Az energiaválsághoz Brüsszel elhibázott politikája vezetett, a háború miatti brüsszeli szankciók pedig csak olaj a tűzre; az energiaárak egyes országokban már megfizethetetlenek, az embereket áram- és gázhiányra készítik fel, az olajembargó pedig katasztrófához vezetne, leállna a magyar gazdaság – fogalmazott portálunknak adott interjújában Steiner Attila, a körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkár, akit az orosz–ukrán háború, az általános gazdasági recesszió és energiaválság kapcsán kérdeztünk többek közt a zöldpolitikai kihívásokról, a klímacélok eléréséről, a paksi beruházás és a Mátrai Erőmű jövőjéről. Mint portálunknak kiemelte, a kormány elsődleges célja, hogy a mostani brüsszeli vitákban megvédje Magyarország energiaellátásának biztonságát, ugyanakkor fontosnak nevezte, hogy Magyarország az ösztönző programokban gondolkodik, mintsem korlátozások bevezetésében. Szólt arról is, hogy ha a Magyarországon zajló pozitív tendenciák folytatódnak, minden külső nehézség ellenére hazánk a 2030-as céldátumnál is korábban teljesítheti klímasemlegességi vállalásait.
- A napenergia-termelés tekintetében már most másfél paksnyi kapacitással rendelkezik Magyarország.
- Ha ez a trend folytatódik, a 2030-as klímasemlegességi célkitűzéseinket már sokkal hamarabb, akár 2025-ben, vagy 2026-ban teljesíthetjük.
- A paksi atomerőmű két új blokkjának megépítése Magyarország nemzetgazdasági és nemzetbiztonsági érdeke, amely biztosabbá és kiszámíthatóbbá fogja tenni az ország energiaellátását.
- A Mátrai Erőművet a leghatékonyabb gáztüzelésű technológiára állítanák át, amely később a hidrogén égetésére is alkalmas lenne.
- A magyar kormány jelenleg is inkább ösztönző programokban gondolkodik, mintsem korlátozások bevezetésében.
Fotó: Horváth Péter Gyula/PS
Komoly a bizonytalanság Európa-szerte az orosz–ukrán háború rövid- és hosszútávú hatásait illetően, amelyek egyértelműen érintik a környezetvédelem és a kibocsátáscsökkentés kérdését. Ez már csak azért is lehet fontos kérdés, mert Magyarország törvényben konkrét céldátumokat fogalmazott meg a klímasemlegesség eléréséhez. Veszélybe került hazánk megkezdett útja a zöld célok elérésében?
Most alapvetően az elsődleges szempont az ellátásbiztonság szavatolása, ugyanakkor szem előtt kell tartani, hogy az ellátásbiztonság, a megfizethető árak, illetve a fenntarthatóság hármasa minél inkább egyszerre érvényesüljön. A fenntarthatóság és a zöld célok elérése terén az utóbbi időszak fejleményei nagyon pozitívak; elég csak arra gondolni, hogy napenergia-termelés tekintetében már most másfél paksnyi kapacitással rendelkezik hazánk. Ha ez a trend folytatódik, akkor a 2030-as célkitűzéseinket már sokkal hamarabb, akár 2025-ben, vagy 2026-ban teljesíthetjük. Ezért is rendkívül fontos, hogy ezek a projektek folytatódjanak. Ugyanakkor a háború várható hatásai következtében elképzelhető, hogy más területeken kompromisszumokat kell kötnünk.
Mely területeket érintené ez a kompromisszumkényszer?
A nagyon magas energiaárak és az ellátásbiztonsági helyzetre való tekintettel újra kellene gondolni a kibocsátáskereskedelmi rendszert, amely jelenleg extra teherként jelentkezik fogyasztói oldalon. A jelenlegi rendszer jó célokat szolgál, hiszen a zöldítés irányába tolja az energiaszektort, a jelenlegi háborús helyzetben azonban megfontolandó a rendszer átmeneti felfüggesztése.
Energiafüggőségünket jól jellemzi, hogy még a paksi bővítés is Oroszországhoz kötődik, hiszen nemcsak a fűtőelemeket vásároljuk tőlük, de ők kivitelezik a Paks 2 beruházást is. Adódik a kérdés: megvalósítható-e jelen körülmények között a bővítés?
A paksi kapacitások hosszú távú fenntartására mindenféleképpen szüksége van Magyarországnak; az ellátásbiztonság, a villamos energia ára, és a környezetvédelmi szempontok hosszú távon mind a nukleáris energia nagyobb felhasználása felé mutatnak. Jelenleg nehéz megjósolni az Oroszország elleni szankciók irányát, a nukleáris beruházások azonban mindeddig kivételt képeztek ezek alól. A meglévő szerződéses keretek, illetve keretfeltételek továbbra is hatályosak. A paksi atomerőmű két új blokkjának megépítése Magyarország nemzetgazdasági és nemzetbiztonsági érdeke, amely biztosabbá és kiszámíthatóbbá fogja tenni az ország energiaellátását.
A sajtóban azt is fölvetették, hogy Oroszország nélkül valósítsa meg hazánk a paksi bővítést. Ez reális lehetőség?
A különböző szállítók teljesen más technológiákat alkalmaznak és Magyarországnak az orosz technológia alkalmazásában van tapasztalata. Hangsúlyozom: a jelenlegi szerződési keretek hatályosak.
A kibocsátáscsökkentés másik alappillére a Mátrai Erőmű gázüzemre való átállítása, amely révén jelentős mértékű kibocsátáscsökkentést érhet el hazánk, ugyanakkor az orosz gáznak való kitettség ezen a téren is érvényesül. Megvalósítható ez az átállás a jelenlegi folyamatok fényében?
A földgázra átmenetileg mindenféleképpen szükség van, és kismértékben a zöldenergiákra való átállás megvalósulását követően is az időjárásfüggő technológiák kiegészítéseként. Ezt a nemrég elfogadott taxonómiarendelet-tervezet is megerősítette. A megújuló energiák esetében a napenergiánál ingadozó termelésről beszélünk, hiszen, ha nem süt a Nap, valamivel pótolni kell a kieső energiamennyiséget, és erre a rugalmasságának köszönhetően a gáztüzelésű technológia a legalkalmasabb. A Magyarország az elmúlt években sokat invesztált abba, hogy minden irányban kiépüljön a földgáz-összeköttetés, magyarul, ha a régióban van gáz, akkor abból Magyarországra is jusson. Fontos megjegyezni, hogy akkor tudunk új forrásokat bevonni, hogyha a harmadik felek is megtesznek bizonyos lépéseket, mert hazánk a kontinens közepén helyezkedik el. Piaci alapokon az elmúlt években sikerült bevonni új forrásként a horvát LNG-forrásokat (“liquefied natural gas”, azaz cseppfolyósított földgáz), ami csökkentette ezt a kitettséget.
Van arra nézvést valamilyen számítás, hogy a Mátrai Erőmű gázüzeműre átállítása mennyivel növelné meg a hazai gázfogyasztást?
Pontos számokat jelenleg nem tudunk meghatározni, mert ehhez a szükséges tendereket le kell folytatni, amelyekkel az Európai Unió jóváhagyására várunk. A terveink szerint az erőművet a leghatékonyabb gáztüzelésű technológiára állítanánk át, amely később a hidrogén égetésére is alkalmas lenne.
A hidrogén kapcsán fontos kitérnünk a napenergia egyik hiányosságára, mégpedig, hogy nehezen tárolható. Egyik lehetőség például, hogy az energiát a víz oxigénre és hidrogénre való bontására használjuk, amely így tárolható, vagy nagy kapacitású akkumulátorokat is lehet alkalmazni. Vannak ilyen irányú tervek az energiaraktározás tekintetében?
A magyar hidrogén-stratégiának az egyik legfontosabb pontja ez a kérdés. Jelenleg még nincs ipari méretű vízbontó kapacitás az országban, és a régióban is elenyészően van jelen. Ennek ipari méretű megvalósítása több éves munka, azonban mindenféleképpen támaszkodni szeretnénk a hidrogénre, amely elősegítheti a szezonális energiatárolást is az évszakok között. Emellett ipari akkumulátorokban is gondolkodunk; ezek egyik legnagyobb előnye, hogy gyorsan telepíthetőek. Nem véletlenül szerepel az újabb pályázati kiírásokban a napelemparkok melletti akkumulátorok telepítésének kötelezettsége. A jövőben elengedhetetlen lesz a megújulóenergia-termelés mellé olyan technológiákat rendelni, amelyek szabályozhatóvá teszik a megtermelt energia hálózati igényekhez igazodó felhasználását, hogy a hálózat elbírja a nagy ingadozást.
Már több helyen felvetődött annak a kérdése, hogy a magyarországi elektromos hálózat egyáltalán fel van-e készülve a fokozatosan növekvő arányú megújuló energiák kezelésére. Németország például szintén küzd hasonló problémákkal.
Azt kell látni, hogy alapvetően a hálózatok Európa-szerte nem erre lettek tervezve, így hazánkban sem, tehát jelentős hálózati beavatkozásokra van szükség. A magyar villamosenergia-hálózat átszabása hosszabb távú, komplex kihívás lesz, amelyben várhatóan uniós forrásokra is számítunk. Emellett természetesen folyamatosan zajlanak különböző kisebb volumenű fejlesztések annak érdekében, hogy a hálózatra csatlakozó időjárásfüggő termelőegységek semmiféle ellátásbiztonsági kockázatot ne jelentsenek.
Ennek az átalakításnak vannak céldátumai?
A fejlesztéseket párhuzamosan kell elvégezni a megújulóenergia-termelés felfutásával, és a felhasználói igények további jelentős növekedésével Magyarországon. Az a feladatunk, hogy a rendszer stabilitását és rugalmasságát ezekhez igazodva tudjuk biztosítani az ellátásbiztonság folyamatos fenntartásával.
Magyarország kormánya igyekszik ugyan elkerülni az energiaválságot, az átlagember ugyanakkor joggal tart attól, hogy előbb-utóbb hazánkat is utolérik azok a riasztó folyamatok, amelyek Nyugat-Európában már a kevesebb mosdásra, fűtésre szólítanak fel. Van alternatív módja, hogy energiafüggőséget a mindennapok embere önerejéből is csökkenteni tudja, mondjuk korszerűsítések révén?
Az energiaválsághoz Brüsszel elhibázott politikája vezetett, a háború miatti brüsszeli szankciók pedig csak olaj a tűzre; az energiaárak egyes országokban már megfizethetetlenek, az embereket áram- és gázhiányra készítik fel, az olajembargó pedig katasztrófához vezetne, leállna a magyar gazdaság. A magyar baloldal is az emberekkel akarja megfizettetni a háború árát; még a bukásuk után is arról beszélnek, hogy el kell zárni az orosz gázt és az olajat az emberek elől. A kormány elsődleges célja, hogy a mostani brüsszeli vitákban megvédje Magyarország energiaellátásának biztonságát: legyen gáz, áram és olaj. A magyar kormány jelenleg is inkább ösztönző programokban gondolkodik, mintsem korlátozások bevezetésében. Arra törekszünk, hogy pályázatok révén olyan lehetőségeket teremtsünk az embereknek, hogy eldönthessék, milyen beruházás révén tudják saját maguk megvalósítani az energetikai korszerűsítést. Példaként említeném azt a napelemek telepítésére kiírt 200 milliárd forintos keretösszegű kormányzati pályázatot, amelynek népszerűségét az is adta, hogy emellett felhasználható volt fűtéskorszerűsítésre, nyílászárók cseréjére, akkumulátorok telepítésére. De megemlíthető, hogy jelentős forrás biztosított az energiaközösségek megjelenésére és elterjesztésére is, amelyek alapvetően energiatermelő, megosztó funkciót töltenek majd be decentralizált, az állampolgárok részvételén alapuló formában. Tapasztalataink szerint pontosan az ilyen, tág kereteket meghatározó programok hatnak ösztönzőleg a lakosságra; ezek csökkentik valójában a terheiket és segítenek a kitettség csökkentésében is.
Vezetőkép: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS