Most akkor román volt Mátyás király, ahogy a románok állítják, vagy sem? – ez a kérdés sokakban felmerült azzal a sajtóhírrel kapcsolatban, hogy a Magyarságkutató Intézet legújabb bejelentése szerint sikerült azonosítani a Hunyadi család genomját. Erre a kérdésre is választ kaptunk az intézet csütörtöki sajtótájékoztatóján.
Mint arról korábban beszámoltunk, a Magyarságkutató Intézet horvát–magyar partnerségben végzett kutatásai nyomán nemrégiben azonosították a Hunyadi-leszármazottak genetikai származását. A lepoglavai sírbolt feltárását követően – ahol Hunyadi Mátyás fiának, Corvin Jánosnak és unokájának, Corvin Kristófnak földi maradványai fekszenek – a csontokból kinyert DNS izolálásával meghatározták a sírban fekvők maradványainak teljes genomszekvenciáját, amely mindkettőjüknél széles eurázsiai elterjedtséget mutatott.
A csütörtöki sajtótájékoztatón, amelyen Prof. Dr. Kásler Miklós, miniszterelnöki biztos, az Intézet tiszteletbeli elnöke, dr. Horváth-Lugossy Gábor, főigazgató, Makoldi Miklós Zsombor, a Régészeti Kutatóközpont igazgatója, valamint dr. Neparáczki Endre, az Archeogenetikai Kutatóközpont igazgatója vettek részt, részletesen beszámoltak a kutatás menetéről és az eredmények alapján levonható tanulságokról.
Corvinok. Fotó: Magyarságkutató Intézet/Facebook
Egy korábbi interjúban Neparáczki Endre már felhívta a figyelmünket arra, hogy általánosságban a Magyarságkutató Intézet vonatkozó kutatásainak kiindulópontja a székesfehérvári Szűz Mária prépostsági templom, ismertebb nevén a Nagyboldogasszony-bazilika, amelyet Szent István az ország szakrális középpontjának szánt, ahol a királyokat koronázzák, majd oda temetkeznek. A történelmi hányattatások, a törökdúlás során a királysírokat megbolygatták, a csontokat összekeverték, így jelenleg 800–900 beazonosítatlan személy maradványai találhatóak a székesfehérvri osszáriumban. A jelenlegi kutatáshoz kapcsolódó fontos tény, hogy a feltételezések szerint Mátyás király földi maradványai is a csontok között találhatóak, megfelelő genetikai ismeretek hiányában azonban eddig nem lehetett őt azonosítani. A lepoglavai feltárás tehát azért jelentős, mert Mátyás leszármazottai révén maga a király is azonosítható lesz.
A Hunyadiakkal először jelenik meg a pátria, a haza fogalma a magyar történelemben
A kutatást ismertető sajtótájékoztatón Kásler Miklós elöljáróban arról beszélt: a magyar történelemben az Árpád-ház és az Anjou-k három világhatalom (a német–római birodalom, a kijevi rusz fejedelemség és a török) hatalmi vákumában egy, a kereszténységre és annak védelmére épülő királyságeszményben gondolkodtak, míg Luxemburgi Zsigmond jó diplomáciai érzéke ellenére végeredményben nemzetközivé tette a magyar királyságot például abban az értelemben, hogy lehetővé tette bizonyos feltételek mellett, hogy a Habsburg-ház is örökölhesse a magyar trónt. Ebben az értelemben a magyar királyság intézménye anyagiakra váltható tárggyá vált, miközben Luxemburgi Zsigmond nem fordított kellő figyelmet a kereszténység védelmére vagy a husziták elleni harcra.
Az intézet tiszteletbeli elnöke kiemelte: ebben a sorban a Hunyadiak ismételten egy más uralkodói minőséget képviseltek, amelynek egyik legfőbb ismérve, hogy az Istentől eredeztetett, származási alapú hatalmi berendezkedést felváltotta az egyéni képesség, ambíció, lovagi erény, amely érdemeivel szolgál rá egy ország irányítására, és amely szemléletet a korabeli (köz)nemesség is támogatta, mivel szerették volna elkerülni, hogy idegen király üljön az ország nyakára. Hunyadi János esetében saját hitvallása fejezi ki ezt a szemléletváltást, hiszen ő életét és halálát akarta feláldozni a haza oltárán, még akkor is, ha a klasszikus értelemben vett nemzetfogalomtól eltérően ő még pátriáról beszél. Hunyadi Mátyás esetében ez a királyságeszményben végbement változás még szembetűnőbb, hiszen a reneszánsz uralkodó képe a vallástól eltávolodva már a ráció, a kritika irányába mutat, bár Mátyás még kellő egyensúlyt tart fenn a két véglet között, és lényegében ő hagyományozza tovább a Szent Korona eszméjét is az utókorra.
Kásler Miklós, Horváth-Lugossy Gábor, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója, Neparáczki Endre, a Magyarságkutató Intézet archeogenetikai kutatócsoportjának igazgatója. Fotó: MTI
Mátyás román király volt?
Makoldi Miklós beszélt a sajtótájékoztatón arról, hogy Corvin János, Mátyás törvénytelen fia horvát–szlavón bánként, bosnyák királyként kerül a mai Horvátország területére. A kutatások során a lepoglavai sír fedlapjának kiemelése után egy gótikus, téglával kirakott sírkamrában találták meg azt a XIX. századi ereklyetartó koporsót, amelyet a korábbi kutatást végző Török Aurél helyezett még el ott. A koporsófedél eltávolítása után megtalálták a harminc éves János, és fiának, az öt éves Kristófnak nem antropológiai rendben elhelyezett csontjait. Makoldi Miklós kiemelte: már a két csontváz előzetes antropológiai vizsgálata is utalt arra, hogy valóban a Corvinok földi maradványait találták meg.
Neparáczki Endre a feltárás történetének fonalát átvéve arról beszélt, hogy az antropológiai megerősítés mellett a csontok származása tekintetében a genetikai vizsgálat mondja ki a végső szót; ennek jegyében kvázi roncsolásmentes technológiával olyan csontpormintát nyertek ki, amely alapján a DNS-izolátumból a teljes genomsorrendet sikerült meghatározni. A kutató kitért arra: a vizsgálatok rámutattak, hogy a Corvinok ősi európai genomösszetételűek, a legnagyobb genetikai hasonlóságot a szintén a Kárpát-medencéből eredeztethető európai neolit mintákkal, és az ősi magyarországi neolit és rézkori mintákkal mutattak.
A sajtótájékoztató ezen pontján merült fel a kérdés: választ adnának-e a kutatások arra, hogy Mátyás valóban román származású volt, ahogyan azt a román történetírás beállítani szereti. Kásler Miklós az újságírói felvetésre úgy reagált: kilenc nemzet vallja Hunyadit magáénak, ugyanakkor nincs olyan genetikai haploid, hogy magyar, szerb vagy akár román. A Hunyadiak esetében is az ősi európai genomösszetétel nyert bizonyítást. Kásler Miklós ugyanakkor kiemelte: ebben a kérdésben sokkal inkább számít, hogy milyen volt Mátyás érzésvilága, amely a kezdetleges nemzeti pátriaeszményhez csatlakozott, hogy milyen hagyományok örököseként tartotta magát számon. Mint kiemelte, a Hunyadiak a törökökkel harcoltak a kereszténység védelmében, és nem ortodox, hanem római katolikusok voltak, ez pedig mindent elmond arról, milyen uralkodóháznak tekinthetjük a Hunyadiakat, és milyen uralkodónak Mátyást.
Vezetőkép: MTVA/Bizományosi/Jászai Csaba
Facebook
Twitter
YouTube
RSS