Továbbra is érkezni fognak a pénzek Brüsszeltől, bár ennek ütemezése kérdéses – jelentett ki portálunk kérdésére Regős Gábor, a Századvég elemzője. A britek kilépése majd 2023-tól fogja a hatását éreztetni. Magyarország számára az idén is kedvezőek a gazdasági kilátások; Regős úgy saccolja, hogy mintegy négy százalék körüli növekedés várható. Az elemző úgy véli, hogy a forint árfolyamában nem lesz lényeges elmozdulás, az év egészét tekintve a 325 euró/forint árfolyamot tart valószínűnek.
Évek óta folyik a találgatás, hogy lesz-e pénzügyi válság a világgazdaságban. Ön szerint 2020-ban bekövetkezik?
Válságra nem számítunk, bár a külső környezet semmiképpen sem lesz kedvező. Válság alatt azt értenénk, ha a GDP a 2009-ben tapasztalthoz hasonló vagy azt megközelítő mértékben visszaesne, illetve pénzpiaci problémák is fellépnének. Ezzel szemben arra számítunk, hogy a magyar gazdaság 2020-ban is tud növekedni, még ha az előző két év 5 százalékos szintjétől némileg elmaradó ütemben is. A nagyobb nyugat-európai gazdaságoknál fennmaradhat a stagnálás, szerencsés esetben lassú növekedés következhet be.
Hogy saccolja, mennyi lesz a GDP?
A GDP-növekedése 3,9 százalékot érhet el, tehát továbbra is jelentősen meghaladja az uniós átlagot. Ebben továbbra is kiemelkedő szerepe lesz a fogyasztás bővülésének, amelyet – az árváltozástól megtisztítva – 4,9 százalékosra becslünk. Ezt változatlanul a bérnövekedés segíti elő. A beruházások volumene az előző években „megszokott” kétszámjegyű növekedés után idén 6,5 százalékkal bővülhet. A beruházások eredményeként a gyenge külső kereslet ellenére is növekedni tud az export, így idén már a nettó export is hozzá tud járulni a gazdasági növekedéshez.
Az életszínvonal egyik központi eleme az infláció. Mennyire várják 2020 egészét tekintve?
Az infláció várakozásaink szerint a jegybanki cél fölött, de a célsávon belül alakulhat, éves átlagban 3,4 százalékot tehet ki. A maginfláció éves átlagban elérheti a 4,2 százalékot. Az inflációt felfelé húzza a béremelkedés, az erőteljes belső kereslet és a gyenge forintárfolyam, míg lassítja azt a mérsékelt külső infláció. Az olajárak változása az infláció szempontjából kockázatot jelent.
Az árfolyam alakulása a 2019-es év slágertémája volt. Várható itt valamiféle elmozdulás?
Az árfolyam alakulását mindig nehéz előrejelezni. Remélhetőleg a forint gyengülése nem folytatódik, így összességében maradhat a jelenlegi 330-as árfolyam, vagy kismértékű erősödés következhet be, pl. 325-re.
A gazdaságvédelmi programban milyen lépések várhatók?
Bár a konkrét lépések nem ismertek, kétféle intézkedésre mindenképpen gondolok: az egyik ilyen az adócsökkentés (például a hatéves bérmegállapodás értelmében a szociális hozzájárulási adó mérséklése megfelelő reálbér-emelkedés elérése esetén), a másik pedig az adminisztratív terhek csökkentése, az üzleti környezet javítása. Ezeket tehát nevethetjük versenyképességjavító intézkedéseknek is.
Az EU-ban mi történik? Kapunk valamennyi pénzt Brüsszeltől, és ha igen, akkor mennyit?
A 2020-as év még az elfogadott, 2014-2020-as költségvetés mellett zajlik, csak a források lehívásának és kifizetésének ütemezése kérdés. A régi költségvetési ciklus bár 2020-ban lezárul, de a források még 2023 végéig felhasználhatók, így az új költségvetési ciklussal kapcsolatos viták nem éreztetik hatásukat azonnal. A gazdasági növekedés fenntartásához azonban szükséges az új ciklus forrásainak hatékony felhasználása – és természetesen az sem mindegy, hogy mennyit használhatunk fel. Ennek kapcsán azt gondolom, hogy nagy viták várhatóak: a britek kilépése egyrészt csökkenti a rendelkezésre álló forrásokat, másrészt a fejlett országok is inkább kapni szeretnének, mint befizetni – erre utal a központi elosztású források várható növekedése. Lengyel közgazdászok ugyanakkor kimutatták, hogy a régiónak jutó források jelentős része visszaáramlik Nyugat-Európába: akár az importon keresztül, akár úgy, hogy azt itt működő német tulajdonú vállalatok kapják. A német gazdaság számára sem érdektelen tehát a források fennmaradása, de nagyon kemény harc várható, hogy ki mennyit kapjon. Az is meghatározó lehet, hogy hogyan alakul a visszatérítendő és a vissza nem térítendő források aránya – várhatóan az előbbiek aránya növekedni fog.
Kia
2020-01-08 at 20:51
Ha a kormány nem lenne ilyen smucig az alkalmazottaival szemben, még nagyobb lehetne a GDP.
Nézzük_magát_a_dolgot
2020-01-12 at 16:38
Meséljen, kedves Kia, miből fizetné bőkezűbben a kormány az alkalmazottait? Csak nem a csökkentendő kevesebb adóbevétekből akar többet költeni? Az ember esze megáll, hogy még mindig vannak olyan emberek, akik látszólag tudnak írni is, olvasni is, és mégis azt képzelik, hogy az Állam az valami csodás pénztermelő mindentjáró malmocska, amely annak adhat, és annyit, akinek és amennyit akar. Igaza volt Einsteinnek: lehet, hogy a világmindenség nem végtelen, de az emberi butaság viszont igen.
Qrcsányipiktor
2020-01-08 at 14:34
A yahoo-n megjelent ez a cikk, így van.