Továbbra is érkezni fognak a pénzek Brüsszeltől, bár ennek ütemezése kérdéses – jelentett ki portálunk kérdésére Regős Gábor, a Századvég elemzője. A britek kilépése majd 2023-tól fogja a hatását éreztetni. Magyarország számára az idén is kedvezőek a gazdasági kilátások; Regős úgy saccolja, hogy mintegy négy százalék körüli növekedés várható. Az elemző úgy véli, hogy a forint árfolyamában nem lesz lényeges elmozdulás, az év egészét tekintve a 325 euró/forint árfolyamot tart valószínűnek.
Évek óta folyik a találgatás, hogy lesz-e pénzügyi válság a világgazdaságban. Ön szerint 2020-ban bekövetkezik?
Válságra nem számítunk, bár a külső környezet semmiképpen sem lesz kedvező. Válság alatt azt értenénk, ha a GDP a 2009-ben tapasztalthoz hasonló vagy azt megközelítő mértékben visszaesne, illetve pénzpiaci problémák is fellépnének. Ezzel szemben arra számítunk, hogy a magyar gazdaság 2020-ban is tud növekedni, még ha az előző két év 5 százalékos szintjétől némileg elmaradó ütemben is. A nagyobb nyugat-európai gazdaságoknál fennmaradhat a stagnálás, szerencsés esetben lassú növekedés következhet be.
Hogy saccolja, mennyi lesz a GDP?
A GDP-növekedése 3,9 százalékot érhet el, tehát továbbra is jelentősen meghaladja az uniós átlagot. Ebben továbbra is kiemelkedő szerepe lesz a fogyasztás bővülésének, amelyet – az árváltozástól megtisztítva – 4,9 százalékosra becslünk. Ezt változatlanul a bérnövekedés segíti elő. A beruházások volumene az előző években „megszokott” kétszámjegyű növekedés után idén 6,5 százalékkal bővülhet. A beruházások eredményeként a gyenge külső kereslet ellenére is növekedni tud az export, így idén már a nettó export is hozzá tud járulni a gazdasági növekedéshez.
Az életszínvonal egyik központi eleme az infláció. Mennyire várják 2020 egészét tekintve?
Az infláció várakozásaink szerint a jegybanki cél fölött, de a célsávon belül alakulhat, éves átlagban 3,4 százalékot tehet ki. A maginfláció éves átlagban elérheti a 4,2 százalékot. Az inflációt felfelé húzza a béremelkedés, az erőteljes belső kereslet és a gyenge forintárfolyam, míg lassítja azt a mérsékelt külső infláció. Az olajárak változása az infláció szempontjából kockázatot jelent.
Az árfolyam alakulása a 2019-es év slágertémája volt. Várható itt valamiféle elmozdulás?
Az árfolyam alakulását mindig nehéz előrejelezni. Remélhetőleg a forint gyengülése nem folytatódik, így összességében maradhat a jelenlegi 330-as árfolyam, vagy kismértékű erősödés következhet be, pl. 325-re.
A gazdaságvédelmi programban milyen lépések várhatók?
Bár a konkrét lépések nem ismertek, kétféle intézkedésre mindenképpen gondolok: az egyik ilyen az adócsökkentés (például a hatéves bérmegállapodás értelmében a szociális hozzájárulási adó mérséklése megfelelő reálbér-emelkedés elérése esetén), a másik pedig az adminisztratív terhek csökkentése, az üzleti környezet javítása. Ezeket tehát nevethetjük versenyképességjavító intézkedéseknek is.
Az EU-ban mi történik? Kapunk valamennyi pénzt Brüsszeltől, és ha igen, akkor mennyit?
A 2020-as év még az elfogadott, 2014-2020-as költségvetés mellett zajlik, csak a források lehívásának és kifizetésének ütemezése kérdés. A régi költségvetési ciklus bár 2020-ban lezárul, de a források még 2023 végéig felhasználhatók, így az új költségvetési ciklussal kapcsolatos viták nem éreztetik hatásukat azonnal. A gazdasági növekedés fenntartásához azonban szükséges az új ciklus forrásainak hatékony felhasználása – és természetesen az sem mindegy, hogy mennyit használhatunk fel. Ennek kapcsán azt gondolom, hogy nagy viták várhatóak: a britek kilépése egyrészt csökkenti a rendelkezésre álló forrásokat, másrészt a fejlett országok is inkább kapni szeretnének, mint befizetni – erre utal a központi elosztású források várható növekedése. Lengyel közgazdászok ugyanakkor kimutatták, hogy a régiónak jutó források jelentős része visszaáramlik Nyugat-Európába: akár az importon keresztül, akár úgy, hogy azt itt működő német tulajdonú vállalatok kapják. A német gazdaság számára sem érdektelen tehát a források fennmaradása, de nagyon kemény harc várható, hogy ki mennyit kapjon. Az is meghatározó lehet, hogy hogyan alakul a visszatérítendő és a vissza nem térítendő források aránya – várhatóan az előbbiek aránya növekedni fog.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS