Soros György hatvannál is több, hazánkban működő alapítványa, szervezete behálózza az egész magyar közéletet, és a milliárdos keze a sajtón és a politikai elemzőintézeteken keresztül a felsőoktatáson át a pártokig elér – írja hétfői elemzésében a Magyar Idők. A tőzsdespekulációival már több ország gazdaságát megroggyantó emberbarát, Soros György szervezetei többszörös személyi és intézményi összefonódásokon keresztül hangolják össze a látszólag különböző tevékenységüket, és van néhány központi szervezet, illetve ezek vezetői, akikhez több érdekeltség be van csatornázva.
A Soros-birodalom tagszervezetei politikailag semleges civil szervezetnek láttatják magukat, viszont következetesen és egymást támogatva hirdetik a szélsőséges liberális eszméket, ezzel áttételesen állandóan belefolyva a politikába. A közélet minden területén jelen vannak – legyen szó a migránskérdésről, a jogállam működéséről, a homoszexuális kisebbségekről vagy a férfiak és nők helyzetéről a társadalomban – és a politikát is befolyásoló nyomásgyakorlást alkalmaznak. A nemzeti-konzervatív értékeket állandóan támadva természetes szövetségesei az ellenzéki pártoknak, amelyekkel rendre együtt demonstrálnak a kormány ellen. Beszédes ilyen szempontból Majtényi László, a Soros Alapítvány által létrehozott Eötvös Károly Közpolitikai Intézet vezetőjének államfői jelölése is, amely mögé azonnal beállt az egész balliberális oldal.
A magyarországi származású amerikai milliárdos legutóbb azért szólalt fel a davos-i konferencián, mert szerinte a magyar kormány megsérti a civilek mozgásterét – azokét a civilekét, akik rengeteg esetben az ő pénzéből munkálkodnak az ő érdekeiért. A Soros-hálózat léte régóta nyílt titok, azonban a megdöbbentő mérete tavaly sejlett fel először, amikor Hillary Clinton győzelmére számítva maga a Nyílt Társadalom Alapítvány (OSF) hozta nyilvánosságra a magyarországi támogatottjainak listáját. A befolyásuk lelepleződése viszont igencsak kellemetlenül érintené a hálózat szervezeteit, ezért berzenkednek ennyire a kormány által kezdeményezett pénzügyi átvilágításuktól. A kormány viszont ragaszkodik hozzá, hogy a külföldről pénzt kapó civil szervezetek ne titkolhassák el azt.
A mindig hangzatos, szép célokat felvállaló Soros-szervezetek a közélet teljes szegmensét lefedik az öltönyös szakembereket foglalkoztató intézetektől az utcai aktivistákat tömörítő, múlékony szervezeteken át a különböző sajtótermékekig. Ezek aztán a háttérben szorosan együttműködnek, egymásra hivatkoznak, egymást idézik, így hitelesnek feltüntetve a közvélemény szemében az alternatív valóságértelmezésüket.
A közéletért aggódó Majtényi szerint mindenki neonáci, aki nem liberális
A hálózat hazai zászlóshajója az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet (Ekint), amely a közélet jobbításának megfoghatatlan, homályos céljával indult el, ám a 2010-es országgyűlési választásokon már egyértelműen a balliberális szekeret tolta. Elnöke, Majtényi László a kormányzati rotáció állítólagos híveként, két szocialista ciklus után aggódott a lehetséges Fidesz-kabinet miatt, ezzel megmutatva, hogy sokkal inkább a balliberális oldal híve, mintsem a kormányzati rotációé. Ezt egyébként a balliberális pártok tüntetésein való rendszeres részvétellel is igazolta a Gyurcsány Ferenc és Sólyom László közös jelölése révén, korábban ORTT-elnök, illetve 1995–2001 között a volt SZDSZ-es Göncz Árpád jóvoltából adatvédelmi biztos Majtényi.
Az Együtt párttal intézményi összefonódásban áll, hiszen Juhász Péterrel együtt hozta létre az Igazmondó Alapítványt, a párt korábbi tagjaival, Kónya Péterrel és Székely Sándorral pedig a Demokratikus Ellenzéki Kerekasztalt. Államfői jelölését is Székely kezdeményezte. Majtényi ott van a „pártoktól és szervezetektől független” Polvax Közéleti Klub mögött is, amely többek között Gyurcsány Ferenc, Bokros Lajos, Juhász Péter, Hajdu Nóra és Iványi Gábor meghívásával demonstrálta a függetlenségét.
Majtényi a Népszavának adott 2015 márciusi interjújában felvillantotta a benne rejlő toleranciát is. Ebben a konzervatívoktól is elvárta, hogy a liberális alkotmányosság hívei legyenek, akik pedig nem hívei, azokat gyakorlatilag leneonácizta.
Itt mindenki több helyen dolgozik?!
Az Eötvös-intézet egyik leágazása a Mérték Médiaelemző Műhely, amelynek a felügyelőbizottságában szintén jelen van Majtényi László, aki úgy tűnik, minden tevékenységében Soros György közvetett alkalmazottja. Természetesen a Mérték is függetlennek vallja magát, miközben szoros kapcsolatot ápol a HVG-vel, Magyar Naranccsal és az Átlátszóval. A Magyar Narancsot és az Átlátszót összekötő kapocs Bodoky Tamás, aki az előbbinél dolgozott, majd megalapította az utóbbit. Az Átlátszó egy másik résztulajdonosa, Mong Attila pedig kutatóként tagja a „független” Mértéknek is. Az olvasóitól folyamatosan pénzért kujtorgó tényfeltáró portál egyik fontos pénzügyi bázisa az Asimov Alapítvány, amelynek kuratóriumi elnöke, Maróy Ákos egyúttal az Átlátszóban is érdekelt. A Soros-hálózatra azonban nem csak az említett sajtótermékek vannak rákötve. Részesült a milliárdos pénzéből a 444.hu híroldal, valamint a Tilos Kulturális Egyesület által működtetett Tilos Rádió is, amelynek adásában korábban a keresztények kiirtásáról értekeztek.
A Haza és Haladás Alapítványra még emlékezhetnek néhányan: ezt a szervezetet hozta Bajnai Gordon az Együttbe a párt 2013-as alapításakor. Kevésbé meglepő módon ez a kormányellenes érdekeltség mögött is ott van Soros árnyéka, hiszen a hozzá is köthető Center for American Progress (Központ az Amerikai Haladásért) a magyar haladásra is áldozott 200 millió forintot. A Haza és Haladás Alapítványban a korábbi miniszterelnökön kívül ott találjuk Oszkó Pétert, Bajnai pénzügyminiszterét, valamint Tordai Csabát, aki a fentebb említett Átlátszót működtető nonprofit kft-ben sertepertél.
A párthoz természetesen kell szakmai támogatás is – ezt a szerepet tölti be a Soros-birodalomban a 2010 előtti szoci kormányok által is előszeretettel foglalkoztatott Political Capital elemzőintézet. A korábban MDF-es, majd a párttal együtt Gyurcsány Ferenc érdekeltségeihez közelítő Somogyi Zoltán által vezetett intézetet több százmillió forinttal támogatta a Nyílt Társadalom Alapítvány, illetve a Nemzetbiztonsági Hivatalon keresztül a szocialista kormányzat.
„Függetlenség” Soros György pénzén
A magyarországi Soros-szervezetek 2013-ban összesen 500 millió forint támogatást kaptak. Az egyik említett kiemelt szervezet az Eötvös-intézet, de rajta kívül több tízmillió forintos támogatásokkal ott van a kifizetési listán a Magyar Helsinki Bizottság, valamint a Transparency International Magyarország Alapítvány, a világ legnagyobb korrupcióellenes szervezetének magyarországi leányvállalata is. A Soros-birodalom oktatásügyi csúcsszerve a balliberális eszméket az egyetemi hallgatók képzésén keresztül terjesztő Közép-Európai Egyetem (CEU), ahol szintén megvannak a személyi összefonódások: az egyetemen oktatnak a Transparency International alapítói, valamint az Eötvös-intézet egyik kutatója, Miklósi Zoltán.
A Transparency International nemzetközi szinten is fontos helyet foglal el a Soros-birodalomban. A szervezet a magyarországi származású milliárdos fontos nyomásgyakorlási eszköze azáltal, hogy rendszeresen monitorozza és értékeli az országok közéletét, nyitottságát, korrupciófertőzöttségét. A függetlennek mondott szervezet Soros-pénzből élve minősíti az országokat – ami természetesen nem korrupció –, így nem nehéz kitalálni, hogy kinek a szájíze szerint alakulnak ezek a minősítések. Magyarország ennek megfelelően mindig erős dorgálást kap, gyakori bírálat hazánkkal szemben a politikai folyamatok átláthatatlansága. Mindezt az a Transparency International állítja, amely irtózik a gondolattól, hogy a magyarországi gazdálkodása átlátható legyen.
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet – akárcsak az Eötvös-intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Transparency International – rendszeresen aggódik a magyar kormány intézkedései miatt, és ezt nem ingyen teszi. A szervezet büszke rá, hogy nem fogad el állami támogatást, Soros alapítványára viszont nem ilyen finnyás: az OSF-től 2012-ig csaknem 424 millió forintot kapott, 2014-ben pedig 169 milliót. Az, hogy a TASZ szorosan együttműködik az Eötvös-intézettel és a Mértékkel, már papírformának mondható a fentiek ismeretében. Az OSF nem bánik szűkmarkúan Gulyás Márton ellenzéki aktivista Krétakör Alapítványával sem, nekik is húszmilliónál több jutott 2014-ben.
Nem politizálnak – legalábbis nem nyíltan
Látszólag apolitikus szervezetek is tartoznak a Soros-hálózatba, amelyek a független, civil álca mögé bújva befolyásolják a közgondolkodást, és ezáltal a politikát. Jellemzően ebbe a csoportba tartoznak a homoszexuálisok és a nők jogaiért síkra szálló szervezetek. A Háttér Társaság, a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület (NANE) és a Patriarchátust Ellenzők Társasága (Patent Egyesület) főleg Soros-támogatásból tartják fenn magukat, hiszen valódi tömegbázisuk nincs, azonban a Soros-párti sajtón keresztül mégis bejutnak a közbeszédbe. Amellett, hogy a tüntetéseiken politikai üzeneteket is megfogalmaznak, elsősorban a nőjogi küzdelmek mögé bújva próbálnak keresztbe tenni a kormány családtámogatási igyekezetének. Sőt a hazai politikai befolyásoláson túl szoros kapcsolatban állnak határon túli magyar körökben működő Soros-érdekeltségekkel is.
A nők mellett már a gyerekekre is jut Soros-féle agymosoda. Emlékezetes, mekkora palávert csapott a Soroshoz kötődő TanodaPlatform, amikor több intézménye nem kapta meg a megelőző évek támogatásai alapján már alanyi jogon elvárt állami pénzt. Az interkulturális képzéseket, elfogadást népszerűsítő programokat tartó Artemisszió Alapítvány a migrációs válság kapcsán is tartott előadásokat, ilyen módon áttételesen már a gyerekeket is megpróbálja a balliberális oldalon becsatornázni a politikai küzdelmekbe.
forrás: magyaridok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS