Törökország az Európába irányuló migráció egyik legfontosabb országa. Az ankarai politikai szándékok fényében gazdasági bevándorlók milliói lephetik el kontinensünket. Nem meglepő hát, hogy a nyílt társadalom eszméjét minden erejével és hatalma felhasználásával hirdető spekuláns ezúttal Törökországot, illetve annak nemzeti elköteleződésű vezetését vette célba – számol be a Tűzfalcsoport.
Törökországban 2023-ban lesz választás, így Soros György és hálózata már megkezdték a szervezkedést, hogy leváltsák a 19 éve hatalomban levő Recep Tayyip Erdogant. Sőt, meg sem akarják várni az ötéves ciklus leteltét, előrehozott választást követelnek a jövő évre. A párhuzam a magyar belpolitikai helyzettel kísérteties hasonlóságot mutat: amint azt a New York Times is megírta, hat ellenzéki párt közösen szervezkedik Erdogan leváltására – emlékeztet a portál. A cikkben külön ki is emelik, hogy ez a fajta széleskörű pártszövetség egy „olyan stratégia, amit egyre több országban alkalmaznak”, például Ororszországban, Magyarországon vagy Csehországban (ahol éppen csak, de legyőzték Andrej Babiš miniszterelnököt). Most pedig Törökországon lehet a sor.
A New York Times írásában, hogy, hogy nem, egy olyan szakértőt kérdeztek meg, aki a Soroshoz köthető European Council on Foreign Relations tagja. Asli Aydintasbas szerint most van esélye a török ellenzéki összefogásnak leváltani Erdogant, de ugyanakkor hozzátette, hogy a gazdasági fejlődés és az ellenzék leszalámizása hatalomban tarthatná. Az összefogás Törökországban is a baloldaltól a nacionalistákig terjed, és éppen a 2019-es önkormányzati választás volt a főpróbája, mint hazánkban is. A 2023-as megmérettetésre pedig szintén egy közös jelölttel készülnek Kemal Kilicdaroglu személyében.
Recep Tayyip Erdogan török elnök sem tartozik éppenséggel Soros György politikai ízlésvilágához, annyi azonban bizonyos, hogy az antipátia kölcsönös. Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Vérszagra gyűl az éji vad, és természetesen egy választás előtt Soros is megjelenik. Nem történt most sem másképp: a Nyílt Társadalom Alapítvány megkezdte a támadást 2021. október 22-én Erdoganhoz intézett felhívásukkal. Felszólították Törökország elnökét, hogy hagyjon fel azzal, hogy Sorost emlegeti Osman Kavala üzletember és filantróp ügye kapcsán, aki négy éve ül börtönben. Erdogan október közepén „Soros-söpredéknek” nevezte Kavalát, miután tíz nyugati ország, köztük az Egyesült Államok és Németország arra kérték, engedje szabadon. A megjegyzést a Nyílt Társadalom Alapítvány elnöke, Mark Malloch-Brown sértőnek nevezte.
Mindeközben, miután tíz ország nagykövetét persona non gratának minősítette Törökország belügyeibe való beavatkozás címén, Recep Tayyip Erdogan török elnök hétfőn visszavonta a diplomaták hazaküldéséről szóló döntését. Történt mindez azután, hogy a szóban forgó államok – az Egyesült Államok, Németország, Franciaország, Kanada, Norvégia, Svédország, Finnország, Dánia, Hollandia és Új-Zéland – nyilatkozatukban megígérték: ezentúl tartják magukat a diplomáciai kapcsolatokról szóló bécsi egyezmény 41. cikkéhez, amely kimondja, hogy diplomaták nem avatkozhatnak be a fogadó ország belügyeibe. Erdogan nemtetszését az váltotta ki, hogy az érintett országok közös nyilatkozatban bírálták a török igazságszolgáltatást a négy éve ítélet nélkül börtönben ülő Osman Kavala török üzletember, „emberi jogi aktivista és filantróp” pereinek késleltetése miatt, és a férfi azonnali szabadon bocsátására szólították fel Ankarát. Kavalát a 2016-os puccskísérletben való részvételével és a tiltakozások finanszírozásával vádolják. Erdogan azt nyilatkozta:
Azok, akik védik ezt a Soros-söpredéket, azzal próbálkoznak, hogy elengedjék. Megmondtam a külügyminiszternek, hogy nem engedhetjük meg magunknak azt a luxust, hogy ezeket az embereket vendégül lássuk az országunkban.
Erdogan török elnök támogatói tüntetnek az Egyesült Államok ankarai nagykövetsége előtt a diplomáciai botrány tetőpontján. Fotó: MTI/AP/Burhan Özbilici
A török elnök „azok” alatt Kanada, Franciaország, Finnország, Dánia, Németország, Hollandia, Új-Zéland, Norvégia, Svédország és az Egyesült Államok nagyköveteit értette, amelyek jelentős része egyébként a NATO-ban szövetségese Törökországnak. A tíz ország nagykövetei közös nyilatkozatot adtak ki, amely szerint Kavala fogvatartása a török „demokráciára, jogállamiságra és az igazságszolgáltatás átláthatóságára vetülő árnyék”. A diplomatákat azóta kiutasították az országból, mint persona non gratákat, azaz nem szívesen látott személyeket. Ez a nemzetközi jog és a diplomácia nyelvén azt jelenti, hogy a nagykövetek elvesztették diplomáciai mentességüket és előjogaikat.
Az egyébként párizsi születésű Osman Kavala egyike volt azoknak a török vezetőknek, akik a Nyílt Társadalom Alapítvány törökországi fiókszervezetének tanácsadói testületében foglaltak helyet, míg az 2018-ban be nem zárt. Azért tartóztatták le, mert a hatóságok azt feltételezték, hogy részt vett a 2013-as kormányellenes Gezi parki tüntetések finanszírozásában és megtervezésében. 2020 februárjában a bíróság felmentette őt és a többi vádlottat is, de Kavalát pár órával később ismét letartóztatták a 2016-os katonai puccskísérlettel kapcsolatos események és kémkedés gyanúja miatt.
Attól függetlenül, hogy Erdogan lehet valakinek szimpatikus vagy ellenszenves, igazat kell adnunk neki abban, hogy Osman Kavala Soros György embere Törökországban – fogalmaz a portál. Az 1990-es években számos NGO születésénél ott „bábáskodott”, mint például a Helsinki Bizottság vagy az Amnesty International török lerakatai esetében. A törökországi Nyílt Társadalom Alapítvány alapító tagja és elnökségi tagja is volt. Korábban egy újságírónak azt nyilatkozta, hogy tiszteli Sorost, és hogy a nézeteik megegyeznek az emberi jogok, a civil szervezetek szerepe és a migrációs politika terén.
Egyértelműen látszik, hogy Soros új receptet követ. Nem lehetünk benne biztosak, hogy felhagy a „színes forradalmak” szervezésével, de a mostani szervezkedése alapján úgy tűnik, hogy inkább megpróbálja az egymással sokszor teljesen ellentétes nézeteket képviselő ellenzéki pártokat szövetségbe kovácsolni, moslékkoalíciókat létrehozni azokban az országokban, ahol számára antipatikus vezetést választott magának a nép – összegez a Tűzfalcsoport. Oroszország, Csehország és Törökország mellett Magyarországon is ez a terve, viszont nekünk, nemzetben és szuverenitásban gondolkodóknak van fél évünk megakadályozni, hogy hatalomra juttassa a baloldalt.
Forrás: Tűzfalcsoport; Fotó: MTI/Európai Parlament/Philippe Buissin
Facebook
Twitter
YouTube
RSS