Rohadék cinizmus, amit Amerika művel az ukránokkal
Amerika most nem ér rá, fáj a feje (a választások miatt), a pénz elfogyott. Ha ez nem lenne elég, Amerika arra kéri az ukránokat, hogy ne bombázzák az orosz energetikai létesítményeket, mert a végén nagyon megemelkednének az üzemanyagárak Amerikában. De azért az ukránok tartsanak ki, szorítanak nekik nagyon, már nincs messze a végső győzelem. Amit morális nagyhatalomként végig támogatni fog Amerika, kivéve, ha éppen fontosabb dolga akad, vagy nem áll érdekében. Vajon Ukrajna bele mer harapni abba a kézbe, amelyik már nem eteti, de képes fegyelmezni?
Először is tisztázzuk: ahogy Oroszország támad mélységi célpontokat, úgy az ukránoknak is joguk van erre. Sőt, stratégiai kötelességük is lőni az összes katonai, nem civil (!) célpontot, ha nemcsak kapni, hanem adni is szeretnék a pofonokat, meg úgy általában véve komolyan gondolják, hogy van bármi esélyük ebben a háborúban. Az, hogy a nyugati világ ebben a tevékenységben korábban csak tessék-lássék támogatta őket, legtöbbször megtiltva, hogy az általuk átadott eszközökkel ilyesmit műveljenek, a mögött az a megfontolás állt, hogy a háború végén úgy akartak tenni, mint akiknek semmi köze nem volt a konfliktushoz, viszont szeretnének pénzt keresni. Az eszkaláció aztán a medve után vitte a málnásba az európai cirkálórakétát, de ekkor jött a mindig okos, megfontolt és becsületes Amerika, aki óvatosságra és visszafogottságra intette az ukránokat, mert most ez áll érdekében. Elvégre csak összeomlás közeli helyzetben vannak az ukránok, minek nekik támadni az orosz utánpótlást...
Mert mi a legfontosabb az ukrán honvédő háborúban? Bizony, az USA érdekei! Mi más?!!
És mivel kampány van, ezért mégsem szabad orosz energetikai létesítményeket, vagyis finomítókat és olajraktárakat támadni, mert Biden az ígérte az amerikai polgároknak, hogy csökkenti az üzemanyagok árát. Az ukránoknak meg nincs amerikai szavazati joguk – mint az közismert. Ha pedig hiány keletkezik a kínálati oldalon, amiért az ukránok elfüstölték a háború egyik legalapvetőbb kellékét, az üzemanyagot, akkor az amerikai kutaknál több dollárt kell hagyniuk a választópolgároknak. A dolgoknak meg van hierarchiája, létezik fontossági sorrend, és mivel az amerikai választópolgár érzékeny a pénztárcájára, ezért az ukránok inkább hagyják érintetlenül azokat a finomítókat és raktárakat. Elvégre csak legalapvetőbb célpontjaikat kell feladniuk azért, hogy a Demokrata pártnak maradjon valami minimális esélye az elnökválasztásra. Ez bizony sokkal fontosabb, mint Ukrajna honvédő háborúja volt, amibe belehülyítették ígéreteikkel Kijevet.
Váratlan fordulatként a pénzhiány ezzel egy időben egészen szokatlan ötletek kimunkálására sarkallják az ukránokat. Például követelik, hogy a nyugaton ragadt orosz állami vagyon foglalják le, adják át Ukrajnának, hogy abból mindenféle szükséges fegyverzetet beszerezhessenek Amerikából. Vagyis az USA nem finanszírozza Ukrajnát, mert nincs pénz lóvére, nem ér rá és fáj a feje, de azért rákényszeríti európai partnereit, hogy átvegyék a szüretelhető pénzfa szerepét, emellett az oroszok pénzére is szívesen rátenné a kezét. De az ukránok közben ne támadjanak orosz energetikai létesítményeket, mert az nekik most nem jó. Most nem alkalmas rá az idő, majd később.
Természetesen Amerika számára nem opció a béke, nem opció a tűzszünet, nem opció a tárgyalás, de éppen nem ér rá, hogy pénzt és energiát fordítson Ukrajnára. Amelyiket sosem fog cserben hagyni – ahogy ígérte 2022 tavaszán. Kivéve ha. Európa azért adjon oda mindent is, legyenek megszorítások, a GDP 2-5 százalékáról mondjon le, ám roppant fontos, hogy Ukrajna a kapott vagyonelemeket és támogatásokat a tengerentúlon költse el.
Ebből is látszik, hogy Amerika mennyire kitartóan támogatja Ukrajnát, hiszen pénzért cserébe ad nekik fegyvert.
Ez most így alakult, de ne legyen már belőle sértődés, mert abból Putyin a végén kikerekítene valami hamis narratívát. Valami olyasmit, miszerint az USA kormányzata cinikus szarháziak gyülekezete, akiket sokkal jobban érdekel a saját politikai karrierjük és a pénz, mint az a háború, amibe belecsábították Ukrajnát.
És tényleg ne essünk Putyin csapdájába! Ki gondolta volna 2022-ben, a törökországi tárgyalások megszakításakor, hogy 2024 végén lesz egy elnökválasztás az USA-ban? És ki gondolta volna, hogy az amerikaiak csak addig tartanak ki a szövetségeseik mellett, ameddig az érdekeik úgy diktálják?
Tulajdonképpen kinek volt ez meglepetés? És miért?
