom, hogy mindenki, aki ezt megélte, emlékezzen rá.
Girolamo
2020-09-14 at 20:45
Bátyám!Ugyan későbbi koncertlátogató voltam-most meg nagyon diplomatikus-de a Béla puszta említésétől elhallgatott,a magamfajta.
Láthattam volna élőben,de másfelé tekeregtem akkor.Meg az már nosztalgia Tűzkerék buli volt.
Egy serdülő fiú,egy férfi-palánta kell,hogy felnézhessen valakire.
A próbák egész sorát kellene egészséges esetben kiállnia.
Nem a pizzarendelés,meg a telókezelés az egészséges most sem.
A nihilt a szocialista építőmunkával takargatták,hát üvöltöttünk.
RB-kapitány rendkívül érdekes alak.
A szovjet háborús filmeken nevelkedett-innen a kapitány-és eljutott a jobb, az értékesebb,a természetesebb híján addíg,hogy olyan közönségnek játszott,akik az Alibaba 40 rablójához voltak hasonlatosak.
Black Sabbatot nyomott, jobban mint az eredeti.
Sztálingrád védői és az indiánok.
Egyetlen szavára kiásták volna a csatabárdot.
Mert a főszereplő antifasiszta partizánjaink,hazudtak mint az egyszeri cigány.Vagy félelemből szándékosan “tévedtek”.
Nem Koncz Zsuzsa volt a téma,fel sem merült.Katonák,honvédek,ivadékai voltunk rezervátumi kihalásra ítélve.
Mi a lócitromot tehettünk volna,mond!
Akárki
2020-09-14 at 23:17
Na,ő tényleg nem volt az ancien regime,a bors-erdős tandem dédelgetettje…..