OlvasóSzoba
„Minden könyv azt az olvasót teszi jobbá, aki az adott könyvre megérett” - Interjú Nógrádi Gáborral
"Minden karrier mögött óriási munka van" - A Zenésznek születtek című könyv szerzőjével, Babucs Krisztával beszélgettünk
„Nagyon büszke vagyok a bátorságára, arra, hogy megírta az igazságot” - Interjú Anna Pasternakkal
A Közösség per tabu volt, hiszen az antikommunistákkal számoltak le - Szekér Nórával, a Titkos társaság című könyv szerzőjével beszélgettünk
"Az antológia arra tesz kísérletet, hogy egy nagyobb szeletet kínáljon fel a mai magyar költészetből" - Péczely Dórával, a Szívlapát versantológia szerkesztőjével beszélgettünk
"Az élet nem pornófilm: nem feladatunk mindenkit kielégíteni" - Haklik Norberttel, a Tom Hanks a vizek felett című kötet írójával beszélgettünk
„Ki merem jelenteni, hogy minden úgy történt, ahogy leírtam” - Interjú Soltész Bélával
A Yeti Csókja, avagy minden, ami kimaradt Izsó Zita és Bach Máté Pesti nő című kötetből
„Szilágyi Örzsébet e-mailjét megírta” – Interjú Lackfi Jánossal
„Egy Molotov-koktél lobbantotta lángra” – A Budapest angyala című képregényről
„Az irodalom játék, csoda, a nyelv tündöklése” - Beszélgetés Tóth Krisztinával
Mestersége a halál – Rudolf Höss emlékiratairól
"Az írók és a költők is keresik a találkozási pontokat" - Nyáry Krisztiánnal a Magvető Caféról beszélgettünk
A rejtve maradt Rejtő Jenő - Beszélgetés "A megtalált tragédia" című könyvről Thuróczy Gergellyel
"Az erős nők erősíthetik egymást, a viszonyaikból lehetnek alkotó barátságok is" - Juhász Annával beszélgettünk a Szabó Magda emlékévről
„A vers számomra vallomástétel” - Interjú Takács Zsuzsával
"A szakma még a 2000-es évek elején is úgy gondolta, hogy magyar art deco építészet nem létezik" - Bolla Zoltánnal beszélgettünk
"Az alkotások nem elegendőek a művész megértéséhez" - Interjú Dr. Gerevich Józseffel, a Teremtő vágyak című könyv szerzőjével
„Minden koncert egy ütközet” - Bemutatták az Azok a régi csibészek című könyvet
„Kétféle emlékezés van” - Beszélgetés Rakovszky Zsuzsával
"Eszébe ötlött, hogy az ő korában minden rendes költő meg van halva már” - interjú Varró Dániellel
„Magam is keresem a válaszokat” – interjú Jakupcsek Gabriella új könyve kapcsán
„Újra belevágni nagyobb dolog volt, mint maga az átkelés” - Két magyar fiatal, túl az Óperencián
Finomkodni sosem szerettem, a pózolással ugyanez a helyzet - Kun Árpáddal beszélgettünk
Ajánljuk még
Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története. Lengyel kísérettel érkezhettek az első migránsok Magyarországra
Névtelenséget kérő forrásunk kereste meg szerkesztőségünket azzal, hogy a jelek szerint minden félelmünk beigazolódott: máris elkezdték a migrációs paktum végrehajtását. Informátorunk szerint a kecskeméti légibázison ismeretlen gépek szálltak le, amelyekből közel-keletieket szállítottak ismeretlen helyre, méghozzá lengyel katonák kíséretében. Ez az aszály nem természeti csapás, hanem a mi alkotásunk – Polbeat Piknik
Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.