Vajon mi kell ahhoz, hogy valakit még a saját politikai táborába tartozó elvbarátai is – direkt nem írok kollégákat -, a közélet átlagnyelvezetéhez képest is rendkívül erős kifejezésekkel támadjanak? Mi kell ahhoz, hogy Róna Péter nevének hallatára – kivált hogy az ellenzék köztársaságielnök-jelöltje lett – Simor András és Király Júlia egykori jegybankárok egy emberként szisszenjenek fel, és első felindulásukban keményen beleszálljanak Rónába? Mit, vagy miket kell ahhoz csinálni, hogy valakit „erkölcstelen figurának”, illetve „huncut pici gazembernek” nevezzenek még azok is, akiknek ezt a valakit egyébként hivatalból támogatniuk kellene?
Kezdjük ott (visszatérve itt a legelső mondathoz), hogy talán azért, mert Simor András volt MNB-elnök és Király Júlia volt alelnök nem tekinti kollégájának Róna Pétert. Nem is lehet őt annak nevezni, hiszen – előbbi két emberrel ellentétben – Róna Péter nem közgazdász, és annak ellenére, hogy mindig is szeretett közgazdasági témákban sziklaszilárdnak hitt véleményeket megfogalmazni, soha nem is volt az. Domány András a jobboldalinak vagy konzervatívnak nem igazán nevezhető Élet és Irodalomban 2013-ban ennek kapcsán ezt írta Rónáról:
Amerikában gazdaságtörténeti, Oxfordban jogi diplomát szerzett, vagyis, ha jól értem, szorosan vett közgazdaságtant sosem tanult.
A fekete barátok szakértője
A Mandiner című hetilap beszámolója szerint az ÉS-nek már korábban is feltűnt, hogy Róna úgy hivatkozik magára, mint az Oxfordi Egyetemen a “Blackfriars Hall tanára”, ami a Domonkos-rend teológiai és filozófiai tanulmányi központja Oxfordban. A Rónát a „fekete barátok szakértőjének” nevező Domány így írt az ÉS-ben:
A 21 000 diákot oktató Oxfordi Egyetemnek van közgazdasági kara (department), pénzügyi kutatóközpontja is. Ott Róna Péter nem szerepel, még a közgazdászok más karokon, college-okban címszó alatt sem.
Vagyis: Róna Péter nem közgazdász, nem közgazdászprofesszor, ugyan tanít is Oxfordban, de biztosan nem pénzügyet.
Nem kapott pozíciót és befolyást
Róna Péter tehát, aki szorosan vett közgazdaságtant soha nem tanult, tehát ilyen végzettsége nincs, a magyar gazdaságpolitika jövőjéről értekezik az ellenzék kormányfő-jelöltjével és közgazdászként járja sok esztendeje már a tévéstúdiók közéleti műsorait. Róna Péter az Oxfordi Egyetem tanárának nevezi magát szinte minden szóba jöhető alkalommal, ám arról, hogy pontosan mit is tanít a ködös Albionban, nem köti az orrunkra, és arról nem is tud senki semmi biztosat. Róna Péter a jelek szerint nem más, mint egy álközgazdász, aki vélhetően az áltanári címmel is kérkedik. Valós és valótlan stallumait pedig kizárólag arra használja fel, hogy a hangzatos megállapításokkal maradjon talpon a hazai megmondóemberek és beszélő fejek cirkuszában. De leginkább beosztást és pozíciót szeretne. Ezért támadta teljes erővel 2010 előtt a Gyurcsány-Bajnai kormányok intézkedéseit és vált viharos gyorsasággal a kormányváltás után ismét ellenzékivé, amikor nem kapta meg az általa remélt pozíciót és befolyást.
Szerencse, hogy mégse lesz államfő
Most látszólag eljött az ő ideje, hiszen az ellenzéki államfőjelölti felkérés hazai pályafutásának eddigi csúcsát jelenti. Abban az országban lehet egy időre koronázatlan király, amit nem vall hazájának és nem zavarja őt a cigányozó, zsidó listákat gyártó, szélsőséges nézeteket valló jobbikosok jelölése sem. A nemzet egységének képviseletére vállalkozót a nemzet egy részét kirekesztők emelték pajzsra, hiszen Rónát a Jobbik zsarolására nyelte le az ellenzéki összefogás többi pártja. Róna Péter tehát egy álmagyar álközgazdász. Még szerencse, hogy köztársasági elnöknek is csak pszeudó, és az általa – illetve a hazai ellenzék által – megtestesített rémálom sem válik valóra.
Fotó: MTI/Magócsi Márton
Facebook
Twitter
YouTube
RSS