Szerdán kell bevonulnia a veszprémi börtönbe a Sukoró-ügyben jogerős szabadságvesztésre ítélt volt MNV-vezérnek, Tátrai Miklósnak – tudta meg a PestiSrácok.hu. Tátraira ugyan júniusban három év börtönt szabott ki a bíróság, ám ha Gyurcsány egykori hivatalnoka részesül az összes kedvezményben, akkor már tíz hónap után újra szabadlábra kerülhet.
Augusztus 16-án, szerdán, a Veszprém Megyei Bv. Intézetben kell megkezdenie a rá kiszabott börtönbüntetés letöltését Tátrai Miklósnak, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. egykori vezetőjének – értesült a PestiSrácok.hu. Úgy tudjuk, ha a volt MNV-vezér előzetes letartóztatásban töltött idejét beszámítják és részesül a megadható kedvezményekben, akkor Tátrainak összesen tíz hónapot kell a rácsok mögött töltenie.
Három év jogerősen
Emlékezetes, Tátrai Miklóst a Sukoró-ügyben júniusban ítélte jogerősen három év börtönbüntetésre és három év közügyektől eltiltásra különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés kísérlete miatt a Kúria. Bűntársa, Császy Zsolt, aki az MNV volt értékesítési igazgatója volt, két év hat hónap börtönt kapott, neki információink szerint szeptember közepén kell börtönbe vonulnia. A Sukoró-ügy lényege, hogy még 2008. július 30-án Joav Blum izraeli-magyar üzletember csereszerződést kötött az állam képviseletében eljáró Magyar Nemzeti Vagyonkezelővel (MNV). Blum egy befektetőcsoportot képviselt, amely King’s City névvel kaszinóvárost akart építeni a Velencei-tó partjára, Sukoró területén. A megállapodás szerint az állam tulajdonában lévő sukorói telkeket cserélték volna el Joav Blum pilisi és albertirsai ingatlanjaival. Ha a telekcsere megvalósul, a vád szerint 1,2 milliárd forintos kár érte volna a magyar államot.
Gyurcsányék a bírákat és az ügyészeket fenyegették
A verdikt kimondása után Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök és DK-s párttársa, Varju László megfenyegették az ügyben eljáró bírót és az ügyészeket. A volt kormányfő Facebook-oldalán a jogerős ítélet meghozatala után azt írta, hogy nem az elítélt vádlottak, hanem „a nyomozó ügyészek, az elmarasztaló ítéletet hozó bírák a bűnösök”. Varju pedig arról beszélt, hogy Polt Péter legfőbb ügyész, Handó Tünde, az OBH elnöke, az ügyben eljáró “fideszes” ügyészek, az ítéletet meghozó bíró és tanácsa “addig lesznek szabadlábon, ameddig a magyar miniszterelnököt Orbán Viktornak hívják”.
Az egykori miniszterelnök is gyanúsított volt
Persze Gyurcsányék fenyegetőzése annyiban érthető, hogy a 2009. áprilisában indult büntetőügyben korábban nemcsak Tátraiék, hanem Gyurcsány felelősségét is karcolgatta a Központi Nyomozó Főügyészség. Az ügyészek érdeklődését a nyomozás során ugyanis felkeltették annak a találkozónak a részletei, amelyet 2008. május 21-én tartottak a Parlament Nándorfehérvári termében. A Gyurcsány-kormány tagjai itt találkoztak a befektetői csoport képviselőivel, akik itt közölték, hogy telekcserével szeretnének hozzájutni a beruházás megvalósításához szükséges földterülethez. Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök ellen 2009. október 6-án tett feljelentést Schiffer András, az LMP frakcióvezetője, majd a legfőbb ügyész 2011 áprilisában kérte ki a DK jelenlegi elnökének mentelmi jogát, amit az Országgyűlés néhány hónappal később fel is függesztett. Gyurcsányt végül nem a Schiffer által kifogásolt jogszabálysértések, hanem a telekcserével összefüggésben, hivatali visszaélés bűntette miatt 2011. október 3-án hallgatta ki gyanúsítottként a Központi Nyomozó Főügyészség. Vádlott nem lett a bukott miniszterelnökből, mert az ügyészség 2012 júliusában megszüntette ellene az eljárást azzal a magyarázattal, hogy „nem lehetett egyértelműen bizonyítani a volt miniszterelnök szerepét a telekcseréről hozott döntésben”, így Gyurcsány megúszta a felelősségre vonást.
A Sukoró-üggyel akarta a belső ellenzék kiiktatni Gyurcsányt?
Gyurcsány szerepével kapcsolatban néhány éve egy interjúban a PestiSrácok.hu is faggatta Tátrai Miklóst, aki tagadta, hogy a volt miniszterelnök közvetlenül utasította őt a telekcsere végrehajtására. A DK vezetőjére azért vetült egyébként a gyanú árnyéka, mert a nyomozás során előkerült egy email, amit az egykori MNV-vezér írt Bajnai Gordon akkori főtanácsadójának, Winkler Gyulának. A levélváltás során Tátrai hivatkozik egy parlamenti emlékeztetőre, „amivel a miniszterelnök rendelte el a csereügyletet”. Ami ennél is érdekesebb, hogy Tátrai korábban a blogján, illetve az interjúban is beszélt arról, hogy Gyurcsány belső ellenzéke ezt az eljárást kiváló lehetőségnek látta a volt kormányfő „kiiktatására”, azaz a Sukoró-ügy volt MSZP-s nagykutyáknak az érdekét is szolgálta. A volt MNV-vezér portálunknak utalt arra is, hogy az MSZP egyes vezetői háttéralkut köthettek a Fidesszel és/vagy az ügyészséggel, hogy megússzák az elszámoltatást.
Vezető kép: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS