borászat
Légli Ottó borász a Küzdőtérben: A magyar borokra büszkék lehetünk, de még mindig „lehetőség” is!
Légli Ottó boraival ma már könnyű összefutni. Egészen finom fehér borai vannak, de sokan a rosét is szeretik, amit készít, nyáron, fröccsként fogyasztva. Mondjuk ez utóbbi hírnek maga Légli mester nem biztos, hogy örül, de talán azt még ő is mosolyogva elfogadná, hogy a közönség dönt. A Balaton és azon belül is a boglári vidék képviselőjeként elmondta, hogy büszkék lehetünk a magyar borokra, de még mindig a lehetőség kategóriája is, mert az export tekintetében bőven van terület fejlődni. A mostani Küzdőtérben a rengeteg sport és zenei témát követően most frissülhetünk egyet, ezzel a gasztronómiát és azon belül is a borászatot közelebb hozó beszélgetéstől. Jó szórakozást! Ha elfelejtjük, végleg elveszik – Honi felderítés (Videó)
Magyar sérelmeket és igényeket szoktunk emlegetni Trianon kapcsán, de még ezekből is rendre kifelejtődik a hajdani Magyar Királyság egyik legvirágzóbb és leggazdagabb része, amely a középkorban az országunk legmegbecsültebb borait szolgáltatta: Szerém. Jogilag Trianonban szakították le teljesen az országunkról ezt a pazar adottságú és hányattatott sorsú területet, ám a magyar részről elvesztése egy hosszabb folyamat fájdalmas eredménye. Az Árpád-kori bizánci–magyar határháborúk lecsengése után felvirágzott vármegyére az oszmán törökök megjelenésével köszöntött az újabb nehéz korszak. Már a török hódítás előtt is frontterületté vált és sokat szenvedett, utána pedig évtizedek alatt elszerbesedett a betelepülés, illetve az eredeti magyar lakosság elmenekülése miatt. Mégis a horvátok szerezték meg előbb, és a gazdag terület iránti szerb vágyakozás csak nagy sokára, több, mint négy évszázad múltán vált teljes egészében valóra. Nekünk viszont az a feladatunk, hogy ennyi idő után is számon tartsuk országunk eme egykori ékkövét, ahol fogyatkozóban vannak a magyarok, de még mindig vannak hírmondóink a Tarcal-hegység lábánál. A környék kiváló ismerője, a Szerém történetét könyvben is feldolgozó Hetzmann Róbert beszélt a magyarok többségének is ismeretlen, elesett bástyáról. Rossz a vadászok megítélése, pedig a hiedelmekkel ellentétben ők a legnagyobb természet- és állatvédők (PS Interjú)
Az emberek többsége, ha meghallja a vadászat szót, a szegény állatok szívtelen elejtésére asszociál, ami bár valóban a vadászat része, de csak az egyik pontja. A vadászok ugyanis nem csak lelövik, hanem figyelik, etetik, gondozzák is ezeket az állatokat, de a populációt is szabályozzák természetes ellenség hiányában. A vadászatnak ugyanakkor Magyarországon hatalmas kultúrája van és rengetegen kíváncsiak rá, nem véletlenül döntött rekordot a Vadászati és Természeti Kiállítás látogatóinak száma is.