Sérelmei mindenkinek vannak, de mi lesz holnap? – Forgács István és Ábrahám Róbert a Polbeatben (PS-videó)

Az elmúlt néhány hét annak ellenére hozta megint elő a diszkrimináció, a rasszizmus és a szegregáció témaköreit, hogy 2010 óta azok a roma közösségek, amelyek próbálnak tenni magukért, sokkal több megbecsülést kapnak – mind a kormánytól, mind a társadalomtól. Ezzel a felütéssel kísérelte meg Forgács István romaügyi szakértő és Ábrahám Róbert vlogger értelmezni a Gyöngyöspatáról kiindult etnikai konfliktust, ami megint úgy uralja a közéletünket, mintha a kétezres évek elején járnánk.

„Én nem érzem azt a cigányellenes retorikát a közbeszédben, ami 2010 előtt megvolt” – adta meg az alaphangot Forgács István. „Semmiképpen nem érzek nagyobb társadalmi ellenhangulatot, mint 2010-2009 előtt. Akkor jóval nagyobb volt a cigányellenesség Magyarországon, mint most” – értett egyet Ábrahám Róbert. Abban is azonos álláspontra jutottak vendégeink, hogy a jogvédő baloldal osztályharca az elnyomott cigányságért és a jobboldal által újra elbeszélt sérelmek ugyan nem visznek közelebb a megoldáshoz, de legalább nem is valami politikai mesterterv részei, hiszen túl messze vagyunk a 2022-es országgyűlési választásoktól.

Mesterterv nincs, de a probléma valós

„Amikor egy stáb bemegy forgatni, és azt látjuk, hogy a háttérben a gyerekek árnyékolnak és bokszolnak, akkor valami tényleg nincs rendben Gyöngyöspatán” – érzékeltette Ábrahám Róbert, hogy a kisváros etnikai viszálykodásait bizony nem egy külső erő hozta létre mesterségesen. Ennek kapcsán pedig felvetette, hogy nem mindegy, hogy faji alapú, vagy viselkedés alapú szegregációról beszélhetünk. „Megértik, felfogják, eljut a tudatukig, mert ahogy minden szülő, úgy a cigányok is a legjobbat akarják a gyerekeiknek, de amikor elmegyünk, akkor a racionalitás is elhagyja a települést” – válaszolt Forgács István. A többségi társadalomnak és a szegregátumok cigányságának megegyeznek az érdekei, a felemelkedést, a nyomortelepekről való kitörést mindenki pártolja, de a konfliktus okai az összeférhetetlen kulturális kódokban rejtőznek. És ahogy a többségi társadalom részéről több nagyvonalúságra volna szükség, úgy a szegregátumok cigánysága is tartozik annyival a társadalomnak, hogy nem ellenségként kezeli a többséget. A beszélgetés során szóba került még a korai fejlesztés, az integrált oktatás, a megítélt kártérítések jogossága, az agyonütött néprajzkutató és a hülye szülők, akik nemhogy viselkedni nem tanítják meg a gyereküket, hanem még Pléjsztésönnek is nevezik, hátha kevés előítélettel találkozik.

Polbeat minden kedden este hét órától élőben közvetítve a Revolution ’56 Szabadságharcos Sörözőből (II. kerület, Bem rakpart 53., a Margit híd budai hídfőjénél).

Készítette: László Petra és Susánszky Mátyás Pál/PestiSrácok.hu