Pesti Srácok

Révész Máriusz: nem kell elfogadni, hogy évente hatszázan halnak meg közlekedési balesetben

Révész Máriusz: nem kell elfogadni, hogy évente hatszázan halnak meg közlekedési balesetben

A Mentsünk meg 600 életet! elnevezéssel induló közlekedésbiztonsági programot bemutató sajtótájékoztatón Révész Máriusz, az aktív Magyarországért felelős kormánybiztos úgy fogalmazott: 2012-ig nagymértékben csökkent a halálos közlekedési balesetek száma Magyarországon, de azóta stagnálnak a számok. 2012 és 2019 között évente átlagosan 600-640 ember halt meg a közutakon. Ennek nem kellene így lennie.

A magyar utakon egymillió lakosra vetítve 62–64-en haltak meg, az Európai Unió átlaga 49–50 körül van, de vannak olyan országok, ahol egymillió lakosra vetítve 30 alatt van a halálos közlekedési balesetek száma. Oslóban tavaly egy ember halt meg közlekedési balesetben, Helsinkiben három, Bécsben 18, Budapesten 51 – fogalmazott Révész, aki azt is elmondta: ha az uniós átlag szintjére le lehetne csökkenteni a halálos közlekedési balesetek számát Magyarországon, akkor évente 100-150 életet lehetne megmenteni; ha a legjobb országok szintjére, akkor évente 300 életet.

Révész Máriusz hozzátette: a Közlekedéstudományi Egyesülettel közösen ezért döntöttek úgy, hogy elindítják a Mentsünk meg 600 életet! elnevezésű programot. A kampányban felhívják a figyelmet arra, hogy túl sokan halnak meg közlekedési balesetben az ország útjain és ez ellen mindenkinek tennie kell, és várják az emberek véleményét arról, mit kellene tenni, hogy kevesebb közlekedési baleset történjen.

Emlékeztetett: a kormánybiztosság több lépést is tett már a közlekedésbiztonság javításáért, például elkészítették a Közlekedő kisokost az általános iskola 4. osztályos tanulóinak, és a védtelen közlekedők védelmének erősítése, a biztonságos közlekedés érdekében elkészítették a KRESZ-módosítási javaslatukat is. A kormánybiztos véleménye szerint nagyobb odafigyeléssel, türelemmel sok közlekedési baleset megelőzhető lenne. Reményét fejezte ki, hogy a kampánnyal hozzájárulhatnak a balesetek számának csökkentéséhez.

PestiSracok facebook image

Kiss Csaba, a Közlekedéstudományi Egyesület (KTE) közlekedésbiztonsági tagozatának tagja hangsúlyozta: nem szabad elfogadni, hogy a közlekedés velejárója a halál és a sérülés. Elmondta: a KTE októberben végzett egy felmérést, amelyben valamennyi közlekedő réteget megszólították a gyalogosoktól a hivatásos sofőrökig. A kérdőívet 1700-an töltötték ki, és bár a részletes kiértékelés még tart, már most látszik, hogy a közlekedési kultúrával a többség nincs megelégedve, és a válaszadók inkább rossznak, mint jónak tartják a közlekedés biztonságosságát. A balesetek bekövetkeztéért az agressziót, a stresszt és a figyelmetlenséget emelték ki. A megelőzésért a válaszolók szerint az agresszió elleni fellépésre, képzésre, közlekedésre nevelésre és az egymás iránti felelősség erősítésére lenne szükség. Elmondta azt is, hogy a Mentsünk meg 600 életet! programhoz kapcsolódóan ötletpályázatot írnak ki. Január 15-ig olyan ötleteket, javaslatokat várnak, amelyek a közlekedési balesetek csökkentését szolgálják, tudatosítják a problémát, és javaslatot tesznek a kezelésére.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Vajda János

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.