Pesti Srácok

Soltész Miklós: sorsfordító időket élünk Romániában és a Vatikánban is

Soltész Miklós: sorsfordító időket élünk Romániában és a Vatikánban is

Sorsfordító, történelemfordító időket élünk Romániában, Szatmárban, a Partiumban és Erdélyben, de a Vatikánban, a Szentszéknél is – jelentette ki a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára szombaton a Szatmár megyei Csanáloson.

Soltész Miklós a helyi római katolikus egyházközség fennállásának háromszázadik évfordulója alkalmából tartott szent liturgián a román államfőválasztás vasárnap tartandó első fordulójára utalva a jelenlévőkhöz szólva azt mondta, ha holnap megteszik azt, amit az itteni magyar politikai vezetők kérnek, akkor a magyar nemzet sorsa és élete a Partiumban biztos, hogy azon az úton tud továbbmenni, amelyre oly nagy szükség volt az elmúlt évek során és oly nagy erőt tudtunk belőle meríteni.

Az államtitkár a közelgő vatikáni pápaválasztással kapcsolatban azt hangsúlyozta, az imádság mint óriási erő akár fölülírhatja a nagyhatalmaknak azon törekvését, amellyel a hírek szerint bele akarnak szólni a következő pápa kiválasztásába.

Soltész Miklós beszédében felháborítónak és elkeserítőnek nevezte, hogy sajtóhírek szerint Emmanuel Macron francia elnök országa pápaválasztó bíborosait próbálta meg befolyásolni, majd arra hívta fel a figyelmet, hogy az imádság ereje sokkal nagyobb, és ezt kell bebizonyítani.

PestiSracok facebook image

– hangoztatta Soltész Miklós.

A kormánypárti politikus kitért arra is, hogy a csanálosi mellett egy másik fontos ünnepség zajlik szombaton a Szent István-bazilikában, ahol Mindszenty József bíboros-hercegprímás halálának ötvenedik évfordulójára emlékeznek. Fölvette a keresztet és vállalta a keresztet a magyarságért, a kereszténységért és a katolikus egyházért, ezért hurcolták meg, zárták börtönbe, taszították el attól az egyházi méltóságtól, amely örökösen járt volna neki – mondta a bíborosról Soltész Miklós.

Az államtitkár a csalánosi jubileumról szólva felidézte, a magyar-román határ melletti községben ma azokra a sváb betelepülőkre emlékeznek, akik háromszáz évvel ezelőtt új hazát választottak maguknak, otthagyták szülőföldjüket azért, hogy egy újat teremtsenek. Ezek a hősök hozták magukkal a hitet, a Károlyi-grófokkal közösen építettek templomot, szorgalmasan dolgoztak, de később sokat szenvedtek a trianoni békediktátum, a második világháború és a málenkij robot miatt, de még ma is itt élnek – hangsúlyozta az államtitkár, megjegyezve, a jelen és a jövő építéséhez ebből a múltból kell erőt meríteni.

A liturgián Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke az 1711-es majtényi békének a napokban tartott évfordulóját említve azt mondta, a békekötés jó vagy rossz mivoltán máig vitatkoznak a történészek, de az, hogy háromszáz év után is élnek itt magyarok, a hasznos béke irányába billenti a mérleget, amellyel a térség nagyon sok mindent nyert. A Károlyiakat az építkezésben a svábok segítették, ebből alakult ki a mai szatmári világ, egy templomszerető, egymást tisztelő nép, akik közül sokan még a málenkij robot szörnyűségei után is dacos kitartással tértek vissza szülőföldjükre – mondta a tanács elnöke.

Forrás: MTI. Fotó: MTI/Kiss Gábor

Ajánljuk még

Huth Gergely: az ország jobbik részétől kérdezem, eltűrjük mi ezt?

Magyar ugar május 5.
Portálunk főszerkesztője reagált arra a példátlan megfélemlítési hullámra, amit a még meg sem alakult új kormány mögötti politikai hatalom indított. Huth Gergely bejegyzésében azt firtatja, hogyan történhetett meg, hogy eljutottunk oda, hogy hatósági intézkedések nélkül kényszerítenek embereket arra, hogy lemondjanak magánvagyonukról pusztán azért, hogy kielégítsék a leendő miniszterelnök bosszúvágyát.

A szerkesztett tartalom felelőssége és az érettségi

Magyar ugar május 5.
Tegnap történt, a Facebookon én is megemlékeztem róla, egy érettségiző lány, akit az Index interjúvolt meg, valami olyasmit mondott (az Index címadása alapján is), hogy a nehéz magyar érettségi a vesztes kormány bosszúja a fiatalokon. Ha valaki odakattint és megnézi a tegnapi posztomat, láthatja, nem az érettségi első napján átesett interjúalanyt bíráltam, hanem az újság címadásán háborodtam fel.