Sorsdöntő történelmi korszak határára érkeztünk – Duray Miklós meghatározó felvidéki politikusról emlékeztek meg az Országházban
„Egy sorsdöntő történelmi korszak határára érkeztünk, a globalizmus parancsuralmával kell szembesülnünk, ez a hagyományos kultúrák megsemmisüléséhez vezethet. Európában több mint ezer évig a jellegzetességekből összetevődő sokszínűség jelentette az értéket, és ezt kiegészítette a kereszténység, amely máig egységes értékrendet jelent. Előttünk áll tehát a választás lehetősége, de a modern hatalmi politika által számunkra kijelölt út nem a megmaradáshoz vezet” – hangzottak el a nemrégiben elhunyt Duray Miklós felvidéki politikus szavai az emlékére rendezett konferencián az Országgyűlésben. A „hajthatatlan és hajlíthatatlan” politikus munkássága kapcsán a konferencia előadóitól többek közt megtudtuk: az amerikai külügy külön programot hozott létre a határon túli magyarság „leszerelésére”, és Duray Mikós volt az, aki néven is nevezte az ezen ügyködő szervezetet.
A hetvenhét éves korában nemrégiben elhunyt Duray Miklósról emlékeztek meg az Országgyűlésben. Az Esterházy János óta a felvidéki magyar közösség és politikai élet egyik legnagyobb formátumú, meghatározó alakjaként számon tartott politikus a kommunizmus elnyomásában kezdte meg politikai pályáját, részt vett a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Egyesületének (Csemadok) munkájában, majd 1978-ban megalapította a Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottságát. Az államrendőrség folyamatosan megfigyelte és egyéb módon is zaklatta, 1982-ben perbe fogták és vizsgálati fogságba is került. Duray Miklós 1990-ben megalapította az Együttélés Politikai Mozgalmat, amelynek elnöke volt a Magyar Koalíció Pártjának megalakulásáig, 1998-ig. Személyiségének jelentőségét jól jelzi, hogy ő volt a Magyar Állandó Értekezlet alapötletének megfogalmazója, létrehozásának egyik kezdeményezője volt. A státustörvény kezdeményezője volt, tőle származik a magyarigazolvány-rendszer alapötlete. A törvény elfogadása után az 1-es sorszámú magyarigazolvány birtokosa lett. Számos elismerés között birtokosa volt a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjének, és 2011-ben neki ítélték oda a Polgári Magyarországért-díjat.
Egy sorsdöntő korszak határára értünk
Az emlékét megidéző konferencián felszólalt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, aki arról beszélt, hogy Duray Miklós nemcsak a felvidéki, de az egyetemes magyarság életében is intellektuális iránytű volt. Kitért Duray Miklós akkori szavaira, miszerint 1968-ban alaposan megrendültek a Közép-Európa feldarabolásához hozzájáruló masaryki és benesi politikai eszmék. A tanulság: Közép-Európa atomizálva védhetetlen. Ennek eredménye '56 magyarországi tragédiája és '68 augusztusa. A felvidéki politikus értékelése szerint az első világháború végétől ötven évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy három közép-európai történelmi nemzet, a lengyelek, a csehek és a magyarok eljussanak a történelmi tudat és tapasztalat hasonló szintjére. A miniszterelnök-helyettes arról, hogy mi Duray Miklós üzenete a mának, a felvidéki politikus nyolc évvel ezelőtti, a Nagy Háború centenáriumi emlékkonferenciáján elmondott beszédét idézte. Ebben Duray Miklós arról beszélt:
valószínűleg egy sorsdöntő történelmi korszak határára érkeztünk, a globalizmus parancsuralmával kell szembesülnünk, ez a hagyományos kultúrák megsemmisüléséhez vezethet. A megsemmisüléstől csak az menekülhet meg, aki a világfelfogással szemben fogalmazza meg magát, azaz ortodoxként viselkedik, nem neoliberálisként. De van egy kecsegtetőbb megoldás is, amelyre a multikulturalizmus megkérdőjelezése nyit lehetőséget, hiszen az egyébként is idegen az európai kulturális térben. A multikulturalizmus ugyanis jellegtelenséget és zagyvaságot jelent. Európában több mint ezer évig a jellegzetességekből összetevődő sokszínűség jelentette az értéket, és ezt kiegészítette a kereszténység, amely máig egységes értékrendet jelent. Előttünk áll tehát a választás lehetősége, de a modern hatalmi politika által számunkra kijelölt út nem a megmaradáshoz vezet.
Hajthatatlan és hajlíthatatlan
Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke beszédében azt hangsúlyozta, a magyar nemzet felemelkedése nagyban függ attól, hogy alkalmazza-e a közösség Duray Miklós örökségét. Drámainak nevezte, hogy a felvidéki magyarság körében tíz év alatt 40–50 ezres, vagyis tíz százalékos fogyatkozás következett be, Erdélyben pedig ez szám mintegy 200 ezer fő.
A születésszámok mélyrepülése és a külhoni magyarok asszimilációja mellett a háború is tizedeli sorainkat, a magyarság etnikai összetétele pedig drámai mértékben romlik
– mutatott rá. A politikus szerint a „hajthatatlan és hajlíthatatlan” Duray Miklós nyomdokain járva, türelemmel, de vállalni kell a vitákat, akár a megbélyegzést is a nemzet sorsának jobbra fordulásáért.
Megtörhetetlen magyar és európai
Forró Krisztián, a felvidéki magyar párt, a Szövetség elnöke beszédében kiemelte: Duray Miklós a jogvédő küzdelmeket, a nemzetvédő küldetést hagyta ránk örökségként. Jól tudta, hogy csakis emelt fejjel, mély hitből, meggyőződésből táplálkozó elszántsággal maradhat talpon a felvidéki magyar közösség.
Úgy emlékezünk rá, mint megtörhetetlen magyarra és európaira
– méltatta.
Deli Gergely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) rektora elmondta: Duray Miklós a szlovák nemzettel való együttélés kölcsönös tiszteleten és egyenjogúságon alapuló, jogilag szabályozott formáját kereste. Felidézte: Duray a NKE-n is oktatott, ahol mindig kiemelten kezelték a kisebbségvédelmet, ezért is hozták létre tavaly az egyetem kisebbségpolitikai kutatóműhelyét.
Az amerikai külügy is beavatkozott a magyar kisebbségpolitikába
A konferencián elhangzottakkal összefüggésben portálunk arról kérdezte az előadókat, hogy Duray Miklós üzenete egységesen szól-e a Kárpát-medence kisebbségben élő magyarságához, vagy léteznek külön célok, és különböző kisebbségpolitikák. Tőkés László református lelkész felvetésünkre úgy reagált: a határon túli magyarság tekintetében lehetne differenciált módon beszélni akár az Egyesült Államokban élő magyar közösségek helyzetéről, sorsáról is, azonban itt inkább a közös elemek a dominánsak. A volt EP-képviselő kiemelte: ilyen közös elem a „kisantanti bánásmód” általában véve a határon túlra szakadt magyarság ellenében.
Ez sajnos, mint hogyha közös forgatókönyv szerint történt volna Trianontól errefelé, sőt, 1989–1990 után az a fajta leépülés, amelyről Duray Miklós a Felvidék viszonylatában beszélt, az kísértetiesen hasonlít ahhoz, amit mi Erdélyben tapasztaltunk meg
– fogalmazott. Tőkés László felhívta a figyelmet arra is, hogy Duray Miklós ezt a folyamatot a nevesíthető aktorok szerepével is kiegészítette, például a Project on Ethnic Relations (PER) szervezet tevékenységével, amelyet az amerikai külügyminisztérium támogat, és amely forgatókönyvszerűen beavatkozott valamennyi ország magyarokkal kapcsolatos kisebbségpolitikájába, Erdélyben, Délvidéken, Felvidéken.
A szerezet által megvalósított program arra volt hivatott az amerikai szándékoknak megfelelően, hogy leszerelje, domesztikálja a magyar politikát és közéletet, és sajnos ez nagymértékben sikerült is
– jelentette ki Tőkés László.
A közös cél az önrendelkezés megszerzése
Alapvetően egységes kihívással néz szembe a Kárpát-medencei magyarság, hiszen közösek azok a belső önrendelkezési törekvések, amelyek a hosszú távú megoldást jelentik ezeknek a közösségeknek az életére
– fogalmazott Németh Zsolt. Az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke kiemelte, hogy ezek a törekvések rendkívül töredékesen valósultak meg az elmúlt években; még a legnagyobb előrehaladást a Délvidéken sikerült elérni. Úgy vélte,
továbbra is a Kárpát-medencei magyarság előtt áll ennek a belső önrendelkezési célkitűzésnek a megvalósítása.
A cél elérésében ugyanakkor a sajátos feltételek sajátos lépéseket követelnek, általános recept tehát nincs.
A megosztottság nem megengedhető luxus
Határon túli magyarként nem engedhetjük meg magunknak, hogy ideológiák osszanak meg bennünket
– fogalmazott portálunknak Forró Krisztián, a felvidéki Szövetség elnöke, hozzátéve:
nekünk elsődlegesen az a feladatunk, hogyha magyarként akarjuk, hogy éljenek gyerekeink, unokáink, akkor egy közösségben, egy egységben kell, hogy tudjunk gondolkodni, és el kell tudnunk fogadni azt is, hogy nem egyformán látjuk a világot. A cél viszont közös kell maradjon, hogy a közösségünk megmaradjon és erősödjön.
Forró Krisztián Duray Miklósra térve kiemelte: az elődökkel kapcsolatban is van egyfajta kötelezettségvállalás az utókor felé, mert munkásságukat nemcsak folytatni kell, de annak lehetőségét is meg kell teremteni, hogy a munkát folytatni lehessen.
A változás állandó
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke kérdésünkre válaszolva elmondta, hogy mindenhol mások a határon túli magyarság körülményei, de a céljaik mindenhol azonosak: a közösség megmaradása, fejlődése, önkormányzatiságának, intézményrendszerének fennmaradása. Ugyanakkor kiemelte, hogy fontos tényező a kisebbségek életében a folyamatos változás. Mint kifejtette,
Vajdaságban, a Délvidéken nem olyan régen háború volt, a magyarság mára mégis bizonyos fajta kulturális autonómiával rendelkezik, de a kárpátaljai magyarságnak is viszonylag normális volt a közjogi helyzete még a '90-es évek elején, most viszont már az intézményrendszere is veszélybe került.
Brenzovics László úgy vélte, a célok nem változnak, de a körülmények viszont igen,
csak az a kérdés, hogy azokat a lehetőségekkel, amik adódnak, esetleg a történelem folyamán a kisebbség tud élni, tehát tud ellenállást kifejteni a negatív körülményekkel szemben.
Mint megjegyezte, bár most nem tapasztalható kompromisszumkészség ukrán részről a kárpátaljai magyarság kapcsán, elképzelhető, hogy ha lesz európai integráció, lesz csatlakozási tárgyalás, akkor a kisebbségi kérdés is felmerülhet. Hangsúlyozta ugyanakkor:
most mégis a legfontosabb kérdés, hogy mikor lesz vége a háborúnak és milyen módon zárul.
Forrás: MTI, PestiSrácok.hu; Vezetőkép: MTI/Szigetváry Zsolt
