Pesti Srácok

Svédországban sértő, ha egy férfi megnéz egy nőt az utcán

Svédországban sértő, ha egy férfi megnéz egy nőt az utcán

Ha egy férfi megnéz egy nőt az utcán, az sértő a nőkre és a férfiakra nézve. Ezt állítják legalábbis a haladásban is mindenki előtt járó svédek, akik most egy stockholmi internetszolgáltató cég reklámján akadtak ki, ebben ugyanis azt a híres és egyben bűnös internetes mémet használták, amikor egy fiatalember, aki a barátnőjével sétál, egy nő után fordul az utcán.

A svéd reklámokért felelős országgyűlési biztos szerint a Bahnhof nevű internetszolgáltató álláshirdetésében, amelyben egy férfi elfordul a barátnőjétől, hogy megcsodáljon egy másik nőt, nem kevesebbet jelent, mint hogy “a nők épp annyira lecserélhetőek, mint a munkahelyek”.

A Facebookon és Instagramon közzétett reklámok egyébként valóban ezzel próbálnak munkaerőt toborozni, hogy elfordulsz a “jelenlegi munkádtól”, hogy jól megnézd magadnak a Bahnhofot, de a mindenre nyitott Svédországban talán a viccre is nyitottnak lehetne lenni, nemcsak az illegális bevándorlók által elkövetett nemi erőszakra, az ugyanis senkit nem zavar, ha ilyen szándékkal egy migráns egy nő után fordul. Vagy szól. Vagy fut.

A reklámokért felelős országgyűlési biztos azonnali hatállyal be is tiltotta a káros reklámot, amely szerinte “diszkriminálja a dzsendert”. Nem tiszta, ez pontosan mit jelent, de a két szó egymás mellett akármilyen helyzetben valóban ütős bizonyos körökben. Az is világossá vált az országgyűlési biztos irodájából, hogy a reklám sérti a “Nemzetközi Kereskedelmi Kamara szexizmus-ellenes szabályzatát, amely az ellen szól, hogy sztereotipikus nemi szerepeket, vagy személyeket ábrázoljanak szexuális tárgyként”. Érdekes, hogy ilyen szabályozás is létezik a haladó Nyugaton, nyilván minden más teljesen rendben van.

PestiSracok facebook image

A mindenkori svéd kormánynak egyébként prioritása, hogy megszüntesse a nemek közötti különbségeket, annak ellenére, hogy az anyatermészet direkt teremtette különbözővé a férfit és a nőt.

Fotó: dw.com

De mit is várunk egy olyan országtól, ahol 2012-ben bevezették a személyekre használt semleges névmásokat, és törvénybe foglalták, hogy a játékgyártó cégeknek kötelező azt kommunikálniuk a katalógusaikban, hogy a fiúgyerekek is játszanak babákkal és a lánygyerekek is játszanak katonákkal és játékpisztolyokkal. Ezt egyébként annak ellenére tették meg, hogy egy akkor készült kutatás bebizonyította, az ilyesminek nincs nagy hatása a gyerekekre, hiszen ugyanolyan arányban választanak a kicsik a saját nemüknek megfelelő játékokat, mint az olyan országokban, ahol még normálisan gondolkodnak az emberek.

Szórakoztató visszaemlékezni, hogy Thomas Pascoe, a The Telegraph újságírója akkor azt írta ezzel kapcsolatban, hogy Svédországban hamarosan a fiúk lesznek a lányok, mire válaszul az Expressen munkatársa, Jenny Strömstedt azt írta: “az újságíró valószínűleg azt gondolja, hogy még mindig barlangban lakunk”.

Forrás: bahnhof.se, Breitbart, dw.com; Vezető kép: Twitter

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!