Pesti Srácok

Sok dzsihadista van börtönben, de egyre többen szabadulnak

Sok dzsihadista van börtönben, de egyre többen szabadulnak

Egy tanulmány szerint kevesebb ugyan a belga börtönökben fogvatartott terroristák száma, de még így is nagyon sokan vannak: a rabok számának 1,7 százalékát teszik ki. Ráadásul a csökkenés legfőbb oka az, hogy sokan kiszabadulnak – számolt be a V4NA hírügynökség.

A belga La Libre napilapban Thomas Renard, az Egmont Intézet kutatójának egy tanulmányáról írnak, miszerint az ország börtöneiben ugyan csökken a radikalizálódott iszlamista fogvatartottak száma – 2020. májusi adatok szerint jelenleg 165 terrorista raboskodik Belgiumban –, még így is az összes fogvatartott 1,7 százalékát teszik ki. Míg 2018 elején még közel 250 radikalizálódott fogoly volt a belga börtönökben, addig ma már közel száz fővel kevesebben vannak, de ez elsősorban azért van, mert a Thomas Renard által összegyűjtött adatok szerint 2012 óta több, mint 370 radikalizálódott rabot engedtek szabadon a belga börtönökből, és előreláthatóan 2021 végéig még további hatvanan fognak szabadulni. Ráadásul a radikalizálódott elítéltek számának csökkenése azzal is magyarázható, hogy az elítéltek fele kevesebb, mint tíz év börtönbüntetést kapott, így fokozatosan szabadulnak a börtönből a terrorizmushoz kapcsolódó rabok, mert letelik a büntetésük. A 2013 és 2015 közötti dzsihadista válság óta a belga terroristák stratégiát váltottak és a szétszóródásra összpontosítanak, megtalálhatók az ország összes büntetés-végrehajtási intézetében, így a számuk nem haladja meg börtönönként a 6 százalékot. Ez alól egyedül az úgynevezett Deradex-részleg képez kivételt; ezeket a cellákat 2016-ban létesítették azzal a céllal, hogy ily módon különítsék el a többi rabtól a legelszántabb dzsihadista toborzókat és prédikátorokat, illetve addig kínozzák őket, amíg elmegy a kedvük a terrorizmustól – a Deradex kifejezés tulajdonképpen a deradikalizálódásra utal.

Forrás: V4NA; Fotó: dailymail.co.uk

PestiSracok facebook image

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.