Az emberek többsége, ha meghallja a vadászat szót, a szegény állatok szívtelen elejtésére asszociál, ami bár valóban a vadászat része, de csak az egyik pontja. A vadászok ugyanis nem csak lelövik, hanem figyelik, etetik, gondozzák is ezeket az állatokat, de a populációt is szabályozzák természetes ellenség hiányában. A vadászatnak ugyanakkor Magyarországon hatalmas kultúrája van és rengetegen kíváncsiak rá, nem véletlenül döntött rekordot a Vadászati és Természeti Kiállítás látogatóinak száma is.
Hogy miről is szól a vadászat igazából, mit kell tenni, hogy valaki jó vadásszá váljon és hogyan lehet pozitívabbá tenni a puskacső másik oldalán állókat is, egy kerekasztal-beszélgetés során fejtegettük a WB Shooting Center tulajdonosaival és vezetőjével, akik maguk is vadászok. A finom vadételekhez viszont a jó borok illenek, de hogy a két mesterség hogyan kapcsolódik, és a kulináris élményen túl,mit ad számunkra a jó étel és a minőségi bor, azt Héczei Imrétől, az Ordo Vini Venatorum Vadász Borrend elnökétől, nagymesterétől tudtuk meg.
A beszélgetésünket azzal indítottuk, hogy hogyan is kapcsolódik a vadászathoz a borászat és mit tud az Ordo Vini Venatorum Vadász Borrend a többi hasonló szervezethez képest. Héczei Imre a szervezet elnöke elmondta, hogy az egész világon egyedülálló ez az általuk alapított borrend, ugyanis egy személyben két tevékenység űzése nem jellemző. Több mint húsz évvel ezelőtt alakultak meg és egy baráti társaságot alkotnak. Céljuk pedig a vadászat és borászat mások által ismeretlen, de misztikusnak tartott világának a megismertetése, amit – úgy vélik – sikerült elérniük. A vadászatot sokan az öléssel párosítják, holott a vadászat ennél jóval komplexebb dolog, a vadgazdálkodásnak egy végrehajtása – jegyzi meg Héczei. A vadgazdálkodást pedig nem véletlenül tanítják az egyetemeken.
Én úgy érzem, hogy az emberek, akik a vadászattal kapcsolatban bármilyen nyilatkozatot tesznek, jobban tennék ha utánanéznének a dolgoknak és rájönnének, hogy a vadgazdálkodás, amit mi művelünk az ugyanolyan, mint az állattartás, csak sokkal kiterjedtebb, hiszen nagyobb területen műveljük, ahol az állatok, akik a későbbiek folyamán terítékre kerülnek, boldogan élnek. Ellenben a nyolc négyzetméteren tartott 16 sertéssel, akiket aztán elvisznek egy vágóhídra.
Héczei azt javasolja a természetvédőknek, hogy menjenek el egyszer egy vágóhídra és garantáltan vegetáriánusok lesznek rövid időn belül.
A vadászat tehát nem csak egy öncélú gyilkolászás
-emelte ki a nagymester. Kicsit visszatérve a vadászat és a borászat összefüggéséhez elmondta, hogy a vadászatok után a régi időkben nagy lakomákat tartottak, amelynek elengedhetetlen velejárója volt a jó bor. Ezt akarják ők is újra összekapcsolni a borrendjük segítségével.
A bor egy olyan éltető nedű, amely ellentétben más italokkal, mindenki számára az egészsége szempontjából javasolt. Nem véletlenül javasolják az orvosok is, ahogyan az sem véletlen, hogy a borrendünk tagjai között is több orvos van.
S bár sok étteremben van sommelier, ettől függetlenül ők sem tudják mindig, hogy milyen ételhez, milyen bor dukál. További probléma, hogy előbb az italrendelést veszik fel, pedig az ember akkor tudja, hogy mit akar inni, ha már tudja, mit akar enni, hiszen a bornak az ételhez passzolnia kell -jegyezte meg az elnök.
Az emberek elfelejtettek beszélgetni, pedig a borhoz az is kell
Ugyanakkor mégsem a bor a legnépszerűbb ital Magyarországon, amit Héczei Imre azzal magyarázott, hogy egyrészt a divatok dominálnak, a fiatalok körében és most inkább a színes italok élveznek előnyöket, másrészt a borozáshoz idő kell. Mint fogalmazott:
Ki kell választani egy jó ételt, mellé egy jó bort és beszélgetni kell. Az emberek viszont elfelejtettek beszélgetni. Remélem, hogy ez csak egy átmeneti állapot.
Jó hír azonban, hogy sok fiatal komoly szinten érdeklődik a borászat iránt, vannak borász családok, ahol a gyerekekben már zsigeri szinten ott van a szőlő és a bor iránti érdeklődés és csak tovább kell vinni a tradíciót. A borászok egyébként manapság komoly támogatásokat kapnak, ennek köszönhetően pedig technológiai fejlesztéseken mentek keresztül. A jövőjük tehét a piacon múlik.
Egyedülálló lőmozi segítségével gyakorolhatnak a vadászok
Ahhoz azonban, hogy valaki vadász legyen, nagyon komoly feltételeknek kell megfelelnie
-ezt már Weigl Árpádtól, a Budakeszin található WB Shooting Center egyik tulajdonosától tudom meg, aki maga is régóta vadászik. A feltételek közé tartozik, a nagykorúság és a büntetlen előélet, valamint a magyarországi állandó lakcím. Továbbá vadászvizsgát kell tenni, amihez egy sokrétű tananyagot kell elsajátítani, de kell fegyverismereti és pszichológiai vizsga, valamit ki kell váltani a vadászjegyet és tárolási helyet is kell biztosítani a fegyvereknek, amit a hatóság ellenőriz. Ezt követően ad engedélyt a rendőrség, hogy a vadász fegyvert vásárolhasson.
Nyitrai Péter, a létesítmény vezetője pedig megjegyezte, hogy a lőtér azért is jó, mert itt azok is gyakorolhatnak, akiknek nincsen engedélyük, viszont sokféle fegyver áll rendelkezésre. A WB Shooting Center pedig Magyarországon egyedülálló módon hozott létre egy lőmozit, ahol különböző, kivetített, mozgó állatokra lehet lőni.
Ez olyan helyzetet teremt, mintha az ember egy vaddisznóvadászaton lenne
mondta a lőtér vezetője. Barla Szabó Attila, a lőtér másik tulajdonosa ugyanakkor hozzáteszi, hogy
elsősorban az emberen múlik, hogy el tudja-e ejteni azt a vadat, teljesen mindegy, hogy egy 100 ezer forintos vagy egy több millió forintos puskával lősz, teljesen mindegy , hogy közepes kaliberrel vagy egy nagy kaliberű fegyverrel teszed, ha tudod, hogy hova kell lőni akkor az állatot szenvedésmentesen tudod lelőni.
A pontos lövés miatt tehát fontos, hogy a vadászok is időnként betérjenek a lőtérre és ne az állatokon gyakoroljanak.
Közel a duplájára nőtt a vadászok száma
Weigl elmondta tovább, hogy egyre nagyobb népszerűségnek örvend a vadászat, ugyanis a kilencvenes években körülbelül 45 ezer vadász volt Magyarországon, most ez a szám olyan 75 ezer körül mozog. Ennek egyik oka az is, hogy régen sokkal nehezebb volt vadásztársasági taggá válni és fegyverhez jutni. Most viszont, ha valaki érez magában affinitást és megvan hozzá a háttere, akkor gyorsan hozzá tud jutni a vadászterülethez és a szükséges engedélyekhez is.
Negatív szereplőként állítják be már a mesékben is a vadászokat, ezért rossz a megítélésük
Az emberek fejében a vadászat ugyanakkor még mindig egy céltalan gyilkolászásként él, ugyanakkor az emberek előszeretettel fogyasszák a vadhúsokat, ha már az asztalon van. A lőtér tulajdonosa szerint a vadászat pejoratív megítélése azért van, mert nagyon rossz a médiájuk.
A magyar vadászati kultúra Európában nagyon híres, ezért is szeretnek hozzánk jönni külföldi vadászok. Megszerettetni az emberekkel az én véleményem szerint egyféleképpen lehet, ha óvodás kortól gyakorlatilag a gyerekek már nem a Vukon nőnek föl, amiben csúnya a vadász és lelövi szegény kis Vukot és nem a Bambin, ahol szerencsétlen őzet – ami egyébként szarvas – üldözik és ölik a vadászok.
A vadászok az állat kilövését követően egy rituálét is végrehajtanak, egyfajta végtisztességet adva az állatnak. Sebtöretet adnak az elejtett vadnak, ami azt jelenti, hogy gallyakkal eltakarják a lövés helyét, és az utolsó falatot az állat szájába helyezik. A vadász pedig, aki lelőtte az állatot, a kalapja mellé szintén töretet kap. Majd kürtös hívnak, mivel minden magyar vadfajnak megvan a maga szignálja. Így fejezik ki a tiszteletüket az állat felé.
A legnagyobb természet-és állatvédők a vadászok
-jegyzi meg Weigl hozzátéve, hogy sajnos az a tévhit a vadászokról, hogy félrészegen kimennek az erődbe és mindent lelőnek, ami keresztbe áll van, hogy egymást is, mert ennek van hírértéke. Azok a természetvédők viszont, akik a kanapéból osztják az igét, soha nem mennek ki például árvízkor menteni szerencsétlen bajba jutott vadakat, a vadászok viszont ezt megteszik. A vadak ugyanakkor károkat is okoznak, akár a kertekben, akár a közutakon. Utóbbi esetében is a vadásztársaságok fizetik ki a kár tíz százalékát.
Héczei Imre közbeszúrja, hogy a vadászok főként figyelik az állatokat, nézik, hogy milyen bajuk van, milyen kondíciójuk. Csúcsragadózók hiányában a vadászok próbálják szabályozni a vadeltartó képességét egy területnek. A betegségekre is figyelniük kell, mert a sertéspestis például a vaddisznóra ugyanúgy hat, mint a házisertésre, viszont a vaddisznó nagyobb területen tudja azt terjeszteni. A vadászok munkájának következtében Magyarországon nem terjedt ez a betegség annyira el.
A Vadászati és Természeti Kiállítás egy sikere, hogy a vadászat minden részét bemutatták
A Vadászati és Természeti Világkiállítás viszont annak ellenére hozott hatalmas sikert, hogy sokan elítélően beszélnek a vadászatról. Weigl Árpád szerint ez azért volt, mert az emberek mindemellett kíváncsiak is. Nyitrai Péter, a lőtér vezetője szerint viszont azért, mert a kiállítás a vadászat egész ívét megmutatta. A vadászat szerinte a szabadidő kulturális eltöltése, bár tagadhatatlan, hogy a végén egy állat életét kioltják. Ám ezt az egészet egy irdatlan hosszú folyamat előzi meg.
Aki ezt normálisan csinálja, akkor annak van egy nagyon nagy íve, aminek egyetlen egy rész az, hogy kioltjuk egy állat életét
-hangsúlyozta Nyitrai.
Az egész ország vadászterületté van felosztva, meg van adva, hogy melyik állatból mennyit lehet kilőni – ezt már Weigl tette hozzá.
Ha ez a terv ki van lőve, akkor a vadásztársaság leáll, nincs több
-jegyezte meg. A hivatalos vadászok pedig bizonyos időközönként vadszámlálást végeznek és azt is tudják, hogy milyen állapotban vannak a vadak – vágott közbe Héczei megjegyezve, hogy
Magyarországon van Európában az egyik legszebb vadállomány.
Érdekes továbbá, hogy az emberek hozzáállása a halászathoz már egészen más pedig az is az állatok leöléséről szól. Nyitrai Péter szerint azért más a megítélés, mert egészen más egy halnak a szemébe nézni és más egy őznek.
Azt, hogy egy halat kifáraszt egy horgász akár egy fél órán keresztül, ad neki egy puszit és bekeni a száját majd visszadobja az teljesen rendben van
-jegyezte meg némi iróniával fűszerezve. A vadászat ugyanakkor azért is fontos, mert sok embernek adnak munkát, olyan helyen, ahol kevés a munkalehetőség.
Érdemes bevonni a családot is a vadászatba
Mivel a vadászathoz idő kell (bár van hivatásos és úgynevezett hétvégi vadász is) felmerül a kérdés, hogy hogyan egyeztethető össze a családi élettel? Erre már egy érintett, Weigl Árpád felesége, Enikő adja meg a választ, aki szerint az a jó, ha a család is be van vonva a vadászatba. Ők például a kislányukat is magukkal viszik a természetbe, ahol sokat tanul erről a világról, és együtt is vannak. Megtanulja, hogy csendben kell lenni, hogyan kell közelíteni egy állathoz és az erdőben minek mi a neve, funkciója.
A minőségi idő is itt keletkezik, mert itt sokkal kevesebbet telefonozunk, internetezünk
– emelte ki Enikő, aki szerint egyébként a vadászok megítélését a gyerekek szemében nem feltétlenül a mesén keresztül kell megváltoztatni, hanem úgy, hogy a szülők elviszik a kicsiket az erdőbe, ahol úgyis megkérdezik, hogy miért van madáretető a fán, azt ki tölti fel, ki eteti az állatok ilyenkor stb.
Elvárosiasodunk és az emberek nem az erdőbe járnak, hanem a tévét nézik legtöbbször vagy onnan szerzik az információkat.
Enikőék kislányának például már természetes, hogy ha nincs otthon reggel az apukája, akkor az állatokat eteti az erdőben, így az ő fejében másként él a vadászember.
Végezetül kitértünk a vadászat jövőjére is, amit Héczei Imre úgy lát, hogy amíg sikerül betartatni a jelenlegi vadászati törvényeket, addig a vadászatnak is biztos a sorsa. Hazánkban a vadászatnak nagy kultúrája van, így bizakodhatunk, hogy ezt sikerül is megtartani.
Vezetőkép: MTI, fotók: PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS