Pesti Srácok

Küzdeni már tud a férfi kézilabdacsapatunk, de győzni még meg kell tanulni a legjobbak ellen – Lékaiék kiestek a csoportban

Küzdeni már tud a férfi kézilabdacsapatunk, de győzni még meg kell tanulni a legjobbak ellen – Lékaiék kiestek a csoportban

Férfi kézilabdacsapatunk olyan helyzetbe került az Egyiptom elleni vereséggel, majd a Norvégia elleni győzelem utolsó pillanatos elmulasztásával, hogy csak egyetlen útja maradt a továbbjutásra a csoportjából: a hazai pályán játszó, címvédő, az elmúlt négy olimpián három arany- és egy ezüstérmet nyerő franciák legyőzése. Ha van lehetetlen küldetés, akkor ez az, még úgy is, hogy a francia válogatott érthetetlenül gyengélkedett eddig a tornán. Ellenünk sajnos abbahagyták a gyengélkedést, korán biztos előnyt építettek ki, ám a magyar válogatott a második félidőben káprázatos hajrát indított, és még fordítani is volt ereje. A franciák a meccs utolsó tíz percére húztak elő újra olyan védekezést, amellyel meg tudták törni az igyekezetünket, és ők mentek tovább a legjobb nyolc közé.

Nagyon komolyan vett védekezéssel kezdett mindkét csapat, öt és fél perc után még mindig gól nélkül álltunk, ekkor növelték kettőre az előnyüket a házigazdák. Mi támadásban teljesen kilátástalanok voltunk, míg a franciáknak jól működtek az átlövéseik, Elohim Prandi nagyon elkapta a fonalat. Imre Bence büntetőjéből szépítettünk, amelyet Bánhidi bedarálásáért lőhetett, majd ugyanő szépített pár perccel később újra, a jobbszélen bevitt ziccerből. Továbbra is átlövésekkel mattoltak minket a hazaiak, ráadásul kaptak egy büntetőt is Prandi betörése után, így 12 perc után rögtön igencsak aggasztó volt a helyzet (2:6). Chema időkéréssel próbálta kezelni a helyzetet, ezt Bánhidi beállós gólja követte, amit Descat balszélről, ziccerből szerzett góllal annulált. 18 perc alatt csupán 3 gólt lőttünk, ez a rettentően hatástalan támadójáték eleve csak kudarcot ígérhetett.

Szita szedte össze a bátorságát, és eleresztett egy nagy átlövést, a sors pedig őt igazolta, hiszen gól lett. Remili góljával visszaállították a franciák a négygólos különbséget a 21. percben (4:8). Szita megtalálta a góllövő kezét, csak ez adott ebben az időszakban reményt a magyar oldalnak, de minden magyar találatra volt francia válasz. A félidő utolsó harmadára a védelmünk is fellazult, könnyebb gólokat lőttek a hazaiak, így pedig esélyünk se volt közelebb zárkózni, főleg, hogy a támadójátékunkon már érződött a megszeppentség, a tanácstalanság. Konan kiállításával emberelőnybe kerültünk, amiből jól jöttünk ki, vissza tudtunk zárkózni kettőre Ilics és Imre Bence góljaival (8:10). Szerencsénk se volt, Mikler barvúros védése után ellenfélhez pattant vissza a labda, Descat pedig élt a balszélen kapott jó labdával. A félidő legvégén Bánhidi ziccert lőhetett, de fölé pattintotta, így maradt a viszonylag komoly hátrány.

Imre Bence nagyot játszott, biztos kézzel lőtt (fotó: MTI/Illyés Tibor)
PestiSracok facebook image

Gólváltással kezdődött a második félidő, részünkről Bodó volt eredményes trükkös betörésből, de a különbség így nem változott. Azaz változott, de nem megfelelő irányba: Descat szélsőgóljával már négy volt a különbség (9:13). Szita Zoltán, az egyik legjobbunk, jól kapcsolt egy felpattanó labdánál, elkapta, és átlövésből a kapuba vágta. Meg kell dicsérni egyúttal Mikler Rolandot, aki minden elképzelhetőt megtett, palasiccsal váltakozva a kapunkban remek százalékkal védett. Lékai ravasz bejátszásából Bóka lőtt gólt, majd a franciák elpasszolták magukat, és az újabb támadásunkból Ancsin bombázott az amúgy jól védő Gerard kapujába (13:14). Ancsin jó átlövésekkel szállt be, sőt derékmagasságból is betalált, majd Imre Bencét vették észre hosszú indítással; álomszerűen alakult az első tíz perc a második félidőben (16:16). Lékai átlövésével először szereztük meg a vezetést a meccs folyamán, utána pedig Descat-t küldték ki Mikler fejbe lövéséért. Imre Benceét találta üresen a vonalon egy passz, és már kettő volt a javunkra (18:16).

A kifutó nemzedék és a váltás: a feltehetően utolsó válogatott meccsén szenzációsan védő Mikler Roland (jobbról) és a fiatal Palasics Kristóf (fotó: MTI/Illyés Tibor)

Prandi újabb átlövésével egyre zárkóztak a házigazdák, a következő alkalommal viszont Mikler jól olvasta a próbálkozását. Őrült izgalmassá vált a meccs, ahogy a magyar csapatban magas hőfokon kezdett égni a tűz – valami menő dolog hangozhatott el az öltözőben a szünetben. Mem betörésből egyenlíteni tudott, de Lékai a passzív jelzés utolsó passza után újra betalált, megint vezettünk (19:18)! Tournat válaszgólját megadták, hiába esett be Remili Mikler Roland elé, majd eladtuk a labdát támadásban, a franciák lerohantak minket, és ismét náluk volt az előny ebben a szédületes végjátékban. Mem lövésébe Mikler csak beleérni tudott sajnos, Gerard pedig kivédte Lékai lövését, majd Prandi is betalált. Érthetetlen, hogy mi tört meg nálunk, de a szintén óriási energiákat mozgósító franciák hárommal elhúztak ebben a sorsdöntő időszakban. Nem tudtuk megállítani a támadásban remeklő franciákat, az utolsó percekben le tudtak rázni minket magukról. Az utolsó három percben minden próbálkozásunkat hatástalanították, Gerard lehúzta a rolót, így véget ért férfi kézilabdázóink számára az olimpia. Vigasz lehet, hogy a meccs alaposan megizzasztotta a franciákat is.

MAGYARORSZÁG–FRANCIAORSZÁG 20:24 (8:11)

magyar góllövők: Imre B. 6, Szita és Ancsin 4-4, Lékai 2, Bánhidi, Ilics, Bóka, és Bodó 1-1

Ajánljuk még

Heteken át lesték, zaklatták a kászoni gyermekeket az Átlátszó Erdély újságírói

Exkluzív 2023 július 12.
Három héten át majdnem minden nap lesben álltak, fotóztak és követték is a kászonimpéri otthonban nevelkedő gyermekeket az erdélyi balliberális lapok újságírói, hogy minél szaftosabb sztorival tudjanak odasózni Böjte Csaba ferences szerzetesnek és alapítványának – tudta meg a PestiSrácok.hu. A történtek rendkívül felzaklatták a fiatal kamaszokat, akik addigra már maguk mögött hagyták az elszenvedett traumákat, és a nevelők, valamint szakpszichológusok munkája által feldolgozták a korábban elszenvedett szexuális és egyéb bántalmazásokat. Lapunk elkísérhette Böjte Csabát a napokban Kászonba, ahová azért látogatott el, hogy meggyőződjön róla, minden segítséget megadnak az érintett gyermekek lelki és mentális fejlődése, traumáik feldolgozása érdekében. A tapasztaltak megnyugtatóak: motivált, lelkes fiatalokkal találkoztunk, akik ma már kifejezetten azt kérik, hagyják őket békén és senki ne is emlékeztesse őket az átéltekre, mert csak így tudnak valóban továbblépni. Sportversenyekre járnak, ministrálnak, aktív hitéletet élnek és tervezik a jövőt. Egyikük tűzoltóversenyekre jár és ér el kiváló eredményeket, gondol rá, hogy majd akár egyenruhát öltsön; egy másik fiú történelemtanárnak készül és rengeteget olvas.