Azt már régóta tudjuk, hogy a balliberális holdudvar ideológiai csomagokban gondolkodik. Aki például jó ember, jó környezetvédő szeretne lenni a szemükben, annak emellett támogatnia kell az „Értékeket”, azaz együtt kell küzdenie az LMBTQ kisszámú agresszív fanatikusaival, követelnie kell a határok felszámolását, a szabad és korlátlan migrációt, valamint a korlátlan hatalmú Európai Egyesült Államok megalapítását. A környezetvédelem iránt érzékeny személyeket ilyen módon etetik be egy kis állatvédelemmel, a klímaváltozás iránti aggodalommal, hogy aztán gondolkodásukat teljesen átformálva liberális szavazót faragjanak belőlük. Akik eredetileg csak egy fa kivágása ellen tiltakoztak a szomszéd parkban, idővel azon veszik észre magukat, hogy a Pride felvonuláson követelik a queer-forradalmat, jelentsen ez akármit is. A Magyar Nemzet keddi cikkében Soros György legújabb csodafegyveréről, az Avaaz világméretű szervezetről rántja le a leplet, illetve arról, hogyan etetik be a klímavédelem égisze alatt a tüntető fiatalokat, hogy végül rendes, migrációpárti liberálisokká fejlődjenek.
Május 24-én, pénteken világszerte tartanak immáron másodszor úgynevezett globális klímasztrájkot, elsősorban a környezetükért aggódó fiatalokat célozva meg. Alapvetően nincs is ezzel semmi baj, különösen, ha azt nézzük, hogy a politika világában még kevésbé otthonosan mozgó fiatalok demokratikus jogaikat nagy, világméretű problémák képviseletével kezdik. Mindenki így kezdi.
A probléma éppen a beetetéssel van, hiszen a tüntetést szervező Avaaz nevű baloldali szervezet a környezetvédelem ügyén keresztül rágja be magát a fiatalok szívébe, és olyan ügyek képviseletére is ráveszi a jól és helyesen cselekedni akaró fiatalságot, mint hogy a bálnák elpusztítása mellett harcoljanak mondjuk a melegházasság elismertetéséért is.
A folyamatot szépen levezeti a Magyar Nemzet kedden megjelent cikke is, amelyből természetesen az is kiderül, hogy az egész kezdeményezés mögött Soros György, a szivárványszakállú télapónak öltözött tőzsdespekuláns áll.
Ugyanakkor ne nézzük a környezetükért aggódó fiatalokat hülyének. Teljes joggal vannak felháborodva azon, hogy a párizsi klímacsúcson kitűzött célokat a nagy környezetszennyező országok nem igazán igyekeznek elérni. Ne nézzük őket hülyének azért sem, hogy nem veszik be Donald Trump amerikai elnök meséjét, hogy a globális felmelegedést a kínai kommunisták találták ki.
A probléma valós; ettől függetlenül tény az is, hogy a baloldali szervezetek igencsak vehemensen lovagolják meg ezt a témát, és tény az is, hogy éppen az EP-választásokra időzített klímahisztériájukat közel sem a környezet védelme érdekében szervezik, hanem a politikai haszonszerzés céljából.
A megszerzett politikai hatalmat pedig végképp nem a környezetvédelemre, hanem a fentebb említett csomagban foglalt egyéb elképzelések megvalósítására fordítják majd, mint például a bevándorlás feltétlen támogatása.
Klímavédelem helyett baloldali szavazatszerzési kampány
A Magyar Nemzet cikkében elöljáróban is arra hívja fel a figyelmet, hogy a látszólag ártatlannak tűnő környezetvédelmi tiltakozóakciót egy olyan „apolitikus svéd iskoláslány”, a 16 éves Greta Thunberg nimbuszára építik, akinek szülei viszont veretes baloldali aktivisták, különösen az édesanya, a mellesleg a szabad bevándorlást is fennen hirdető Malena Ernman.
Hasonlóan nem elhanyagolható tény, hogy a világméretű megmozdulást az az Avaaz nevű baloldali aktivistacsoport koordinálja, amelynek 52 millió támogatója van, ebből több, mint 62 ezer hazánkban. Az Avaaz valódi szándékaira akkor derül fény, amikor már a tüntetés kapcsán is azt a szlogent hangsúlyozza ki, hogy „Ők (azaz a fiatalok) tüntetnek, mi szavazunk”. A klímavédelmi diáksztrájk égisze alatt tehát itt puszta szavazatszerzési kampány áll a háttérben, különösen annak az idézetnek a fényében, amit a szervezet honlapján Greta Thunberg szájába adnak:
a reményt választom a félelemmel szemben (…) a 2019-es európai parlamenti választásokon (…). Itt az idő, hogy kiálljunk az egyesült Európáért, amely elkötelezett a demokrácia felvirágoztatása, az emberi jogok mindenki számára való biztosítása, valamint a természet és az éghajlat védelme mellett.
Emellett az is árulkodó, hogy az Avaaz szerkesztői ugyanitt arra figyelmeztetnek, hogy nagy veszélyeket rejt a keresztény, nemzeti pártok, azaz lényegében a „szélsőjobb” előretörése Európában, amely ellen küzdeni kell. Az Avaaz ráadásul szintén az EP-választásokra időzítve általános mozgósításba és adománygyűjtésbe is kezdett (leplezve ezzel az érdekelt pénzügyi köröket). A „gyűlölet elleni kampány” központi üzenete sem a „gyűlölet ellen” irányul valójában, hanem arra ösztönöz, hogy az EU-s tagállamokban (különösen Olaszországban és Németországban) elért milliók szavazzanak a balliberális pártokra, különben „veszélybe kerül minden, amiért eddig kiálltunk”, és „hazaküldhetik a migránsokat”.
Az Avaaz véleménynáci csapata eluralta a Facebookot is
Hogy egy pillanatig ne legyen kétségünk afelől, valójában mit is képvisel az Avaaz – még ha pillanatnyi politikai érdekei most éppen a környezetvédelem képviselete felé is hajszolták -, arra a Magyar Nemzet egy érzékletes, 2015-ös példát is hoz, amikor Luis Morago, a szervezet egyik programigazgatója arról beszélt: „háború dúl két Európa között”. Az egyik oldalon a bevándorláspárti, multikulti hívek állnak, a másik oldalon pedig az olyan szégyenországok, mint amilyen Magyarország.
Hogy az emlegetett háborújukat megnyerjék, ahhoz kellő mértékben áll rendelkezésre a muníció, hiszen büszke beszámolóik szerint csaknem kétszáz európai parlamenti képviselőnél lobbiznak rendszeresen, és közösségi oldalaikon keresztül milliókat képesek megszólaltatni. Ezt a tömegtámogatottságot, amelyet nyilván nem a korlátlan migráció képviselete miatt szereztek, arra is kihasználják a baloldali akcionisták, hogy nyomást gyakoroljanak olyan óriáscégekre, mint például a Facebook.
A „független tényellenőr” szerepében tetszelgő Avaaz elérte, hogy a szervezet szerint álhíreket gyártó oldalakat letiltsák. Ennek köszönhetően csak Olaszországban 23, összesen két és fél millió felhasználót elérő Facebook-oldalt és csoportot töröltettek az elmúlt hetekben: valamennyi az avaazosok által szélsőjobboldalinak bélyegzett kormánypártokat támogatta.
Mi ez, ha nem a választások tudatos manipulálása, amely mandátumokban mérhető. Hasonlóképpen történt Spanyolországban is, ahol pont az országgyűlési választások előtt 17, összességében 1,4 millió választót elérő oldalt kapcsoltak le miattuk. Megjegyzendő: abban is benne lehetett a kezük, hogy a Facebook öt napra letiltotta a Mediaworks-öt. Mindenesetre Christoph Schott, az Avaaz Facebook-kampányigazgatója elégedetlenségének adott hangot: szerinte
a Facebook jó munkát végzett, de sokkal jobbat kellene, sokkal gyorsabban, ha tényleg meg akarják védeni az európai demokráciát.
Szivárványszakállú, zöldharmatos Soros
Mint fentebb említettük is, az Avaaz igyekszik fenntartani a függetlenség látszatát, ugyanakkor az egyáltalán nem meglepő, hogy tagjai és vezetői ezer szállal kötődnek Soros György Nyílt Társadalom Alapítványához.
A Magyar Nemzet felidézi, hogy egyik alapítójuk, Tom Perriello például 2018 óta a milliárdos alapítványi hálózatának programigazgatója, egy másik vezetőjük, Eli Pariser pedig a Soros-egyetem testvérintézményében, az amerikai Bard College-ban diplomázott, és a Nyílt Társadalom Alapítvány tanácsadója. A Soros-szervezethez köthető avaazos Ricken Patel társalapító az ENSZ-nek ad tanácsot, egy kollégája pedig az Európai Uniónak.
A Magyar Nemzet kitér arra is, hogy Soros alapítványain keresztül más eszközökkel ugyan, de már 2014-ben igyekezett befolyásolni a választásokat. Mint az OSF hivatalos és a DCLeaksen kiszivárogtatott irataiból kiderült,
csaknem száz olyan programot finanszíroztak, amelyek a különböző társadalmi csoportok mobilizációját, az ellenfelek lejáratását, ellehetetlenítését vagy a liberális agenda jobb színben való feltüntetését szolgálták.
Hogy Magyarország is érintett volt a manipulációban, annak ékes példája, hogy jelentős összeget, csaknem ötvenezer dollárt kapott a Magyar Jeti Zrt., a 444.hu kiadója azért, hogy a kampányidőszakot és a választások tisztaságát úgymond „felügyeljék”. Ennek eredményeként születhettek olyan erős csúsztatásokat vagy szimpla hazugságokat tartalmazó cikkek, amelyek alapján később a választás végeredményének tisztaságát is kétségbe lehetett vonni, és amelyeket nagy örömmel emelt át tényként a balliberális nyugati sajtó.
Hozzáteszik: a már sokszor tárgyalt, a Helsinki Bizottságnak és más „civil” szervezeteknek juttatott támogatások mellett érdemes még kiemelni a Költségvetési Felelősség Intézet Budapest Közhasznú Nonprofit Kft. (KFIB) finanszírozását, amely 2013-ban kezdődött és a 2014-es országgyűlési választásig tartott. A KFIB a „Civilek a költségvetésről”-programot a szintén Soros György támogatását élvező Átlátszó.hu-val közösen vitte, s bár a társaság hivatalosan a korrupció visszaszorításáért és a költségvetés átláthatóbbá tételéért szállt síkra a Soros-alapítvány 6,5 millió forintjából, a kampány alatt arra is vállalkozott, hogy „beárazza” a pártok ígéreteit, s ezzel befolyásolja a szavazókat.
Mint a Magyar Nemzet hozzáteszi, ez még 2014 tekintetében is csak a felszín, a tavalyi és idei támogatási adatok pedig még nem nyilvánosak. Az azonban látható, hogy az idei a korábbiaknál is sokkal fontosabb választás lesz, ezért az Avaaz fémjelezte balliberális véleménynácik minden eddiginél nagyobb ráfordítással kísérlik meg a maguk javára eldönteni a választásokat, fiatalokat, környezetvédelmet nem kímélve.
Forrás: MagyarNemzet.hu; Vezetőkép: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS