Bár a kutatások azt mutatják, hogy idén karácsonykor a magyar lakosság több mint fele többet költött, mint amennyit előre eltervezett, és a tapasztalatunk is az, hogy a magas árak ellenére is tele vannak az üzletek, most lerántjuk a leplet arról, hogy valóban csak az infláció tehet-e a drágulásról. Spoiler: nem. A Századvég makrogazdasági üzletágvezetője szerint valóban döntően a háború okozta energiakrízis a felelős a magasabb árakért, de a kereskedők keze is benne van, hiszen a megemelkedett költségeiket továbbhárítják, és sokszor túláraznak. Isépy Tamás példaként említette, hogy a lengyel trappista sajt ára 25 százalékkal alacsonyabb, mint a hazaié, ami egészen megdöbbentő. A beszélgetésünk során azonban kitértünk arra is, hogy valóban elérhető-e a miniszterelnök azon célja, hogy jövőre egy számjegyű legyen az infláció, de Matolcsy György nagy port kavaró mondatai és a DK-s Varju László vészmadárkodása is szóba került.
Az infláció már a háború előtt is mutatott egy emelkedő tendenciát, hiszen a Bankmonitor adatai alapján utoljára 2021 novembere és decembere között nem emelkedett, azóta viszont mondhatni, rohamosan romlik a pénzünk értéke. Amíg a háború kitörésekor, 2022. februárban 8,3 százalékon állt az inflációs skála, a novemberi adatok két számjegyűre nőttek (22,5%). Ennek valóban a háború és az erre válaszul adott brüsszeli szankciók az oka?
Döntően a háború az oka és az ezzel járó energiakrízis. Az energiaárak ugyanis olyan brutálisan megemelkedtek, hogy a vállalatok azt beépítik az áraikba, tehát ezzel továbbadják a következő piaci szereplőnek a terheket. Szerintem ők túláraznak. Ezt a tényezőt pedig kevésbé veszik az emberek figyelembe. A német Ifo gazdaságkutató intézet jelentése is ezt támasztja alá, hiszen arról írnak, hogy a vállalatok egy sor esetben túláraztak, ami a profitjukban majd jövő májusban meg fog látszani.
A legtöbbünket az élelmiszer- és energiaárak érintenek, hiszen előbbi 43,8 százalékkal emelkedett az előző évhez képest, utóbbi 65,9 százalékkal. Vannak viszont olyan termékek – mint például az étkezési só, csak hogy egyet mondjak közülük –, ami nagyon megdrágult. Ennek az oka az, hogy az ársapkás termékek profitját így próbálják behozni a kereskedők, vagy a fentebb említett kereskedői túlárazás?
Sokan azt mondták, hogy inflációgerjesztő folyamat az, hogy vannak ársapkás élelmiszerek, mert valóban valahol kompenzálja azt egy kereskedő, hogy egy termékén veszít. De ehhez képest többet emelnek, hiszen nemcsak néhány termékre teszik ki a magasabb emelést, hanem sok termékre és azon magasabbat emelnek. A kenyér ára például 80–90 százalékos áremelkedésnél tart, ami főként a túlárazás miatt alakult így. Ezt igazolja az is, hogy a lengyel trappista sajt 25 százalékkal olcsóbb, mint a magyar trappista, annak ellenére, hogy a külföldi terméknek a szállítási költsége magasabb.
Az áremelkedés ellen lehet azzal tenni, hogy az ember nem vásárol belőlük, vagy csak kevesebbet, vagy esetleg nem ott veszi meg, ahol a magas árral találkozik?
Az emberek az idővel is kalkulálnak, ezért sokszor nem vacillálnak azon, hogy egy másik boltba menjenek. Viszont, ha a kereskedők összefognak, akkor nem alakulhat ki alacsonyabb ár. Lehet az ellenszer az, hogy körülnézek és máshol vásárolok, de ez időigényes, viszont lehet, hogy megéri.
Orbán Viktor arról beszélt még októberben, hogy az a célja a kormánynak, hogy egy számjegyűvé tegye az inflációt 2023 végére. Ez mennyire reális?
Ezt nem lehetetlen elérni azért, mert ha most decemberben felmentek az árak – lásd kenyér –, akkor nem valószínű, hogy jövőre is mondjuk 20 százalékkal emelkedik. Ami a megfontolás tárgyát képezi, amivel a kormány is számol, hogy az év elején még magas lesz az infláció, magyarul a 2022. március és a 2023. március közötti különbség még húsz százalék lesz, de utána ez elkezd csökkeni. Az árakkal kapcsolatban a vélemények megoszlanak: vannak, akik szerint jövőre az árak eshetnek, van, aki viszont ebben nem hisz. Én azoknak a táborát erősítem, akik hisznek abban, hogy jövőre bizonyos termékek ára csökkenhet.
A DK-s Varju László arra buzdított mindenkit, hogy vegye ki a pénzét a bankból, mert a kormány az emberek pénzéből fogja megkísérelni feltölteni az államkasszát. Ha az emberek felültek volna ennek a rémhírnek, az milyen következményekkel járt volna?
A kiindulópont az az volt, hogy a jegybankelnök azt mondta, hogy a lakosok mobilizálják a pénzüket, mert nem jó, ha a párnába rejtve tartják. Jobban járnak, ha bankba vagy állampapírba fektetik a megtakarításukat. Körülbelül ötezer milliárd forint van a lakosságnál készpénzben és bankbetétben, mondjuk úgy, hogy állampapírok helyett. Utóbbi pedig kisebb kockázattal jár, hiszen arra jóval kisebb az esély, hogy államcsőd alakul ki, mint az, hogy egy bank tönkremegy. Matolcsy György e tekintetben nem mondott rosszat, hiszen ezekkel a módszerekkel nem értéktelenedik az emberek pénze. Ezt a DK teljesen félreértelmezte, de az emberek szerencsére értették, hogy miről van szó. A ’90-es években is volt már ilyesmire példa, amikor a Postabank körül próbáltak pánikot kreálni.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter korábban azt prognosztizálta, hogy 13 százalékos nyugdíjemelés lehet januártól, ami a terveket felülmúlta, hiszen 15 százalékkal emelnek végül január elsejével; ezzel tartja magát a kormány ahhoz az ígéretéhez, hogy a nyugdíjak reálértékét megőrzik. Mindeközben, ha az EU tartja a szavát és a kifizetések megérkeznek, a pedagógusok bére is nő 21 százalékkal. Egyértelmű, hogy a fizetések emelése mérsékelné a családok terheit, amit az infláció okoz, de reális-e, hogy a munkáltatók emeljék a béreket?
Ez egy nagy kérdés a jövőben, de a vállalatoknak muszáj emelniük, mert akkor a munkavállaló máshova megy dolgozni. A fluktuáció a legtöbb helyen nagy, és ha az egyik helyen emelik a béreket 15–20 százalékkal, de a másik helyen nem, akkor beindulnak a mozgások. A jövő kérdése lesz, hogy az a vállalat, amely kevésbé vagy egyáltalán nem reagál az inflációra, mennyire tudja megtartani a munkavállalóit.
Matolcsy György ugye úgy fogalmazott, hogy válságközeli állapotban van a magyar gazdaság. Hogyan lehet megelőzni, hogy tényleg megéljünk egy gazdasági válságot?
Az emberek költségei most növekednek az energiakrízis és a szankciók hatásai miatt, és nem tudjuk, hogy jövőre mennyibe fog kerülni az energia ára. Lokálisan azonban lehet tenni a krízis ellen, mint például a kormány által indított gyármentő programmal, energetikai korszerűsítéssel vagy azzal, hogy ami az EU-tól jön helyreállítási pénz, az megy zöld újításokra. A gazdasági visszaesés persze benne van a pakliban, de ez nem hazai jelenség, hanem legalább európai szintű, de inkább világméretű.
Fotó: PestiSrácok.hu
Éva Mag
2022-12-29 at 17:33
KIRÁLYTIGRIS
Egyszer már probálkoztak a Hangyszövetkezet ujraélesztésével Torgyán idejében ,- a libsiknek, -összefogva a kereskedömaffiával- sikerült azonnal elgáncsolni. azota csönd és hullaszag van. pártunkéskormányunk részéröl is. nagy lehet valahol az érdekösszefonodás…
Mária néni
2022-12-20 at 13:23
Multi vásárlás kilőve, irány a piac…
Kitekintő
2022-12-20 at 07:46
Saját tapasztalat. Nemrég a Körúton sehol nem találtam egy árucikket, a DM -ben azt tanácsolták, nézzem meg a kínai üzletben. Meglepődve tapasztaltam, hogy milyen különbségek vannak az árakban. Egy termék például: Mokate 20 +4 , itt 900 forint, a Sparban 1450 forint. Milyen haszonkulccsal dolgozhatnak, ha a kínai sem jár rosszul? Az a tapasztalatom, hogy a nagyok tényleg kartelleznek, egy-két termék kivételével, mindegy hová megyek. Mindenesetre gyakrabban nézek be a kínai üzletbe, eddig eszembe se jutott. Sajnos a sarki ABC is horror árakkal dolgozik.
Solaris
2022-12-18 at 21:24
Nem kell direkt összefüggéseket keresni
a szándék, beszéd, és a történések között.
Úgy könnyebben kijön a megfejtés.
Tudományos libsizmus
2022-12-18 at 12:51
Az élelmiszer kereskedelem már a Kádár korban is maffia volt. Meg kéne már végre találni a módját ezt a parazita vérszívó bagázst végre kisöpörni a piacról.
Torockó
2022-12-18 at 09:33
Külföldi cégek kartelleznek és rabolják ki a magyarokat. Régóta tudjuk. Van fogyasztóvédelem, meg versenyfelügyelet Magyarországon?
Lehet, de az biztos, hogy nem működik. Nem szidni kell a rablókat, hanem elfogni és megbüntetni. Ez alapszabály. Illene alkalmazni!
JG
2022-12-17 at 19:59
MILYEN “MEGLEPŐ”!
Kinek meglepetés az, hogy a Deep State multi kereskedőláncai is megpróbálnak alátenni a kormánynak?
HA NEM B… ODA NEKIK, AKKOR BIZTOS, HOGY NEM IS HAGYJÁK ABBA!
Királytigris
2022-12-17 at 18:21
Egyszer hallottam, hogy a nagybanin az árú meg se moccan, és ötszőr-hatszor cserél gazdát. Természetesen mindig felárral.
Gyakorlatilag a kersekedelemre telepedig rá egy parazita, árufelhajtó réteg. Tulajdonképpen ezt a parazita réteget tartják el a vevők a magas felárral.
Kereskedő maffia…
dr. Kolompár Genitália
2022-12-17 at 17:33
Királytigris megemlítette a hangyaszövetkezeteket. Én viszont a hangyaagyúakat említeném. Tőlük kérdezem: Ha multi élelmiszer kereskedőktől elveszik az áremelésből eredő extraprofitot, akkor ki nyerészkedik a vevőkön? A helyes válaszhoz tényleg matematikusi képességek kellenek? Nem kellene a szemellenzőt és a heggesztőszemüveget levenni?
Királytigris
2022-12-17 at 17:22
http://www.mezogazdasagikonyvtar.hu/assets/digitarchiv/Hangya-elso-25-eve_1923_OCR.pdf
Királytigris
2022-12-17 at 17:20
Az illetékesek hallottak a Hangyaszövtkezetekről?
Azt kellen újra létrehozni, és a mohó kereskedőket ezzel kilehetne kerülni.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Hangya_Sz%C3%B6vetkezet
dr. Kolompár Genitália
2022-12-17 at 17:17
Magyar Gyula
Jó reggelt kívánok! Az élelmiszer kereskedő multikkal kezdték. Ez verte fel az árakat. Se fogyasztóvédelmi eljárás nincs a vészheklzetben történő túlárazások miatt, sem hatósági vizsgálat a multi élelmiszer kereskedők kartell árai miatt. A kormány pedig annak a kényszerű elszenvedője, hogy dől hozzá a lé az extraprofit adóból és az óriási áfa bevételből.. Ennyi véletlent egyszerre…
Magyar Gyula
2022-12-17 at 16:20
A kereskedelemre is ki kell vetni az extra profit után az adót.
ViAM
2022-12-17 at 13:07
Minap, mint éve óta, mentem a kisvárosi piacra, hogy mézet vegyek. Az öregúr alig pár kilométerről szállítja jóminőségű termékeit. Csakhogy! A kikészített 2800 forintra, mondta, hogy tegyek még hozzá egy ezrest, mert felment az ára. A miértre azt válaszolta, azért mert az ő méze nem Tescos, hanem igazi. Még jó, hogy nem azt mondta indoknak, hogy újabban fűti a kaptárakat és a fürdésre is rászoktak a méhek.
Bezzeg azok a kereskedők, akik nem emelték égig az árakat, hosszú sorok kígyóznak a standjaiknál, s nemigen kell nekik visszapakolászni haza felé.
etelex44
2022-12-17 at 11:19
Természetesen a jelenlegi háború – és az EU hibbant szankciós politikája – jelentősen hozzájárult az infláció emelkedéséhez, ám én is úgy éreztem, hogy boldog-boldogtalan árat emelt. Még olyanok is, akiknél ez nem volt indokolt. Egy darabig azon bosszankodtam, hogy miért nincs egy olyan szervezet, amely a vásárlók érdekeit figyelembe véve, szúrópróba ellenőrzésekkel figyelemmel kísérné az árak alakulását, de aztán rájöttem, hogy ez lehetetlen. Piacgazdaság van. Ha van vevő a drága termékekre, akkor az áruk drágák is lesznek.
aladin
2022-12-17 at 10:20
Ha Matolcsy nem ért egyet a Fidesz politikával és itt akarja a szart kavarni, akkor menjen egy házzal odébb az árnyékba és ott kavarja tovább. De mit is keres ez még itt a kormányban, még van ca. 1,5 éve mint bank elnök és utánna rögtön elkell engedni.
Nézzük_magát_a_dolgot
2022-12-17 at 10:11
Kaedves Mária néni! Ne legyenek illúziói. A piaci árus is kőkeményen alkalmazza a kereskedelmi láncok magasabb árait. Jó megfigyelő Ő! Jópár éve volt egy vitám egy különben nagyon rokonszenves és okos almatermesztő hölggyel. Ki volt akadva, hogy tőle 30 Ft-ért veszi meg az almát a (valószínűleg hiéna) felvásárló, és a nagyker-kisker átutaztatás után a boltban 160 Ft-ba kerül. Kérdeztem, miért nem árusítja a 30 Ft-os almáját 80 Ft-ért, mindenki hozzá menne a környékről, nem venné a 160 Ft-os almát a boltból. ire Ö azt válaszolta, hogy ugyan már, hogyan adhatná Ő az almát 80-ért, mert az almát tárolni kell, hűteni kell, van párolgási súlyveszteség, esetleg romlás, árusító helyet kell fenntartani, oda szállítani kell, árusnak bért és járulékokat fizetni, csomagoló zacskót adni, számlázni, nyereség is kellene, adózni kell, stb. No, mondom, ez az!
Mária néni
2022-12-17 at 09:03
Mondtmam sokszor, piacon kell vásárolni, igy kikerülöd, a nagyker,
kisker, adókat, szállitási költségeket és a busás hasznot.
Girolámo
2022-12-17 at 06:34
Ha a fölgzáz még a mostaninál is drágább lenne,akkor is már tegnap be kellett volna avatkozni.
A belföldi műtrágya ára nem játék.
Kizárt,hogy államosítás nélkül ezt meg lehessen oldani.
Ugyan az egész ocsmányság,ami most háborúban csúcsosodik ki,az épp azért van,hogy ne legyen kicsi szereplő.
Az képtelenség,ha nem teszünk ez ellen semmit.Az is képtelenség,hogy minden tekintetben másra bíztuk magunkat.
A tömeg ezt várta el ezt követelte,és most megfizet.
Girolámo
2022-12-17 at 06:23
Amikor a multik lerohantak bennünket,az állam azzal védekezett,hogy sok embert alkalmaznak,az építéshez építőanyagot vàsárolnak,abszolút tervezhető a profitjuk és ez garantált adóbevétel.
Első lépésben a kiskereskedelmet vágták haza.A “hazai”Magyarországon már 40éve az “ÉN”.Már a multik elött is párját ritkító volt az alaphangulat.
Zárjátok be a konkurenciámat gyerekek!
A kirakatnézegető kisember multinézegetése mint egyetlen időtöltés elég degenerált dolog.
De ezt a nyomorult irigy proli alapviselkedést,ami nálunk van,aztán végül ki ne használná ki?
Carolus
2022-12-17 at 01:55
Kgl3 és TalEde 100/100!
Amióta évekkel ezelőtt siránkoztak a külföldi élelmiszer-kiskereskedelmi láncok, azóta nézegetem évente a konszolidált beszámolóikat. Láss csodát, ezek mindenütt máshol veszteségesek, csak hazánkban nyereségesek, de olyannyira, hogy innen, Magyarországról tartják el a teljes világméretű működésüket! (ld. Spar, Tesco, Aldi, Lidl ) Egészen pofátlanul túláraznak, és ennek nem az ársapka az oka, hanem a mérhetetlen profit-éhségük. Kellene már egy rendes, magyar tulajdonú, nem lenyúlós élelmiszer-kiskereskedelmi lánc.
Most mi van: a kormány, hogy segítsen az embereknek, levitte az élelmiszerek áfa-ját. Mi történt: a kereskedők azonnal árat emeltek. Nem a fogyasztó, nem a termelő kapta meg a különbözetet, hanem a kereskedő. Erre mit csinál a kistermelő? Ő is annyiért, vagy közel annyiért adja a piacon, és már el is szálltak az árak. Ugyanez van az építőanyag-piacon is.
Ezt mesterségesen gerjeszti az EU, mert ennek a kirívó profitéhségnek a fő oka a vészhelyzetek fenntartása: a járvány után kezdett magára találni az eu gazdasága, de a háború és az esztelen szankciós csomagok végképp tönkretették az eu versenyképességét, és ennek az árát velünk fizettetik meg.
Guliver
2022-12-16 at 22:46
És nem lehetne a nyerészkedő kereskedőket jól picsán baszni? A lengyelek kereskedők miért nem nyerészkednek ezt tessék már megmagyarázni
Naprózsa
2022-12-16 at 22:13
Ott lehet rajtakapni például az élelmiszer túlárazást, hogy teszem föl a hosszú tartósságú konzervek árai duplázódtak. Viszont nem is idén gyártották őket. Mi sokat szállíttatunk házhoz, és kisebb üzletekben ugyanazt a konzervet sokkal olcsóbban tudom megvenni. A házhoz szállítás sem lett 2-3 szoros.
De vegyük a tejet ami 200-300%-os. Jó, mondjuk megduplázódott a táp ára, meg az energiáé is. Viszont nem lett 2-3-szoros a dolgozó fizetése, az adó sem, a víz sem, az eszközök sem, a csomagolóanyag, munkaruha és az istálló, fejőgép, stb sem. Akkor mitől lett 2-3-szoros a tej?
Theo
2022-12-16 at 21:53
Minden régióban kell nyitni egy -egy állami közérzet, amely a helyi árukat tárja, plusz a fix áras alap élelmiszereket.
LST
2022-12-16 at 21:52
Azt kell mondjam, hogy a kereskedők a legnagyobb nyerészkedők. Mondanám, hogy tisztelet a kivételnek, de én ilyenről ma nem tudok. Egyértelműen látható a kereskedők árfelhajtó tevékenysége. Ez ellen az ársapkás termékekkel nem lehet hatni, mert az ársapkás termékek árveszteségét egy az egyben szétosztják a többi termék áraira. Az ALDI, a Penny, a TESCO, a LIDL (és sorolhatnám) egy az egyben ezt teszi. A korábban kedvező árú saját márkás termékeik árai 100-250(!) százalékkal emelkedtek! Nos, egyrészt nem vagyok gazdasági szakember, másrészt meglehet, hogy a hatósági árképzés nem volt jó gazdaságszabályozási módszer, de hogy a globalista-piacgazdasági viszonyok mellett ilyen szabad rablás jellegű áremelkedések következzenek be, az mégis csak felháborító!
speedy gonzales
2022-12-16 at 21:45
Az én tapasztalatom, hogy az Aldi, Lidl árak követik a CBA (ami hazai !)áremeléseit, de vigyáznak, hogy még akkor se lőjenek túl rajta. A magyar kisboltok pedig a legdurvábbak.Szóval, hagyjuk már ezt a permanens külföldizést!
Naprózsa
2022-12-16 at 21:16
Már egy ideje írom, hogy az üveg, építőanyag és élemiszerpiacon túláraznak. Most még van tartalékuk az embereknek ezt a pofátlan túlárazást lenyelni, de karácsony után, főleg, ha tél végén jönnek az energiaszámlák, háttttt…
Lesznek itt még, árleszállítással adom, csak vidd mert ránk rohad akció
Csámpás Marcsa
2022-12-16 at 21:06
Tessenek hitelesen tájékoztatni.
A tojár árában benne van a tyúkok eltartása, az infrastruktúra.
Agáz és /vagy elektromos fűtés.
Miről tetszenek beszélni?
kgl3
2022-12-16 at 20:54
Az élelmiszer kereskedelemben a külföldi érdekeltségű multik dominálnak. Ők emelik túlzóan az árakat, érdekes módon a saját hazájukban nem emelnek ennyire – lásd az ellenzék zajongását arról, hogy nálunk a legmagasabb az infláció, ergo idegenéknél alacsonyabb. Nagyon indokoltnak látom Lázár János gondolatának a megvalósítását a saját lábra állásról, az idegen kereskedelmi multik kisöpréséről. Minden idegen az ellenségünk!
Xperx
2022-12-16 at 20:00
Aki picit figyelt az utóbbi években annak észre kellett vennie, hogy a kiskerek (multi kereskedelmi láncok, Tesco, Spar, Aldi, Penny, Lidl… stb), mindenre áremeléssel,létszám leépítéssel – ezt “átszervezésnek álcázva”-, reagálnak! Ez volt a kovid kezdetétől, a jelenlegi “ingláción” át folytatva a mértéktelen profitszerzést. Mindegy milyen áron, de az kell nekik!
No ennek kellene véget vetni! Ha kell befagyasztani azokat az árakat, piaci verseny ide vagy oda, az maradjon aki a lehető legalacsonyabb áron piacon marad!
Jelen helyzetben ezek mind karteleznek, nem piaci versenyt folytatnak!!!
Kemény, határozott lépések kellenek ezekkel a… Rablokkal szemben!!!
Orientál
2022-12-16 at 19:55
Tal Ele Teljesen igazad van és minél előbb.
Álmos
2022-12-16 at 19:53
Egyetértek.Az àremelés jórészt a kereskedők túlàrazása miatt szöktek fel.
angelblind652
2022-12-16 at 19:33
OK! KEZDJÉK A BÜNTETÉSEK KISZABÁSÁT A SPARRAL! ŐK A LEGDURVÁBB ZSAROLÓI A VÁSÁRLÓKNAK.
Nézzük_magát_a_dolgot
2022-12-16 at 19:20
Abban igaza lehet Herr Májashurkának, hogy a kisker árak elszabadulás nagyobb mértékű a költségnövekedés miatti jogos mértéknél, így szerinte legalábbis részben nem szankciós, nem háborús, hanem profitmaximalizáló drágulás van..
Mekkelek
2022-12-16 at 19:15
Pontosan – a 20 százalék inflációt részben az élelmiszerárak indokolatlan emelésének köszönhetjük. 2-3 szorosára emeltek bizonyos termékeket (kaukázusi kefirtől, ketchupon át a prémium csokiig) amelyekből egy kamion is milliárdos tétel, már korábban is gigaárréssel árulták. De 2.8 ás tejet nem tartanak a rohadékok, mert csak 20 Ft ot keresnek literén.
A kartellezés gyanúja is megállhat.
TalEle
2022-12-16 at 19:05
Az extraprofit adó szempontjából érdemes lenne megvizsgálni a külföldi – zömében német- élelmiszer kiskereskedelmi láncokat is! Az infláció 50%-a az élelmiszerárak drágulásából adódik, ergo, nagy a valószínűsége, hogy a „háborús infláció” miatti esetleges extraprofit egy része is itt keletkezik, a Brüsszelbe panaszkodni járó f@szopó német cégek között…